Encsencs

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

Encsencs község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.

Encsencs
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyírbátori
Jogállásközség
PolgármesterSzedlár János (független)[1]
Irányítószám4374
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség1806 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség60,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,9 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 44′, k. h. 22° 07′47.733333°N 22.116667°EKoordináták: é. sz. 47° 44′, k. h. 22° 07′47.733333°N 22.116667°E
Encsencs (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Encsencs
Encsencs
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Encsencs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Encsencs témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A vármegye és a Nyírség délkeleti részén helyezkedik el, nem messze a román határtól. A környező települések közül Nyírbátor 12, Nyíradony 21,5, Mátészalka 28,5, Nyírbéltek 4, Nagykálló pedig 30,5 kilométer távolságra található.

A közvetlen szomszédos települések: északkelet felől Piricse, délkelet felől Nyírbéltek, délnyugat felől Nyírlugos, nyugat felől Nyírmihálydi és Nyírgelse, északnyugat felől pedig Nyírbogát.

Megközelítése

szerkesztés

Zsáktelepülésnek tekinthető, mert közúton csak egy útvonalon közelíthető meg, a Nyírbátor-Nyírbéltek-Nyírábrány közt húzódó 4906-os útból Piricse déli széle közelében kiágazó 49 131-es számú mellékúton. Az ország távolabbi részei felől a Debrecen-Mátészalka közti 471-es főútról érhető el a legegyszerűbben, a megközelítési iránytól függően nyíradonyi vagy nyírbátori letéréssel.

Története

szerkesztés

Encsencs neve írásos alakban 1321-ben tűnik fel először, Enchenck alakban. Ekkor már egyháza is említve van, urai Pál bán fiai voltak.
A 14. század elején, még 1321-ben csere útján a Báthori-családbelieké lett, majd az egymással rokoni kapcsolatban lévő Báthori, Rakamazi, Zeleméri családok birtoka.
A 15-16. században a Báthori-család somlyói ágának birtoka, a Báthoryak kihalta után Bethlen Gábor és I. Rákóczi György birtokai közé tartozott. 1631-ben I. Rákóczi György folytatott pert érte Vetésy Istvánnal és Kállay Miklóssal.

A Rákóczi-szabadságharc idején Károlyi Sándor birtoka, de fejedelmi adományként Csicseri Orosz Pálnak is voltak itt birtokrészei.
1756-1760-ban gróf Károlyi György vásárolta meg birtokai nagy részét, mely vételt 1776-ban adománylevelével a király is megerősít, s a későbbiekben is a Károlyi család birtoka marad.

A falu és lakossága a második világháború alatt sokat szenvedett.

A lakosság elsősorban mezőgazdasági termelésből él, főként dohányt, uborkát, paprikát, paradicsomot, s gyümölcsöt (alma, meggy) termelnek.

A községben van háziorvos, védőnő, állatorvos.

Sportolási lehetőség a helyi futball- és lövészklubban van.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Kóródi László (független)[3]
  • 1994–1998: Kóródi László (független)[4]
  • 1998–2002: Szedlár János (független)[5]
  • 2002–2006: Szedlár János (független)[6]
  • 2006–2010: Szedlár János (független)[7]
  • 2010–2014: Szedlár János (független)[8]
  • 2014–2019: Szedlár János (független)[9]
  • 2019–2024: Szedlár János (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1977
1975
1958
1870
1821
1806
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 86%-a magyar, 14%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 20,1% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,5%, református 63,4%, görögkatolikus 21,8%, felekezeten kívüli 1,6% (6,3% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 22,1% cigánynak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% görögnek, szerbnek, németnek, szlováknak, ukránnak és horvátnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4% volt római katolikus, 51% református, 17,1% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,2% ortodox, 0,1% izraelita, 7,2% felekezeten kívüli (18,9% nem válaszolt).[12]

Nevezetessége

szerkesztés

Református templomát a Szentlélek tiszteletére szentelték. A török pusztítások után sokáig elhagyottan hevert, majd a reformátusok vették birtokukba, akik 1828-1829-ben átépítették. Az épület késő barokk stílusban épült, homlokzati-tornyos, egyhajós téglatemplom.

  1. a b Encsencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 14.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Encsencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Encsencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Encsencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  6. Encsencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  7. Encsencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  8. Encsencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  9. Encsencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Encsencs Helységnévtár
  12. Encsencs Helységnévtár

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés