Kisfalu
Kisfalu (korábban Pordasincz, szlovénül: Pordašinci, vendül régen Prdašenci) szlovéniai magyarok által lakott falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.
| Kisfalu (Pordašinci) | |
 | |
| A falu régi kápolnája 1900-ban. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Alsómarác |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1376 |
| Polgármester | Alojz Glavač |
| Irányítószám | 9207 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 36 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 217 m |
| Terület | 2,43 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 43′ 24″, k. h. 16° 20′ 11″46.723333°N 16.336389°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 24″, k. h. 16° 20′ 11″46.723333°N 16.336389°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisfalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésMuraszombattól 20 km-re északkeletre a magyar határ mellett a Rátka-patak völgyében fekszik.
Története
szerkesztésA település első írásos említése 1376-ban "poss. Perdasynch" alakban történt.
1455-ben "Poss. Perdasincz" alakban említik. 1466-ban a Szentbenedeki család birtoka volt.[2]
Vályi András szerint " PORDASINCZ. Tót falu Vas Vármegyében, földes Urai Hertelendi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, ’s másfélék is, fekszik Kancsóczhoz közel, mellynek filiája, határja sovány, egyéb javai meglehetősek, harmadik osztálybéli."[3]
Fényes Elek szerint " Pordasincz, vindus falu, Vas vmegyében, a felső-lendvai uradalomban, 84 evang. lak. Határa köves, de bora jó."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint " Kis-Falu. Házainak száma 22, lélekszáma 93, akik magyarok és vendek. Vallásuk ág. ev. Postája Prosznyákfa, távírója Csákány."[5]
1910-ben 103, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 50 lakosa volt.
Nevezetességei
szerkesztésFa haranglába kulturális műemlék, 1926-ban építették.
További információk
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
