Nyírbéltek

magyar település

Nyírbéltek nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban.

Nyírbéltek
Nyírbéltek légifotó.jpg
Nyírbéltek címere
Nyírbéltek címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyírbátori
Jogállás nagyközség
Polgármester Bagdi Sándor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 4372
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség2949 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség46,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület62,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírbéltek (Magyarország)
Nyírbéltek
Nyírbéltek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 52″, k. h. 22° 07′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 52″, k. h. 22° 07′ 39″
Nyírbéltek (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyírbéltek
Nyírbéltek
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Nyírbéltek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírbéltek témájú médiaállományokat.
GMM sportnap

FekvéseSzerkesztés

A megye délkeleti részén, a Nyírségben fekvő település.

Legközelebbi településekSzerkesztés

Nyírbátor 17 km, Nyírlugos 7 km, Nyíradony 14 km, Piricse 8,5 km, Ömböly 7,5 km, Encsencs 7,5 km, Nyírpilis 12 km távolságra található.

TörténeteSzerkesztés

A település neve 1265-ben, V. István oklevelében tűnik fel először.

1325-ben Béltek (Nyírbéltek) a Balogsemjén nemzetség birtokfelosztásakor a nemzetség Kállay-ágáé lett, akik ezután egészen a XVIII. század végéig a falu földesurai maradtak, bár mellettük több részbirtokosa is volt a településnek.

1569-ben Prépostváry család, Prépostváry Bálint nyer itt részbirtokként királyi adományt.

1633-ban a bélteki uradalmat részbirtokként Prépostváry Zsigmond kapja királyi adomány gyanánt, mely még 1644-ben is birtokaként szerepel, majd részét – magtalan halála folytán – 1778-ban gróf Károlyi Antal kapja ugyancsak királyi adományként.

A település a XVII. század végére már majdnem elnéptelenedett, lakói az 1700-as években Kállay Sándor közeli encsencsi birtokára költöztek át.

A néptelenné vált falut birtokosa, a Kállay család később görögkatolikus ruszinokkal népesítette be.

1785-ben a falu még mindig a Kállayaké, ekkor csupán 769 lakója volt.

A lakosság száma 1848-ra már majdnem a duplájára nőtt, a beköltözések folytán vegyes származású és vallású népesség alakul ki. A ruszin etnikumú lakosság a XX. század elejére elmagyarosodott, de görögkatolikus vallását megtartotta. 1920-ban a településnek 1514 görögkatolikus, 710 római katolikus, 237 református 121 izraelita és 2 evangélikus lakosa van.

A falu 1922-től a Ligetaljai járás területéhez tartozott Hágótanya, Lejtőtanya, Lebujtanya, Cifraszállás és Gyármajor nevű területekkel együtt.

1950-től Debrecennel keskeny nyomtávú vasút kötötte össze, a Zsuzsi Erdei Vasút.

1950-ben, mikor Ligetalja járás megszűnt, a falut a Nyírbátori járáshoz sorolták.

1971-től mint közös tanácsú község szerepel, majd 1975-től nagyközség lett.

1977. augusztus 31-én a kisvasúton a forgalmat megszüntették, a síneket felszedték.

1989-től Nyírbátor vonzáskörzetébe tartozik.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Csik Mihály (független)[3]
  • 1994–1998: Üveges Mihály (független)[4]
  • 1998–2002: Üveges Mihály (független)[5]
  • 2002–2006: Csik Mihály (független)[6]
  • 2006–2010: Csik Mihály (független)[7]
  • 2010–2014: Csik Mihály (független)[8]
  • 2014–2019: Bagdi Sándor (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Bagdi Sándor (Fidesz-KDNP)[1]

A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre az egész országban csak tíz település lakói szavazhattak, ennél több (9, 10 vagy 12) aspiránsra pedig csak öt másik településen volt példa.[5]

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

IpartelepítésSzerkesztés

A Ganz Műszer Művek KMGy gyára megvásárolta a korábbi faipari tevékenységet végző telepet, és munkáinak egy részének gyártását ide telepítette.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Római katolikus templom – Az 1222-ben épült temploma 1787-ben leégett, azt kb. 30 évvel később Kállay Ignác, a falu akkori földesura helyreállíttatta. Nyugati homlokzatán álló kis tornyát 1925-ben építették. A római templom alatt fut 1 alagút, ami a tatárjáráskor épült fel, azóta az alagutat befedték.

Híres emberekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Nyírbéltek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nyírbéltek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Nyírbéltek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. a b Nyírbéltek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. Nyírbéltek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Nyírbéltek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Nyírbéltek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. Nyírbéltek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés