Korea uralkodóinak listája
Az alábbi lista a koreai királyságok uralkodóit sorolja föl.[1] A később Kodzsoszonnak nevezett első koreai királyságot a hagyomány szerint Tangun hozta létre valamikor i. e. 2333 környékén. A mai Észak- és Dél-Korea területén számos monarchia létezett, az utolsó a Koreai Császárság volt. A monarchiák korának az 1910-es év vetett véget, amikor is a japánok megszállták Koreát. A koreai történelem során összesen három nő uralkodott, mindannyian Sillában.
Kodzsoszon (i. e. 2333? – i. e. 108)
szerkesztés# | Uralkodó | Uralkodási évek | Hangul | Handzsa | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|
1. | Tangun | i. e. 2333? – ? | 단군왕검 Tangun vanggom |
檀君王儉 | vitatott személy |
? | Kidzsa | i. e. 1122? – i. e. 1082? | 기자 | 箕子 | vitatott személy |
? | Pu | i. e. ? – ? | 부왕 Pu vang |
否王 | |
? | Csun | i. e. ? – i. e. 194 | 준왕 Csun vang |
準王 | |
Üman Csoszon-korszak | |||||
1. | Üman | i. e. 194 – ? | 위만 | 衛滿 | |
2. | ? | i. e. ? – ? | Üman fia | ||
3. | Ugo | i. e. ? – 108 | 우거왕 Ugo vang |
右渠王 | |
Források:[2][3] |
Pujo (i. e. 2. század – 494)
szerkesztésUralkodó | Uralkodási évek | Hangul | Handzsa | Megjegyzés[4] |
---|---|---|---|---|
Tongmjong | ? – ? | 동명왕 Tongmjong vang |
東明王 | [5] |
Heburu | i. e. 86 – i. e. 47 | 해부루왕 Heburu vang |
解夫婁王 | [6] |
Kumva | i. e. 47 – i. e. 6 | 금와왕 Kumva vang |
金蛙王 | [6] |
Teszo | i. e. 6 – i. sz. 22. | 대소왕 Teszo vang |
臺素王 | [6] |
Kalsza | 22–? | 갈사왕 Kalsza vang |
曷思王 | [7] |
Todu | ?–68 | 도두왕 Todu vang |
都頭王 | [6] |
Puthe | 2. század | 부태왕 Puthevang |
夫台王 | [8] |
Üguthe | 2. század | 위구태왕 Üguthe vang |
尉仇台王 | [9] |
Kanügo | 2. század – 3. század | 간위거왕 Kanügo vang |
簡位居王 | [10] |
Majo | 3. század | 마여왕 Majo vang |
麻余王 | [11] |
Irjo | ?–285 | 의려왕 Irjo vang |
依慮王 | [12] |
Ira | 286–? | 의라왕 Ira vang |
依羅王 | [13] |
Hjon | ?–346 | 현왕 Hjon vang |
玄王 | [14] |
Kogurjo (i. e. 37 – 668)
szerkesztés# | Portré | Uralkodó | Uralkodási évek | Hangul | Handzsa | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|---|
1. | Tongmjong | i. e. 37 – i. e. 19 | 동명왕 Tongmjong vang |
東明王 | ||
2. | Juri | i. e. 19 – i. sz. 18 | 유리왕 Juri vang |
琉璃王 | ||
3. | Temusin | 18–44 | 대무신왕 Temusin vang |
大武神王 | ||
4. | Mindzsung | 44–48 | 민중왕 Mindzsung vang |
閔中王 | ||
5. | Mobon | 48–53 | 모본왕 Mobon vang |
慕本王 | ||
6. | Thedzso | 53–146 | 태조[대]왕 Thedzso [te]vang |
太祖[大]王 | ||
7. | Cshade | 146–165 | 차대왕 Cshade vang |
次大王 | ||
8. | Sinde | 165–179 | 신대왕 Sinde vang |
新大王 | ||
9. | Kogukcshon | 179–197 | 고국천왕 Kogucshon vang |
故國川王 | ||
10. | Szanszang | 197–227 | 산상왕 Szanszang vang |
山上王 | ||
11. | Tongcshon | 227–248 | 동천왕 Tongcshon vang |
東川王 | ||
12. | Csungcshon | 248–270 | 중천왕 Csungcshon vang |
中川王 | ||
13. | Szocshon | 270–292 | 서천왕 Szocshon vang |
西川王 | ||
14. | Pongszang | 292–300 | 봉상왕 Pongszang vang |
烽上太王 | ||
15. | Micshon | 300–331 | 미천왕 Micshon vang |
美川王 | ||
16. | Kogugvon | 331–371 | 고국원왕 Kogukvon vang |
故國原王 | ||
17. | Szoszurim | 371–384 | 소수림왕 Szoszurim vang |
小獸林王 | ||
18. | Kogugjang | 384–391 | 고국양왕 Kogukjang vang |
故國攘王 | ||
19. | Kvanggetho | 391–413 | 광개토왕 Kvanggetho vang |
廣開土王 | ||
20. | Csangszu | 413–491 | 장수왕 Csangszu vang |
長壽王 | ||
21. | Mundzsa | 491–519 | 문자왕 Mundzsa vang |
文咨王 | ||
22. | Andzsang | 519–531 | 안장왕 Andzsang vang |
安藏王 | ||
23. | Anvon | 531–545 | 안원왕 Anvon vang |
安原王 | ||
24. | Jangvon | 545–559 | 양원왕 Jangvon vang |
陽原王 | ||
25. | Phjongvon | 559–590 | 평원왕 Phjongvon vang |
平原王 | ||
26. | Jongjang | 590–618 | 영양왕 Jongjang vang |
嬰陽王 | ||
27. | Jongnju | 618–642 | 영류왕 Jongnju vang |
榮留王 | ||
28. | Podzsang | 642–668 | 보장왕 Podzsang vang |
寶藏王 | ||
Források:[15][16] |
Pekcse (i. e. 18 – 660)
szerkesztés# | Portré | Uralkodó | Uralkodási évek | Hangul | Handzsa | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|---|
1. | Ondzso | i. e. 18 – i. sz. 28 | 온조왕 Ondzso vang |
溫祚王 | Tongmjong kogurjói király fia | |
2. | Taru | 28–77 | 다루왕 Taru vang |
多婁王 | ||
3. | Kiru | 77–128 | 기루왕 Kiru vang |
己婁王 | ||
4. | Keru | 128–166 | 개루왕 Keru vang |
蓋婁王 | ||
5. | Cshogo | 166–214 | 초고왕 Cshogo vang |
肖古王 | ||
6. | Kuszu | 214–234 | 구수왕 Kuszu vang |
仇首王 | ||
7. | Szaban | 234 | 사반왕 Szaban vang |
沙泮王 | ||
8. | Koi | 234–286 | 고이왕 Koi vang |
古爾王 | ||
9. | Cshekkje | 286–298 | 책계왕 Cshekkje vang |
責稽王 | ||
10. | Punszo | 298–304 | 분서왕 Punszo vang |
汾西王 | ||
11. | Pirju | 304–344 | 비류왕 Pirju vang |
比流王 | ||
12. | Kje | 344–346 | 계왕 Kje vang |
契王 | ||
13. | Kuncshogo | 346–375 | 근초고왕 Kuncshogo vang |
近肖古王 | ||
14. | Kunguszu | 375–384 | 근구수왕 Kunguszu vang |
近仇首王 | ||
15. | Cshimnju | 384–385 | 침류왕 Csimnju vang |
枕流王 | ||
16. | Csinsza | 385–392 | 진사왕 Csinsza vang |
辰斯王 | ||
17. | Asin | 392–405 | 아신왕 Asin vang |
阿莘王 | ||
18. | Csondzsi | 405–420 | 전지왕 Csondzsi vang |
腆支王 | ||
19. | Kuisin | 420–427 | 구이신왕 Kuisin vang |
久爾辛王 | ||
20. | Piju | 427–455 | 비유왕 Piju vang |
毗有王 | ||
21. | Kero | 455–475 | 개로왕 Kero vang |
蓋鹵王 | ||
22. | Mundzsu | 475–477 | 문주왕 Mundzsu vang |
文周王 | ||
23. | Szamgun | 477–479 | 삼근왕 Szamgun vang |
三斤王 | ||
24. | Tongszong | 479–501 | 동성왕 Tongszong vang |
東城王 | ||
25. | Murjong | 501–523 | 무령왕 Murjong vang |
武寧王 | ||
26. | Szong | 523–554 | 성왕 Szong vang |
聖王 | ||
27. | Üdok | 554–598 | 위덕왕 Üdok vang |
威德王 | ||
28. | Hje | 598–599 | 혜왕 Hje vang |
惠王 | ||
29. | Pop | 599–600 | 법왕 Pop vang |
法王 | ||
30. | Mu | 600–641 | 무왕 Mu vang |
武王 | ||
31. | Idzsa | 641–660 | 의자왕 Idzsa vang |
義慈王 | ||
Források:[17][18] |
Silla (i. e. 57 – 935)
szerkesztés# | Dinasztia | Portré | Uralkodó | Uralkodási évek | Hangul | Handzsa | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1. | Pak (박) | Hjokkosze | i. e. 57 – i. sz. 4 | 혁거세 거서간 Hjokkosze koszogan |
朴赫居世居西干 | A koszogan (거서간) cím a király megfelelője volt a korai Silla korszakban[19] | |
2. | Namhe | 4–24 | 남해 차차웅 Namhe cshacshaung |
南解次次雄 | A cshacshaung (차차웅) egyfajta sámán jelentésű korai uralkodói cím volt a Silla korban[20] | ||
3. | Juri | 24–57 | 유리이사금 Juri iszagum |
儒理尼師今 | Az iszagum (이사금) uralkodói titulus volt a korai Silla korban.[21] | ||
4. | Szok (석) | Thalhe | 57–80 | 탈해이사금 Thalhe iszagum |
脫解尼師今 | ||
5. | Pak (박) | Phasza | 80–112 | 파사이사금 Phasza iszagum |
婆娑尼師今 | ||
6. | Csima | 112–134 | 지마이사금 Csima iszagum |
祗摩尼師今 | |||
7. | Ilszong | 134–154 | 일성이사금 Ilszong iszagum |
逸聖尼師今 | |||
8. | Adalla | 154–184 | 아달라이사금 Adalla iszagum |
阿達羅尼師今 | |||
9. | Szok (석) | Polhju | 184–196 | 벌휴이사금 Polhju iszagum |
伐休尼師今 | ||
10. | Nehe | 196–230 | 내해이사금 Nehe iszagum |
奈解尼師今 | |||
11. | Csobun | 230–247 | 조분이사금 Csobun iszagum |
助賁尼師今 | |||
12. | Cshomhe | 247–261 | 첨해이사금 Cshomhe iszagum |
沾解尼師今 | |||
13. | Kim (김) | Micshu | 262–284 | 미추이사금 Micshu iszagum |
味鄒尼師今 | A kjongdzsui Kim klánból | |
14. | Szok (석) | Jurje | 284–298 | 유례이사금 Jurje iszagum |
儒禮尼師今 | ||
15. | Kirim | 298–310 | 기림이사금 Kirim iszagum |
基臨尼師今 | |||
16. | Hulhe | 310–356 | 흘해이사금 Hulhe iszagum |
訖解尼師今 | |||
17. | Kim (김) | Nemul | 356–402 | 내물마립간 Nemul maripkan |
奈勿麻立干 | A maripkan (마립간) uralkodói titulus volt Nemultól kezdődően Szodzsival bezárólag.[22] | |
18. | Silszong | 402–417 | 실성마립간 Silszong maripkan |
實聖麻立干 | |||
19. | Nuldzsi | 417–458 | 눌지마립간 Nuldzsi maripkan |
訥祗麻立干 | |||
20. | Csabi | 458–479 | 자비마립간 Csabi maripkan |
慈悲麻立干 | |||
21. | Szodzsi | 479–500 | 소지마립간 Szodzsi maripkan |
炤智麻立干 | |||
22. | Csidzsung | 500–514 | 지증왕 Csidzsung vang |
智證王 | |||
23. | Pophung | 514–540 | 법흥왕 Pophung vang |
法興王 | |||
24. | Csinhung | 540–576 | 진흥왕 Csinhung vang |
眞興王 | |||
25. | Csindzsi | 576–579 | 진지왕 Csindzsi vang |
眞智王 | |||
26. | Csinphjong | 579–632 | 진평왕 Csinphjong vang |
眞平王 | |||
27. | Szondok | 632–647 | 선덕여왕 Szondok jovang |
善德女王 | királynő | ||
28. | Csindok | 647–654 | 진덕여왕 Csindok jovang |
眞德女王 | királynő | ||
29. | Mujol | 654–661 | 무열왕 Mujol vang |
武烈王 | |||
Egyesített Silla-korszak | |||||||
30. | Kim (김) | Munmu | 661–681 | 문무왕 Munmu vang |
文武王 | ||
31. | Sinmun | 681–692 | 신문왕 Sinmun vang |
神文王 | |||
32. | Hjoszo | 692–702 | 효소왕 Hjoszo vang |
孝昭王 | |||
33. | Szongdok | 702–737 | 성덕대왕 Szongdok vang |
聖德大王 | |||
34. | Hjoszong | 737–742 | 효성왕 Hjoszong vang |
孝成王 | |||
35. | Kjongdok | 742–765 | 경덕왕 Kjongdok vang |
景德王 | |||
36. | Hjegong | 765–780 | 혜공왕 Hjegong vang |
惠恭王 | |||
37. | Szondok | 780–785 | 선덕왕 Szondok vang |
宣德王 | |||
38. | Vonszong | 785–798 | 원성왕 Vonszong vang |
元聖王 | |||
39. | Szoszong | 798–800 | 소성왕 Szoszong vang |
昭聖王 | |||
40. | Edzsang | 800–809 | 애장왕 Edzsang vang |
哀莊王 | |||
41. | Hondok | 809–826 | 헌덕왕 Hondok vang |
憲德王 | |||
42. | Hungdok | 826–836 | 흥덕왕 Hungdok vang |
興德王 | |||
43. | Higang | 836–838 | 희강왕 Higang vang |
僖康王 | |||
44. | Mine | 838–839 | 민애왕 Mine vang |
閔哀王 | |||
45. | Sinmu | 839 | 신무왕 Sinmu vang |
神武王 | |||
46. | Munszong | 839–857 | 문성왕 Munszong vang |
文聖王 | |||
47. | Honan | 857–861 | 헌안왕 Honan vang |
憲安王 | |||
48. | Kjongmun | 861–875 | 경문왕 Kjongmun vang |
景文王 | |||
49. | Hongang | 875–886 | 헌강왕 Hongang vang |
憲康王 | |||
50. | Csonggang | 886–887 | 정강왕 Csonggang vang |
定康王 | |||
51. | Csinszong | 887–897 | 진성여왕 Csinszong jovang |
眞聖女王 | királynő | ||
52. | Hjogong | 897–912 | 효공왕 Hjogong vang |
孝恭王 | |||
53. | Pak (박) | Sindok | 912–917 | 신덕왕 Sindok vang |
神德王 | ||
54. | Kjongmjong | 917–924 | 경명왕 Kjongmjong vang |
景明王 | |||
55. | Kjonge | 924–927 | 경애왕 Kjonge vang |
景哀王 | |||
56. | Kim (김) | Kjongszun | 927–935 | 경순왕 | 敬順王 | ||
Források:[23][24] |
Kaja államszövetség (42–562)
szerkesztés# | Uralkodó | Uralkodási évek | Hangul | Handzsa | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|
Kumgvan Kaja (금관가야)[25] | |||||
1. | Szuro | 42–199 | 수로왕 Szuro vang |
首露王 | [26] |
2. | Kodung | 199–259 | 거등왕 Kodung vang |
居登王 | [27] |
3. | Maphum | 259–291 | 마품왕 Maphum vang |
麻品王 | [28] |
4. | Kodzsilmi | 291–346 | 거질미왕 Kodzsilmi vang |
居叱彌王 | [29] |
5. | Isiphum | 346–407 | 이시품왕 Isiphum vang |
伊尸品王 | [30] |
6. | Csvadzsi | 407–421 | 좌지왕 Csvadzsi vang |
坐知王 | [31] |
7. | Cshühi | 421–451 | 취희왕 Cshühi vang |
吹希王 | [32] |
8. | Csildzsi | 451–492 | 질지왕 Csildzsi vang |
銍知王 | [33] |
9. | Kjomdzsi | 492–521 | 겸지왕 Kjomdzsi vang |
鉗知王 | [34] |
10. | Kuhjong | 521–532 | 구형왕 Kuhjong vang |
仇衡王 | [35] |
Tegaja (대가야)[36] | |||||
1. | Idzsinasi | ?–? | 이진아시왕 Idzsinasi vang |
伊珍阿豉王 | [37] |
? | Hadzsi | ?–? | 하지왕 Hadzsi vang |
荷知王 | [38] |
? | Kasil | ?–? | 가실왕 Kasil vang |
嘉悉王 | [39] |
9. | Inö | ?–? | 이뇌왕 Inö vang |
異腦王 | [40] |
10. | Volgvangthedzsa | ?–? | 월광태자 | 月光太子 | [41] |
16. | Toszoldzsi | ?–562 | 도설지왕 Toszoldzsi |
道設智王 | Tegaja utolsó uralkodója.[42] |
Palhe (698–926)
szerkesztés# | Uralkodó | Uralkodási évek | Hangul | Handzsa | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|
1. | Ko Vang | 698–719 | 고왕 | 高王 | születési neve Te Dzsojong ( ), Te Dzsungszang ( ) kogurjói ( ) tábornok fia |
2. | Mu Vang | 719–737 | 무왕 | 武王 | |
3. | Mun Vang | 737–793 | 문왕 | 文王 | |
4. | Te Voni | 793 | 대원의 | 大元義 | |
5. | Szong Vang | 793–794 | 성왕 | 成王 | |
6. | Kang Vang | 794–809 | 강왕 | 康王 | |
7. | Csong Vang | 809–812 | 정왕 | 定王 | |
8. | Hi Vang | 812–817 | 희왕 | 僖王 | |
9. | Kan Vang | 817–818 | 간왕 | 簡王 | |
10. | Szon Vang | 818–830 | 선왕 | 宣王 | |
11. | Te Idzsin | 831–857 | 대이진 | 大彝震 | |
12. | Te Gonhvang | 857–871 | 대건황 | 大虔晃 | |
13. | Te Hjonszok | 871–893 | 대현석 | 大玄錫 | |
14. | Te Ühe | 894–906 | 대위해 | 大瑋瑎 | |
15. | Te Inszon | 907–926 | 대인선 | 大諲譔 | |
Források:[43] |
Hubekcse (900–936)
szerkesztés# | Uralkodó | Uralkodási évek | Hangul | Handzsa |
---|---|---|---|---|
1. | Kjon Hvon | 900–935 | 견훤 | 甄萱 |
2. | Singom | 935–936 | 신검 | 神劍 |
Források:[44] |
Thebong (901–918)
szerkesztés# | Uralkodó | Uralkodási évek | Hangul | Handzsa |
---|---|---|---|---|
1. | Kung Je | 901–918 | 궁예 | 弓裔 |
Források:[45] |
Korjo (918–1392)
szerkesztésKorjo uralkodói a Vang-dinasztiába (왕) tartoztak.[46] A Thedzsót követő első 23 uralkodót az úgynevezett „templomi nevükön” (종 csong utótaggal) említik, a többieket a posztumusz (halál utáni) nevükön (王 vang, „király” utótaggal).[47][48] Ennek oka, hogy Cshungnjol uralkodásától számítva Korjo a mongol Jüan-dinasztia ( ) vazallusa lett, így a koreai királyok csak a Jüan ( ) császárétól kisebb titulust viselhettek.[49]
# | Portré | Uralkodó | Uralkodási évek | Élt | Hangul | Handzsa | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1. | Thedzso | 918–943 | 877–943 | 태조 | 太祖 | ||
2. | Hjedzsong | 943–945 | 912–945 | 혜종 | 惠宗 | ||
3. | Csongdzsong | 945–949 | 923–949 | 정종 | 定宗 | ||
4. | Kvangdzsong | 949–975 | 925–975 | 광종 | 光宗 | ||
5. | Kjongdzsong | 975–981 | 955–981 | 경종 | 景宗 | ||
6. | Szongdzsong | 981–997 | 961–997 | 성종 | 成宗 | ||
7. | Mokcsong | 997–1009 | 980–1009 | 목종 | 穆宗 | ||
8. | Hjondzsong | 1009–1031 | 992–1031 | 현종 | 顯宗 | ||
9. | Tokcsong | 1031–1034 | 1016–1034 | 덕종 | 德宗 | ||
10. | Csongdzsong | 1034–1046 | 1018–1046 | 정종 | 靖宗 | ||
11. | Mundzsong | 1046–1083 | 1019–1083 | 문종 | 文宗 | ||
12. | Szundzsong | 1083 | 1047–1083 | 순종 | 順宗 | ||
13. | Szondzsong | 1083–1094 | 1049–1094 | 선종 | 宣宗 | ||
14. | Hondzsong | 1094–1095 | 1084–1097 | 헌종 | 獻宗 | ||
15. | Szukcsong | 1095–1105 | 1054–1105 | 숙종 | 肅宗 | ||
16. | Jedzsong | 1105–1122 | 1079–1122 | 예종 | 睿宗 | ||
17. | Indzsong | 1122–1146 | 1109–1146 | 인종 | 仁宗 | ||
18. | Idzsong | 1146–1170 | 1127–1173 | 의종 | 毅宗 | ||
19. | Mjongdzsong | 1170–1197 | 1131–1202 | 명종 | 明宗 | ||
20. | Sindzsong | 1197–1204 | 1144–1204 | 신종 | 神宗 | ||
21. | Hidzsong | 1204–1211 | 1181–1237 | 희종 | 熙宗 | ||
22. | Kangdzsong | 1211–1213 | 1152–1213 | 강종 | 康宗 | ||
23. | Kodzsong | 1213–1259 | 1192–1259 | 고종 | 高宗 | ||
24. | Vondzsong | 1259–1274 | 1219–1274 | 원종 | 元宗 | ||
25. | Cshungnjol | 1274–1308 | 1236–1308 | 충렬왕 Cshungnjol vang |
忠烈王 | ||
26. | Cshungszon | 1308–1313 | 1275–1325 | 충선왕 Cshungszon vang |
忠宣王 | ||
27. | Cshungszuk | 1313–1330 1332–1339 |
1294–1339 | 충숙왕 Cshungszuk vang |
忠肅王 | ||
28. | Cshunghje | 1330–1332 1339–1344 |
1315–1344 | 충혜왕 Cshunghje vang |
忠惠王 | ||
29. | Cshungmok | 1344–1348 | 1337–1348 | 충목왕 Cshungmok vang |
忠穆王 | ||
30. | Cshungdzsong | 1348–1351 | 1338–1351 | 충정왕 Cshungdzsong vang |
忠靖王 | ||
31. | Kongmin | 1351–1374 | 1330–1374 | 공민왕 Kongmin vang |
恭愍王 | ||
32. | U | 1374–1388 | 1365–1389 | 우왕 U vang |
禑王 | Korea történelmének egyetlen királya, aki nem kapott posztumusz nevet.[50] | |
33. | Cshang | 1388–1389 | 1381–1389 | 창왕 Cshang vang |
昌王 | ||
34. | Kongjang | 1389–1392 | 1345–1394 | 공양왕 Kongjang vang |
恭讓王 | ||
Források:[46][51] |
Csoszon (1392–1897)
szerkesztés# | Portré | Uralkodó | Uralkodási évek | Élt | Hangul | Handzsa |
---|---|---|---|---|---|---|
1. | Thedzso | 1392–1398 | 1335–1408 | 태조 | 太祖 | |
2. | Csongdzsong | 1398–1400 | 1357–1419 | 정종 | 定宗 | |
3. | Thedzsong | 1400–1418 | 1367–1422 | 태종 | 太宗 | |
4. | Szedzsong | 1418–1450 | 1397–1450 | 세종 | 世宗 | |
5. | Mundzsong | 1450–1452 | 1414–1452 | 문종 | 文宗 | |
6. | Tandzsong | 1452–1455 | 1441–1457 | 단종 | 端宗 | |
7. | Szedzso | 1455–1468 | 1417–1468 | 세조 | 世祖 | |
8. | Jedzsong | 1468–1469 | 1450–1469 | 예종 | 睿宗 | |
9. | Szongdzsong | 1469–1494 | 1457–1494 | 성종 | 成宗 | |
10. | Jonszangun | 1494–1506 | 1476–1506 | 연산군 | 燕山君 | |
11. | Csungdzsong | 1506–1544 | 1488–1544 | 중종 | 中宗 | |
12. | Indzsong | 1544–1545 | 1515–1545 | 인종 | 仁宗 | |
13. | Mjongdzsong | 1545–1567 | 1534–1567 | 명종 | 明宗 | |
14. | Szondzso | 1567–1608 | 1552–1608 | 선조 | 宣祖 | |
15. | Kvanghegun | 1608–1623 | 1575–1641 | 광해군 | 光海君 | |
16. | Indzso | 1623–1649 | 1595–1649 | 인조 | 仁祖 | |
17. | Hjodzsong | 1649–1659 | 1619–1659 | 효종 | 孝宗 | |
18. | Hjondzsong | 1659–1674 | 1641–1674 | 현종 | 顯宗 | |
19. | Szukcsong | 1674–1720 | 1661–1720 | 숙종 | 肅宗 | |
20. | Kjongdzsong | 1720–1724 | 1688–1724 | 경종 | 景宗 | |
21. | Jongdzso | 1724–1776 | 1694–1776 | 영조 | 英祖 | |
22. | Csongdzso | 1776–1800 | 1752–1800 | 정조 | 正祖 | |
23. | Szundzso | 1800–1834 | 1790–1834 | 순조 | 純祖 | |
24. | Hondzsong | 1834–1849 | 1827–1849 | 헌종 | 憲宗 | |
25. | Csholdzsong | 1849–1863 | 1831–1863 | 철종 | 哲宗 | |
26. | Kodzsong | 1863–1897 | 1852–1919[52] | 고종 | 高宗 | |
Források:[53] |
Koreai Császárság (1897–1910)
szerkesztésKodzsong 1897-ben császárrá koronázta magát és Csoszon új neve Koreai Császárság lett.[54]
# | Portré | Uralkodó | Uralkodási évek | Élt | Hangul | Handzsa |
---|---|---|---|---|---|---|
1. | Kodzsong | 1897–1907 | 1852–1919 | 고종 | 高宗 | |
2. | Szundzsong | 1907–1910 | 1874–1926[55] | 순종 | 純宗 | |
Források:[53] |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A listában csak a forrással egyértelműen azonosítható uralkodók szerepelnek.
- ↑ Kodzsoszon
- ↑ Nahm 26–27. o.
- ↑ Ez a szakasz részben vagy egészben a(z) 부여 című koreai Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- ↑ 부여 (koreai nyelven). Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
- ↑ a b c d 해부루 (koreai nyelven). KOCCA. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
- ↑ 갈사국 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
- ↑ 중국정사조선전 (koreai nyelven). 한국사데이터베이스. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
- ↑ 위구태 (koreai nyelven). Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
- ↑ 간위거 (koreai nyelven). Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
- ↑ 마여 (koreai nyelven). Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
- ↑ 의려 (koreai nyelven). Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
- ↑ 의라 (koreai nyelven). Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
- ↑ 현왕 (koreai nyelven). Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
- ↑ Kogurjo
- ↑ Nahm 573. o.
- ↑ Pekcse
- ↑ Nahm 573–574. o.
- ↑ 거서간 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 23.)
- ↑ 차차웅 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 23.)
- ↑ 이사금 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 23.)
- ↑ 마립간 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 23.)
- ↑ Silla
- ↑ Nahm 574–575. o.
- ↑ Ez a szakasz részben vagy egészben a(z) 금관가야 című koreai Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- ↑ 수로왕 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
- ↑ 거등왕 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
- ↑ 마품왕 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
- ↑ 거질미왕 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
- ↑ 이시품왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
- ↑ 좌지왕 (koreai nyelven). Britannica Encyclopedia. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
- ↑ 취희왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
- ↑ 질지왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
- ↑ 겸지왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
- ↑ 구형왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
- ↑ Ez a szakasz részben vagy egészben a(z) 대가야의 역대 국왕 című koreai Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- ↑ 이진아시 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과 e. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
- ↑ Prof. Kim Taesik: 김해에서 고령까지 땅 위에서 읽는 가야 (koreai nyelven). Hongik University. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 26.)
- ↑ 가실왕 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 26.)
- ↑ 이뇌왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
- ↑ 월광태자 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
- ↑ 도설지왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
- ↑ Palhe
- ↑ Hubekcse
- ↑ Thebong
- ↑ a b Nahm 575. o.
- ↑ 묘호 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
- ↑ Keith Pratt, Richard Rutt, James Hoare. Korea: a historical and cultural dictionary. Routledge (1999). ISBN 0-7007-0464-7
- ↑ Nahm 91. o.
- ↑ 우왕 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
- ↑ Korjo
- ↑ 고종 (koreai nyelven). Doopedia. (Hozzáférés: 2015. április 9.)
- ↑ a b Nahm 576. o.
- ↑ Nahm 192. o.
- ↑ 순종 (koreai nyelven). Doopedia. (Hozzáférés: 2015. április 9.)
Források
szerkesztés- ↑ Hubekcse: 후백제 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 26.)
- ↑ Kodzsoszon: 고조선 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
- ↑ Kogurjo: 고구려 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 22.)
- ↑ Korjo: 고려 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
- ↑ Nahm: Nahm, Andrew C. Korea: Tradition and Transformation — A History of the Korean People, második kiadás, Elizabeth, NJ: Hollym International (1996). ISBN 1-56591-070-2
- ↑ Palhe: 발해 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 26.)
- ↑ Pekcse: 백제 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 23.)
- ↑ Silla: 신라 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 23.)
- ↑ Thebong: 태봉 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과 / Nate. (Hozzáférés: 2013. október 26.)[halott link]
További információk
szerkesztés- List of Rulers of Korea. The Metropolitan Museum of Art. (Hozzáférés: 2013. október 26.)