Wikipédia

MÁV M61 sorozat

svéd gyártmányú Diesel-villamos mozdony
(NSB Di 3 szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk a mozdonyról szól. Hasonló címmel lásd még: M61 (egyértelműsítő lap).

Az MÁV M61-sorozat a MÁV részére szállított fővonali dízel-villamos erőátvitelű, Co'Co' tengelyelrendezésű dízelmozdony-sorozat. Beceneve „Nohab”, a svéd gyártó, a NOHAB nevéből, ahol a széria gyártáskori típusjele Di.3a volt. A magyar közösségi közlekedés történetében kultikus járműnek számít, az egyik legikonikusabb mozdony.

MÁV M61 sorozat
MÁV M61 sorozat
Általános adatok
GyártóNoHAB – Nydqvist och Holm Aktiebolag (Svédország)
Gyártásban1963–1964
Selejtezés1989–2001
Műszaki adatok
TengelyelrendezésCo'Co'
Nyomtávolság1435 mm
Hajtókerék-átmérő1040 mm
Teljesítmény
Névleges1435 kW (1950 LE)
Engedélyezett legnagyobb sebesség105 km/h
Ütközők közötti hossz18 900 mm
Magasság4295 mm
Szélesség3090 mm
Forgócsaptávolság10 300 mm
Tengelytáv forgóvázon belül4000 mm
Szolgálati tömeg106,13 t
Legnagyobb tengelyterhelés18,11 t
Legkisebb pályaívsugár90 m
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás
Motor
TípusaEMD 567D1
Névleges fordulatszám275–835 RPM
Hengerek
Átmérője216 mm
Dugattyúlöket254 mm
Hengerűrtartalom148,8 l
A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV M61 sorozat témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
001-es pályaszámú M61-es mozdony Pécsen

Története szerkesztés

Az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején a gőzvontatás aránya a hazai vasútvonalakon igen magas, 85%-os volt. A korszerűsítés megkívánta nagy teljesítményű dízelmozdonyok forgalomba állítását, azonban a magyar ipar abban az időben nem volt felkészülve ilyen vasúti járművek gyártására. Ezért a MÁV illetékes szakemberei pályázatot írtak ki fővonali mozdony beszerzésére. A felhívásra 17 cég jelentkezett 30 típussal. A pályázók közül két cég, a német Krauss-Maffei, valamint a svéd NOHAB mozdonyai kaptak lehetőséget a magyarországi vasútvonalakon történő kipróbálásra. 1960-ban mindkét gyártó demonstrátora (tesztjárműve) sikeresen teljesítette a próbameneteket. Végül az ajánlatok közül a MÁV választása az utóbbira esett, a mozdony technikai kiforrottsága, kevesebb karbantartást igénylő szerkezeti felépítése miatt, valamint azért, mert a típusban alkalmazott motorból világszerte már több ezer darab üzemelt.

A mozdonyból a MÁV összesen 20 darabot vásárolt. Annak ellenére, hogy a NOHAB gyár készen állt volna további járművek gyártására és leszállítására, a politikai körülmények nem tették lehetővé a beszerzésüket. A szovjet vezetés ugyanis rossz szemmel nézte, hogy egy semleges ország elragadja tőlük egy szövetségesük piacát, ezért a magyar államnak 25 mozdony árát kellett kifizetnie, miközben csupán 20 mozdonyt kapott. A MÁV ezt követően a szovjet gyártmányú MÁV M62 sorozatszámú "Szergej" vásárlása mellett kényszerült dönteni.

Forgalomba állításukat követően M61-es mozdonyok elsősorban gyorsvonatokat továbbítottak, jellemzően Budapest és a vidéki nagyvárosok között. Ennek oka főként az volt, hogy a mozdonyok rendelkeztek a vonatok fűtéséhez szükséges gőzfejlesztővel. (Abban az időben a személykocsik még nem villamos fűtésűek voltak.) Az M61 011-020 pályaszámú mozdonyokat a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal villamosításáig (1970. dec. 11.) kihelyezték a debreceni fűtőházba. Ez időben jártak Mátészalka felé is a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon. Az 1970-es és az 1980-as években az ország keleti feléből a villamos vontatás térnyerésével a mozdonyok egyre inkább kiszorultak. (A villamosított fővonalakon a szolgálatot a V43 (Szili) és a V63 (Gigant) villamos mozdonyok vették át.) Az 1980-as évektől kezdve már főként a Balaton északi partján teljesítettek szolgálatot a törzsvonalukká vált Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonalon. 1983. szeptember 20-tól 1989. június 1-jéig több M61-es volt Tapolcáról a nagykanizsai fűtőházba kihelyezve, később állomásítva. A Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal villamosítása után 1990 júliusáig az összes megmaradt mozdony Tapolcára került és továbbra is a Balaton északi partján teljesítettek szolgálatot. 1996-tól a Déli pályaudvar helyett már csak Székesfehérvárig vitték az északi part vonatait. 1998. május 1-jétől az M61 017-est az Északi Vontatási Főnökség Rákosi telepén segélyszerelvény mozdonyaként alkalmazták és az Északi Gépészeti Főnökséghez állomásították, 2000. február 5-től átminősítették üzemi mozdonnyá, és új pályaszámot kapott. Több pályaszáma is volt, először A61 017, majd 2761 017, majd napjainkban újra M61 017.

Az M61 001-est 2000. március 9-től a budapesti Magyar Vasúttörténeti Parkba állomásították, múzeumi mozdonnyá minősítették. A típus menetrend szerinti forgalomban 2000. december 21-én közlekedett utoljára Magyarországon.

A 20 mozdonyból jelenleg[mikor?] 6 üzemképes.

Volt még egy M61-2001 pályaszámú mozdony is, de azt rendszerint nem szokták a sorozat részének tekinteni, mert az nem egy NOHAB, hanem a német DB V 200 sorozat hattengelyes változata, a DB V 300 sorozat része volt. A mozdonyt a gyártó Krauss-Maffei adta kölcsön próbemenetek céljára. Ezután a visszakerült az NSZK-ba.[1]

Pályaszám állapot történet
M61-001 üzemképes A MÁV-nosztalgia fűtőház tagja (Magyar Vasúttörténeti Park) [2]
M61-002 tartósan üzemképtelen 2001. november 7-én selejtezték. Az üres mozdonyszekrény 2005. március 3. óta a Keleti pályaudvar fűtőháza melletti tárolóvágányon áll. NOHAB-GM Alapítvány[3] tulajdona.
M61-003 elbontva 1988. december 21-én selejtezték (motorját a 010-esbe helyezték át)
M61-004
(Tapolca)[4]		 üzemképtelen 1999. június 4-én Badacsonylábdihegynél baleset következtében megrongálódott, oldalára borult. Selejtezve: 1999. november 23. (A mozdony B végét 2001-ben a Közlekedési Múzeum oldalánál állították ki,[5] majd a múzeum átalakítása miatt a Tapolcára történő átköltöztetéséről döntöttek. A költöztetés tervezett időpontja 2015. december 17., az új helyén történő felavatásáé pedig 2015. december 22.[6] Végül 2017 december 30-án a helyezték el a műtárgyat a Tapolcai vasútállomás mellett.[7]
M61-005 elbontva Selejtezve 1991. október 24-én motorgondok miatt (kartergáz). Ez a mozdony gázolta halálra 1976-ban Latinovits Zoltán színészt.[8]
M61-006 üzemképes A MÁV Nosztalgia Kft. tulajdona (Magyar Vasúttörténeti Park)
M61-007
(Piros Hetes)		 elbontva Selejtezve 1989. szeptember 15-én generátorzárlat miatt.
M61-008
(Muzsika)		 elbontva Selejtezve 1997. január 15-én alvázsérülés miatt.
M61-009 elbontva Balesett következtében deformálódott alváz és sérült szekrény miatt selejtezve 1987. november 20-án[9]
M61-010 üzemképes A NOHAB-GM Alapítvány tulajdonában van, 2010. január 19-én sikeres futópróbát tett.[10]
M61-011
(Piros Ász)		 elbontva Selejtezve 1991. november 24-én motorgondok miatt (forgattyússzekrény-repedések).
M61-012 elbontva Selejtezve 1994. január 19-én működőképes állapotban. Tapolcán vágták szét.
M61-013
(Kis Gömböc)		 elbontva Selejtezve 1999. február 10-én
M61-014 elbontva Selejtezve 1997. január 15-én működőképes állapotban. Sátoraljaújhelyen vágták szét.
M61-015 elbontva Selejtezve 1994. január 19-én
M61-016 elbontva Selejtezve 1989. június 15-én motorgondok miatt.
M61-017 üzemképes Pályafenntartási célokat szolgál, 2761 017-9 (korábban A61 017) pályaszámmal. Új fogaskerék-áttétellel 120 km/h sebességre képes. Villamos fűtőgenerátor került bele mérőkocsi fűtéséhez, amit kék csík jelez az oldalán. 2008 óta minden évben különvonatot vitt a csíksomlyói búcsúra (Erdélybe). Továbbá a Balaton északi partján is meg szokott fordulni nosztalgiaként, akárcsak fénykorában.
M61-018
(párduc)		 elbontva Selejtezve 1992. november 12-én (motorját a 004-esbe helyezték át)
M61-019 üzemképes A MÁV Nosztalgia Kft. tulajdona (Magyar Vasúttörténeti Park)
M61-020 üzemképes A MÁV Nosztalgia Kft. tulajdona (Magyar Vasúttörténeti Park)

A sorozat utóélete szerkesztés

A sorozat nem kopott ki a magyar vasúthálózatról hálózatról a MÁV állagából való törlés után sem, a két üzemképtelen állapotú gépet (az üres 002 és a csonka 004) kivéve az összes túlélő mozdony dolgozik azóta is különböző tulajdonosoknál. Továbbá a selejtezett gépek pótlására más mozdonyokat is importáltak, ezek közül az üzemelő mozdonyok sorozatszáma a sorozat iránti tiszteleből 021-től folytatódik tovább, kivéve a bemutató mozdonyt, ami „triplanullás” (000-ás)[11].

A MÁV állományából történt kivonása után tizenegy évvel egy további, „Ketty” becenevű géppel gazdagodott a sorozat. A Kárpát Vasút egy korábbi változatú, a dániai terepviszonyoknak megfelelő, nem hat-, hanem csak négytengely-meghajtású (1., 3., 4., 6.), narancsszínű , a Santa Fe-től örökölt BNSF-színsémás, korábban a Strabag tulajdonú mozdonyt vásárolt és hozott Magyarországra. A festése csak annyiban változott, hogy a mozdony két végén a korábbi Santa Fe, majd Strabag feliratot a Kárpát váltotta fel, a mozdony kinézete ezen kívül lényegében nem változott. A népszerű sorozat korábbi tagjai előtt tisztelegve a 021-es pályaszámot kapta meg.

2015. április 21-én szintén a Kárpát Vasút tulajdonában megérkezett, az ex MY 1156-os számú Nohab, ő lett a 022-es „Gunhild”. Benne a Di3 623 számú mozdony motorja.

2015. május 8-án A Nohab GM Alapítvány bejelenti, hogy megvásárolták, az egy korábbi tűzesetben károsodást szenvedett Di3 623 (M61 000) számú mozdony járműszerkezeti részét a megmaradt fődarabokkal együtt, vontatható állapotban. A mozdony jelentősége a magyarországi sorozat történetében, hogy 1960 májusában ez a mozdony szerepelt több hétig Magyarországon, mint a svéd cég Demonstrátora, amely szereplésnek köszönhető a sorozat későbbi megrendelése. A mozdony 2016. február 16-án lépett be Magyarországra és másnap továbbították a NOHAB-GM Alapítvány telephelyére.[12][13]

2020. január 14-én Magyarországra érkezett Svédországból az ex NSB Di3.629 számú gép, immár a Komplex Rail KFT tulajdonaként.

Műszaki felépítés szerkesztés

A mozdony az amerikai General Motors Electromotive Division EMD F sorozat (wd) eredeti tervein alapul, ezt a mozdonysorozatot az 1930-as évek közepe óta gyártják és tökéletesítik. A NOHAB mérnökei az ausztráliai Clyde cég által 1952-től licencben gyártott ML2 jelzésű, mindkét végén vezetőállással ellátott és csökkentett tengelyterhelésű Co-Co kivitelű mozdonyt dolgozták át észak-európai felhasználásra, elsősorban a dán, finn és norvég vasutak részére.

Az M61 mozdonyban egy 1435 kW teljesítményű, 16 hengeres, kétütemű, rés- és szelepvezérlésű, V hengerelrendezésű EMD 567D1(en) típusú motor található. Hagyományos hajtásrendszerű, amelyben az egyenáramú főgenerátor termeli a vontatómotorok részére szükséges villamos áramot (600 V). A két forgóvázba összesen hat (a 021-esben és a 022-esben csak négy) vegyes gerjesztésű (soros és párhuzamos) vontatómotort építettek be. A mozdonyba beépített Vapor-Clarkson OK4616 gőzfejlesztő 750 kg gőzt képes fejleszteni óránként.[forrás?]

Iparvasúti használat szerkesztés

A sorozat nem üzemelt iparvasútakon, azonban mivel a 017-es példány egy ideig a MÁV Pálya- és Mérnökilétesítmények Igazgatóságának birtokába került, ez az iparvasútaknál megszokott "A"-s számot kapott, az A61-et. [14]

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Indóház, 2013. február, 73. oldal - Tóth Gábor: Amikor a mítosz feléled (Fejlődéstörténet)
  2. ↑ MÁV Nosztalgia
  3. ↑ A NOHAB-GM Alapítvány oldala. [2006. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 21.)
  4. ↑ Barta Balázs: Reménytelen küzdelem a legendás mozdonyért. Index.hu, 2001. március 1. (Hozzáférés: 2015. december 16.)
  5. ↑ M61 – 004 egyik fele a Közlekedési Múzeum oldalában. [2007. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 21.)
  6. ↑ iho: Megy a Nohab Tapolcára!. iho.hu, 2015. december 15. [2015. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 16.)
  7. ↑ A Négyeske avatása Tapolcán - Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, 2017.12.30.
  8. ↑ A színészkirály halála (magyar nyelven). iho.hu. (Hozzáférés: 2021. január 12.)
  9. ↑ MÁV M61-009 dízelmozdony selejtezési ügyirata
  10. ↑ vonatmagazin.hu - A Tízes sikeres futópróbát tett. [2010. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 29.)
  11. ↑ krisztián.magyarjárművek: M61 002 és M61 000 Nohab Be mutatása accessdate = 20230502 (magyar nyelven)
  12. ↑ Archivált másolat. (Hozzáférés: 2019. november 21.)
  13. ↑ [1]
  14. ↑ A61, A62 (2761, 4062). Hajtó Bálint – iparvasutak és magánvasutak vonatójármű állománya. [2016. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 25.)

Irodalom szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=MÁV_M61_sorozat&oldid=26542953”