Kohut Vilmos, eredeti nevén Kohaut[1] (Budapest, 1906. július 17. – Budapest, 1986. február 18.) világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó. Franciaországban Willy Kohut néven szerepelt és beceneve a le canon Hongrois[2] - magyar ágyú volt. Szélvész-gyors elfutásaival és hatalmas erejű lövéseivel Európa-szerte hírnevet vívott ki magának. Bal lábbal a legváratlanabb helyzetekben is erősen és pontosan lőtt. Az alapvonal közvetlen közeléből elvégzett bődületes erejű lövései fogalommá váltak: Kohut-szög, Kohut-bomba. A legendás Fradi támadósor Táncos, Takács II, Turay, Toldi és Kohut támadósor balszélsője volt.
A Ferencváros jelentette számomra a legtöbbet. Amikor csak beléptem az Üllői úti pálya kapuján, mindig megfogott valami. Ilyesmit akkor érez az ember, ha szereti klubját, szereti társait.
Kohut 1924-ben mutatkozott be a Ferencvárosban és innen kezdve tíz évig a közönség kedvence volt. Összesen 442 mérkőzésen játszott a Fradiban és 227 gólt szerzett. Edzői Tóth Potya István és Blum Zoltán voltak. Négyszeres magyar bajnok. Tagja 1931-1932-ben 100%-os eredménnyel bajnokságot nyert csapatnak. 1929-ben részt vett a zöld-fehérek dél-amerikai túráján, ahol otthonában 3-2-re legyőzték a kétszeres olimpiai bajnok Uruguayt. 1933-ban Franciaországba szerződött.
Az Olympique csaptával egy bajnokságot és két francia kupát nyert. A franciáknál Willy Kohut-ként ismert, beceneve le canon Hongrois - a magyar ágyú volt.
1925 és 1938 között 26[3] alkalommal szerepelt a válogatottban és 14 gólt szerzett. 1938-ban, hat év kihagyás után a világbajnokságra újra meghívták a keretbe és két mérkőzésen (Holland-India 6-0, Svájc 2-0) játéklehetőséget is kapott és így ezüstérmet szerzett.
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
