Narancsszínű fülemüle

Narancsszínű fülemüle
	Bengaluruban áttelelő példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Australaves;
Csoport:	Eufalconimorphae;
Csoport:	Psittacopasserae;
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Alrendág:	Passerida;
Öregcsalád:	Muscicapoidea;
Család:	Légykapófélék (Muscicapidae);
Alcsalád:	Saxicolinae;
Nem:	Larvivora; Hodgson, 1837
Faj:	L. brunnea;
Tudományos név
	Larvivora brunnea; (Hodgson, 1837)
Szinonimák
	Erithacus brunneus; Larvivora wickhami; Luscinia brunnea Hodgson, 1837; Tarsiger brunnea;
Elterjedés
	Elterjedési területe; a zöld nyáron és a kék télen
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Narancsszínű fülemüle témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Narancsszínű fülemüle témájú médiaállományokat és Narancsszínű fülemüle témájú kategóriát.

A narancsszínű fülemüle (Larvivora brunnea) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszertani besorolása szerkesztés

Leírása óta ennek a kis énekesmadárnak többször is cserélték a rendszertani besorolását. Hamarább a rigófélék (Turdidae) közé sorolták. Később áthelyezték a légykapófélék (Muscicapidae) közé, a Luscinia nevű madárnembe. Azonban az újabb molekuláris törzsfejlődéses (philogenesis) kutatásoknak köszönhetően megtudtuk, hogy ez a madár, néhány másik Luscinia-fajjal együtt nem ebbe a nembe tartozik. A Lusciniából kivont fajoknak és a két ázsiai Erithacus-fajnak,^[3] megalkották, vagyis újrahasznosították, az 1837-ben megalkotott Larvivora madárnemet.^[4]^[5]

Előfordulása szerkesztés

Banglades, Bhután, Kína, India, Mianmar, Nepál, Pakisztán és Srí Lanka területén honos. Sűrű erdők aljnövényzetének lakója. Vonuló madár, mely a nyarat előfordulási területének északi részén tölti, viszont télire az indiai Nyugati-Ghátokra és Srí Lankára vonul. A törzsalfaj akár Kelet-Afganisztánba és Kelet-Himalájára is elrepülhet, míg a wickhami alfaj Nyugat-Mianmarban költ, és nemigen költözik.^[6]

Alfajai szerkesztés

Larvivora brunnea brunnea (Hodgson, 1837) - Afganisztán keleti részétől a Himalája vonulatain át Közép-Kínáig
Larvivora brunnea wickhami (Stuart Baker, 1916) - Mianmar nyugati része

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 15 centiméter, vagyis körülbelül akkora, mint a kékbegy (Luscinia svecica). A kifejlett hím tollazatának színe a háti részen kék, míg a hasi részen rozsdás-narancssárga. A fekete pofája fölött egészen a tarkójáig egy-egy fehér sáv húzódik. A hasának legalsó része, valamint farktollainak alsó oldala szintén fehérek. A tojó háti része olajbarna, míg hasi része, testoldalai és a farkalatti része világos sárgásbarnák.^[7]^[8] A szemei körül világos gyűrűk vannak. A fiatal példányok mindkét nem esetében, sötétbarnák világos sárgásbarna foltozással.^[9]^[10]

Életmódja szerkesztés

A narancsszínű fülemüle főleg a talajon keresi a rovarokból álló táplálékát. Ilyenkor a barázdabillegetőhöz (Motacilla alba) hasonlóan beillegeti farktollait.^[7] Vonuló madárként évente két nagy utat tesz meg. A Himalájába májusban érkezik és szeptemberben költözik el. Egyesek akár augusztusban is elindulnak. A költözés során és télen az egész indiai szubkontinensen megfigyelhetők, de főleg délnyugaton.^[6]^[11]^[12]^[13] A meggyűrűzött madaraktól megtudtuk, hogy a különböző egyedek nem mindig ugyanazon az útvonalon vándorolnak.^[14] A sűrű erdőt és bozótost kedveli.

Szaporodása szerkesztés

Költési időszaka májustól júliusig tart. Fészkét a talajra építi, általában nagy fák gyökerei közé, vagy egyéb természetes mélyedésekbe. A fészek gyökerekből, szőrzetből és tollúból készül. Fészekalja általában 4 darab halványkék tojásból áll.^[6]^[15] Feltételezés szerint, csak a tojó költ, azonban megfigyelték amint mindkét szülő eteti a fiókákat.^[9] A régi irodalomban megvan említve, hogy a kakukk (Cuculus canorus) költésparazitája ennek az énekesmadárnak.^[6]

Képek szerkesztés

Hím példány
Rajz a madár hímjéről

Jegyzetek szerkesztés

↑ BirdLife International: 'Luscinia brunnea'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
↑ Hodgson, Brian Houghton (1837). „On three new genera or sub-genera of long-legged thrushes, with descriptions of their species”. The Journal of the Asiatic Society of Bengal 6, 102. o.
↑ Seki, Shin-Ichi (2006). „The origin of the East Asian Erithacus robin, Erithacus komadori, inferred from cytochrome b sequence data”. Molecular Phylogenetics and Evolution 39 (3), 899–905. o. DOI:10.1016/j.ympev.2006.01.028. PMID 16529957.
↑ (2010) „Multi-locus phylogenetic analysis of Old World chats and flycatchers reveals extensive paraphyly at family, subfamily and genus level (Aves: Muscicapidae)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 57 (1), 380-392. o. DOI:10.1016/j.ympev.2010.07.008.
↑ Chats, Old World flycatchers. World Bird List Version 6.2. International Ornithologists' Union, 2016. (Hozzáférés: 2016. május 20.)
↑ ^a ^b ^c ^d Whistler, Hugh. Popular Handbook of Indian Birds. Fourth edition.. Gurney and Jackson, 83–85. o. (1949)
↑ ^a ^b Birds of South Asia: The Ripley Guide. Volume 2. Smithsonian Institution and Lynx Edicions, 393. o. (2005)
↑ Baker, ECS. Fauna of British India. Birds, 2, Taylor and Francis, London, 14–15. o. (1924)
↑ ^a ^b Handbook of the birds of India and Pakistan, 2, Oxford University Press, 229–231. o. (1997). ISBN 0-19-562063-1
↑ (1935) „The ornithology of Travancore and Cochin, part 3”. J. Bombay Nat. Hist. Soc. 38 (2), 282–320. o.
↑ (1992) „Indian Blue Chat Erithacus brunneus (Hodgson) in Bangalore”. J. Bombay Nat. Hist. Soc. 89 (2), 257. o.
↑ Bharos, Ajit (1992). „Sighting of an Indian Blue Chat Erithacus brunneus (Hodgson) at Raipur, Madhya Pradesh”. J. Bombay Nat. Hist. Soc. 89 (3), 377. o.
↑ (2004) „Indian Blue Robin Luscinia brunnea winters at Chamundi Hill and Ranganathittu Bird Sanctuary, Mysore, South India”. Newsletter for Ornithologists 1 (4), 54–56. o. [2011. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 27.)
↑ Sugathan,R (1982). „Some interesting aspects of the avifauna of the Point Calimere Sanctuary, Thanjavur District, Tamil Nadu”. J. Bombay Nat. Hist. Soc. 79 (3:567–575).
↑ Vietinghoff-Scheel, Erika V.. Luscinia brunnea, Atlas der Verbreitung palaearktischer Vögel, 16. (german nyelven). Akademie Verlag, Berlin (1989)

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Indian blue robin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 18.)
ITIS szerinti rendszerbesorolása
Birding.in

További információk szerkesztés

Képek az interneten a fajról
Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
Journal of the Asiatic Society of Bengal 6: 102.

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] BirdLife International: 'Luscinia brunnea'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)

[2] Hodgson, Brian Houghton (1837). „On three new genera or sub-genera of long-legged thrushes, with descriptions of their species”. The Journal of the Asiatic Society of Bengal 6, 102. o.

[3] Seki, Shin-Ichi (2006). „The origin of the East Asian Erithacus robin, Erithacus komadori, inferred from cytochrome b sequence data”. Molecular Phylogenetics and Evolution 39 (3), 899–905. o. DOI:10.1016/j.ympev.2006.01.028. PMID 16529957.

[4] (2010) „Multi-locus phylogenetic analysis of Old World chats and flycatchers reveals extensive paraphyly at family, subfamily and genus level (Aves: Muscicapidae)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 57 (1), 380-392. o. DOI:10.1016/j.ympev.2010.07.008.

[ioc-5] Chats, Old World flycatchers. World Bird List Version 6.2. International Ornithologists' Union, 2016. (Hozzáférés: 2016. május 20.)

[whistler-6] Whistler, Hugh. Popular Handbook of Indian Birds. Fourth edition.. Gurney and Jackson, 83–85. o. (1949)

[pcr-7] Birds of South Asia: The Ripley Guide. Volume 2. Smithsonian Institution and Lynx Edicions, 393. o. (2005)

[8] Baker, ECS. Fauna of British India. Birds, 2, Taylor and Francis, London, 14–15. o. (1924)

[hbk-9] Handbook of the birds of India and Pakistan, 2, Oxford University Press, 229–231. o. (1997). ISBN 0-19-562063-1

[10] (1935) „The ornithology of Travancore and Cochin, part 3”. J. Bombay Nat. Hist. Soc. 38 (2), 282–320. o.

[11] (1992) „Indian Blue Chat Erithacus brunneus (Hodgson) in Bangalore”. J. Bombay Nat. Hist. Soc. 89 (2), 257. o.

[12] Bharos, Ajit (1992). „Sighting of an Indian Blue Chat Erithacus brunneus (Hodgson) at Raipur, Madhya Pradesh”. J. Bombay Nat. Hist. Soc. 89 (3), 377. o.

[13] (2004) „Indian Blue Robin Luscinia brunnea winters at Chamundi Hill and Ranganathittu Bird Sanctuary, Mysore, South India”. Newsletter for Ornithologists 1 (4), 54–56. o. [2011. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 27.)

[14] Sugathan,R (1982). „Some interesting aspects of the avifauna of the Point Calimere Sanctuary, Thanjavur District, Tamil Nadu”. J. Bombay Nat. Hist. Soc. 79 (3:567–575).

[15] Vietinghoff-Scheel, Erika V.. Luscinia brunnea, Atlas der Verbreitung palaearktischer Vögel, 16. (german nyelven). Akademie Verlag, Berlin (1989)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]