Főmenü megnyitása

Kolumbia világörökségi helyszínei

Welterbe.svg UNESCO logo.svg

Kolumbia területéről 2018-cal bezárólag kilenc helyszín került fel a világörökségi listára, valamint tizenhét helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

A listaSzerkesztés

  *Határokon átnyúló örökségek
Név Kép Elhelyezkedés UNESCO adatai Terület (ha) Év Leírás
Kávé kultúrtáj   ColCaldas megye, Quindío megye és Risaralda megye
é. sz. 5° 28′ 18″, ny. h. 75° 40′ 54″
Kulturális:ColCof
(v)(vi)
141 120 (348 700) 2011 A helyszín hat nagyobb kávétermesztő területből áll, ami összesen tizennyolc, az Andok lábánál fekvő várost foglal magába. A legkorábbi termesztők a 19. században érkeztek a területre, majd fokozatosan alkalmazkodtak a nehéz, hegyi körülményekhez. A települések jellemzően a lejtős kávéföldek fölötti viszonylag lapos területeken helyezkednek el. Építészetükben spanyol hatások keverednek a helyi hagyományokkal, a falakhoz rugalmas nádat, tetőfedéshez égetett agyagcserepet használtak. A napjainkban látható épületek több mint a fele még ezzel a hagyományos technikával készült, a lakóházak egyben gazdasági tevékenységek helyszínei is. A kávéföldek túlnyomó többsége családi tulajdonban van, akik ragaszkodnak hagyományaikhoz. Ez kiszolgáltatottakká teszi őket a tömegtermeléssel foglalkozó nagyvállalatokkal szemben. Ennek megakadályozására földhasználati terveket készítettek és tervezik hat további település védelem alá való helyezését is.[1]
Santa Cruz de Mompox   ColBolívar megye
é. sz. 9° 14′ 00″, ny. h. 74° 26′ 00″
Kulturális:ColHis
(iv)(v)
0 1995 [2]
Los Katíos Nemzeti Park   ColAntioquia megye és Chocó megye
é. sz. 7° 40′ 00″, ny. h. 77° 00′ 00″
Természeti:ColLos
(ix)(x)
141 120 (348 700) 1994 [3]
Malpelo Fauna- és Flórarezervátum   ColValle del Cauca megye
é. sz. 3° 58′ 00″, ny. h. 81° 37′ 00″
Természeti:ColMal
(vii)(ix)
857 500 (2 119 000) 2006 A természetvédelmi terület a Csendes-óceán keleti részén található egy vulkanikus eredetű szigetcsoporton Kolumbia partjaitól 500 km-re nyugatra. A fősziget, Malpelo 300 méterre emelkedik a tengerszint fölé. A rezervátum területén nagy számban fordulnak elő különféle cápafajok, például pörölycápafélék, selyemcápa, kisfogú homoki tigriscápa. A sziget kopárnak tűnik, azonban a madárguanó révén algák, zuzmók, mohák és páfrányok telepedtek meg rajta. A szigetek népszerűek a búvárok és a tudósok körében, azonban csak a Kolumbiai Környezetvédelmi Minisztérium írásos engedélyével lehet belépni. A szigetek lakatlanok, azonban a haditengerészet bázist hozott létre, hogy figyeljék a cápák orvhorgászatát és a térség nyugalmát és biológiai érintetlenségét. [4]
Tierradentro Nemzeti Régészeti Park   ColCauca megye
é. sz. 2° 35′ 00″, ny. h. 76° 02′ 00″
Kulturális:ColNat
(iii)
0 1995 [5]
Cartagena kikötője, erődítményei és műemlékegyüttese   ColBolívar megye
é. sz. 10° 25′ 00″, ny. h. 75° 32′ 00″
Kulturális:ColPor
(iii)
0 1984 Cartagena Havannával és a Puerto Ricó-i San Juan városával együtt a Karib-tenger térségének egyik legfontosabb települése volt. Az 1533-ban alapított város gyorsan az ezüst- az arany- és a rabszolga kereskedelem egyik központjává vált. A 16. század közepétől az egyre gyakoribbá váló kalóztámadások ellen elkezdték megerősíteni, az erődítményeket a 17. században fejezték be. A falak magassága eléri a 12, vastagsága a 18 métert, ezzel az Újvilág legnagyobb fal műemléke. Az áthatolhatatlan erőd egészen a 18. századig védte a város. A település szerkezete 16. századi, az óváros a fő társadalmi osztályoknak megfelelően három részből áll. Cartagena városképét a templomok uralják, köztük legszebb a San Pedro-katedrális, ami andalúziai stílusú palotákkal, a Santo Domingo-templommal és az egykori San Diego-kolostorral a felső réteg számára kialakított San Pedro-negyedben áll. A kereskedőknek és a középosztálynak a San Diego-negyed adott otthont, míg az elsősorban afrikai származású szegényebb réteg tagjai a Getsemani-negyedben laktak.
Inka úthálózat ColA következő országokkal osztozik:
  Argentína
  Bolívia
  Chile
  Ecuador
  Peru
d. sz. 18° 15′ 00″, ny. h. 69° 35′ 30″
Kulturális:ColQha
(ii)(iii)(iv)(vi)
11 407 (28 190) 2014 Az Andoki útrendszer hat ország, Argentína, Bolívia, Chile, Ecuador, Kolumbia és Peru közös világörökségi helyszíne. Ez egy kiterjedt, kommunikációs, kereskedelmi és védelmi célokra létrehozott, összességében több mint 30 ezer kilométer hosszú úthálózat. A prehispán közösségek által több évszázadon keresztül létrehozott útrendszer az Inka Birodalom hatalmának megszilárdításakor, a 15. században érte el legnagyobb kiterjedését. Ekkor keresztbe és hosszába is behálózta az Andok vidékét. Az úthálózat négy főúton alapul, amelyek Cuzcóból, az Inka Birodalom fővárosából indultak ki. A négy főutat alacsonyabb rendű utak alrendszerével kapcsolták egymáshoz. Az útrendszer a birodalom számára létfontosságú volt, egymástól nagy távolságra fekvő falvakat, városokat, vallási központokat és ipari tevékenységet folytató helyeket kötött össze. Az út egy 616 kilométeres szakaszán található 308 régészeti lelőhelyen az inka építészet és mérnöki teljesítmény kiemelkedő példáit tárták fel. Az útvonal egyes részeire szélsőséges körülmények jellemzők, ezek hóval borított, 6000 méter fölötti hegyvidékek, sivatagos területek, trópusi esőerdők, így az útrendszer kialakításához a kor legmagasabb szintű mérnöki teljesítményére volt szükség.[6]
San Agustín Régészeti Park   ColHuila megye
é. sz. 1° 55′ 00″, ny. h. 76° 14′ 00″
Kulturális:ColSan
(iii)
0 1995 [7]
Chiribiquete Nemzeti Természeti Park   Természeti és kulturális:ColSan
(iii)(ix)(x)
2,782,354 ha 2018 A 2 782 353 hektáros (2013-as bővítése előtt csak 1 280 000 hektáros) nemzeti park Kolumbia délkeleti részén, a Guyanai-masszívum nyugati felén, az Amazonas síkságától északra, az Orinoquía régió füves pusztáitól délre fekszik a tenger szintje felett 200 és 1000 méter közötti magasságokban. Hivatalosan sem látogatható, bár megközelítése amúgy is rendkívül nehéz lenne. Közigazgatásilag Caquetá és Guaviare megyék Calamar, Solano, Cartagena del Chairá és San Vicente del Caguán községeihez tartozik. Különlegességei a környezetükből függőleges falakkal feltörő táblahegyek (tepuik). Az éghajlat meleg és nedves, az évi átlaghőmérséklet 24 °C. Területe részben az Apaporis folyó felső medencéjének részét képezi, valamint magába foglalja a Mesay, a Cuñaré, a San Jorge és az Amú folyók teljes vízgyűjtő területét.

ElhelyezkedésükSzerkesztés

 


Javasolt világörökségi helyszínekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Coffee Cultural Landscape of Colombia. UNESCO. (Hozzáférés: 2016. augusztus 8.)
  2. Historic Centre of Santa Cruz de Mompox. UNESCO. (Hozzáférés: 2016. augusztus 8.)
  3. Los Katíos National Park. UNESCO. (Hozzáférés: 2016. augusztus 8.)
  4. Malpelo Fauna and Flora Sanctuary. UNESCO. (Hozzáférés: 2016. augusztus 8.)
  5. National Archeological Park of Tierradentro. UNESCO. (Hozzáférés: 2016. augusztus 8.)
  6. Qhapaq Ñan, Andean Road System. UNESCO. (Hozzáférés: 2016. augusztus 8.)
  7. San Agustín Archaeological Park. UNESCO. (Hozzáférés: 2016. augusztus 8.)