Jersey Bailiffség

Csatorna-szigetek legnagyobb tagja, brit koronafüggőség

A Jersey Bailiffség Jersey szigetéből és több lakatlan szigetből álló brit koronafüggőség. Nem tagja az Európai Uniónak.

Jersey
Bailiwick of Jersey
Bailliage de Jersey
Jersey zászlaja
Jersey zászlaja
Jersey címere
Jersey címere
Nemzeti himnusz: God Save the King
Nemzeti dal: Ma Normandie

FővárosaSaint Helier
é. sz. 49° 11′ 24″, ny. h. 2° 06′ 36″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 24″, ny. h. 2° 06′ 36″
ÁllamformaKözvetlenül a brit korona alá tartozik
Vezetők
KirályIII. Károly brit király
KormányzóSir John Cheshire
Hivatalos nyelvangol, francia (Jerriais)
Népesség
Népszámlálás szerint105 500 fő (2017)[1][2][3]
Rangsorban205
Becsült97 857[4] fő (2011. március)
Rangsorban205
Földrajzi adatok
Terület118,2 km²
Időzóna
(UTC0)
Egyéb adatok
PénznemJersey-i font (JEP)
Nemzetközi gépkocsijelGBJ
Hívószám44-1534
Segélyhívó telefonszám112
Internet TLD.je
Elektromos csatlakozóBS 1363
Közlekedés irányabal
A Wikimédia Commons tartalmaz Jersey témájú médiaállományokat.

A Jersey Bailiffséghez az alábbi szigetek tartoznak:

Történelem

szerkesztés

A Csatorna-szigetek az i. e. 8000 körül enyhülni kezdő késői jégkorszak alatt végbemenő tengerszint emelkedés előtt, a kontinentális szárazföldhöz tartozott. Ennek megfelelően már korán benépesültek a szigetcsoport tagjai. A földművelés jelenlétéről ma 15 dolmen és néhány menhir tanúskodik. Eredetileg minden Csatorna-sziget a normandiai herceg felségterületéhez tartozott. Hódító Vilmos herceg 1066-ban elfoglalta Angliát. 1204-ben az angol királyok lemondtak a normandiai hercegségről, a Csatorna-szigetek kivételével.

A kereskedelem volt a gazdaság alapja, amit elősegített az Anglia és Franciaország közötti semlegesség. Az élet a mezőgazdaságon, malomiparon, halászaton, hajógyártáson és posztógyártáson nyugodott egészen addig, amíg a szállítás 19. századi fejlődése meg nem indította a sziget idegenforgalmát.

1940-ben a mintegy 30 ezer főnyi lakosságot kitelepítették, mielőtt a második világháború idején a németek elfoglalták Jersey szigetét. Ezekből az időkből származnak a part mentén található erődítmények és egy kényszermunkások által épített kórház is, melyben a harcban megsebesült katonákat ápolták. A normandiai partraszállás folyamán a sziget sértetlen maradt. Hivatalos közlés szerint, nem akartak időt pocsékolni az apró sziget felszabadítására, mások mélyebbre ható államjogi és politikai okokra gyanakodtak. Így fordulhatott elő, hogy a szigeten lévő német katonák csak a háború végeztével kapituláltak (1945. május 9.).

Gerald Durrell 1959-ben itt alapította híres állatkertjét.

Gazdasági életének alapjai a turizmus és a kereskedelem. Világhíres jó minőségű krumplijáról aminek termesztése a mezőgazdaság 80%-át jelenti. A sziget legtöbb bevétele a nemzetközi pénzügyi szolgáltatásokból származik, az alacsony adók és a vámmentesség népszerűvé tette a befektetők számára. Az utóbbi években pedig a könnyűipari és az elektronikai ipart fejlesztették.

Népesség

szerkesztés

Lakossága 90 ezer fő, angolok és franciák (normann leszármazottak). Kb. 40 ezer a vendégmunkás, akik főleg lengyelek és portugálok.

Az angol mellett a francia nyelvet is beszélik.

Közlekedés

szerkesztés

A Jersey-i repülőtér forgalmas repülőtér.

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Jersey Bailiffség témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés