Kaas Ivor

(1842–1910) politikus

Báró reventlowi Kaas Ivor (Lontó, 1842. január 24.Budapest, 1910. december 2.) publicista, politikus.

Kaas Ivor
Született1842. január 24.[1]
Lontó
Elhunyt1910. december 2. (68 évesen)[2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiKaas Albert
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1875. augusztus 30. – 1878. június 29.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1888. október 17. – 1892. január 4.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1903. január 31. – 1905. január 3.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1905. február 17. – 1906. február 19.)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (28-díszsor-27)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaas Ivor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Apai ágon dán eredetű volt. Atyja, Kaas Ede báró a Walmoden lovasezred főhadnagyaként jött hazánkba, ahol megismerte és nőül vette Ivánka Idát. Felesége kedvéért otthagyta az osztrák hadsereget és Magyarországon telepedett le. Ivor a Hont vármegyei Lontón született, középiskoláit 1853 és 1859 között Pozsonyban és Szarvason végezte. 1860 márciusában a Táncsics Mihály vezetése alatt álló osztrákellenes egyetemi diákszervezkedés néhány más részvevőjével együtt elfogták, hét hónapot börtönben töltött. Ezután 1863-ig a pesti egyetemen jogot hallgatott; ekkor Amszterdamba ment, ahol bankárként dolgozott 1865 januárjáig. 1866-ban visszatért hazájába, és belépett A Hon, később pedig a Hazánk szerkesztőségébe. 1868 őszén előbb Kelet-Ázsiába utazott,[4] ahol meglátogatta, Sziámot, Kínát, Japánt, majd Fokföldet és Észak-Amerikát. 1870 februárjában visszatért és egy évig Andrássy Gyula gróf mellett volt fogalmazó. 1871-ben a Reform szerkesztőségébe lépett, később a Budapesti Hírlap és 1875 és 1894 között a Pesti Napló főmunkatársa lett. Szerzőként közreműködött a Magyar Korona című napi-, majd hetilapban is. 1894-től a Budapesti Hírlap, 1903-tól az Alkotmány munkatársa.

 
Kaas Ivor báró sírja Budapesten. Fiumei Úti Sírkert 28-díszsor-27.

1875-től kezdve több alkalommal is országgyűlési képviselő volt. Az 1875–1878. évi országgyűlésen a hátszegi, az 1888 és 1892 közötti országgyűlési ciklusban a főváros IV. kerületét (Belváros) képviselte. 1875 és 1876 között a Szabadelvű Párt tagja volt, majd annak ellenzékéhez csatlakozott. Előbb Apponyi Albert Mérsékelt Ellenzékének (1891-től Nemzeti Párt) volt híve, a második Wekerle-kormány 1890-es évek eleji egyházpolitikai reformjai hatására pedig alapító tagja lett a Katolikus Néppártnak. E párt programja alapján választották országgyűlési képviselővé Zsámbokréten egy 1903-as időközi választáson, majd másodszor az 1905-ös általános választásokon is. Az 1905-ben győztes szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottságának, illetve a Petőfi Társaságnak is tagja volt.

Emlékezete

szerkesztés

Barátja, Rákosi Jenő szerint Kaas „nagy költői tehetség volt,” aki „korán bekerült a politikába, mielőtt önnönmagára rátalált volna,” s akinek a politikai küzdelmek „minden fordulata, minden változása, minden tünete, izgalma és ütközete alkalom volt arra, hogy publicisztikai lantját megszólaltassa”.[5]

Budapest V. kerületében egy ideig a mai Nyáry Pál utca viselte nevét. Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található.

  1. Magyar főnemességi adattár
  2. Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967
  3. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  4. A keletázsiai expeditió. Pest, 1869. I. II.
  5. Rákosi Jenő: Emlékezések. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2018. (Nemzeti könyvtár) 153. o.

További információk

szerkesztés