Főmenü megnyitása

Prückler Ignác Eduárd Jakab (Pest, 1809. március 8.Budapest, 1876. május 14.) fűszerkereskedő, pezsgőgyáros, pesti választott polgár, a magyar kereskedelmi bank, az osztrák nemzeti bank, az első hazai takarékpénztár valamint az első magyar általános biztosító társulat igazgató tanácsosa, Budapest fővárosi bizottsági tag, bérpalota-tulajdonos. A "Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára" alapítója és tulajdonosa, az iparegyesületnek ezüst érdempénzes koszorúsa.[1] Ipari úttörő a pezsgőkészítésben az országban gyári szinten.

Prückler Ignác
Született 1809. március 8.
Pest
Elhunyt 1876. május 14. (67 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása pezsgőgyáros,

ÉleteSzerkesztés

 
A "Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára" reklámja 1886-ból. Az ország első pezsgőgyára, amelyet 1834-ben Prückler Ignác alapított.

Az osztrák származású római katolikus jómódú pesti patricius Prückler családban született. Apja, idősebb Prückler József Kalazancius (17781848) pékmester, választott pesti polgár, császári királyi százados, és három bérpalota tulajdonosa.[2] Anyja, a szintén polgári pesti származású Ottinger Klára (17811826) volt. Egyik fivére, Prückler József (18041866) pékmester, pesti polgár, bérház-tulajdonos, az 1848-as szabadságharc alhadnagya;[3] a másik fivére, Prückler János (18161897), fővárosi törvényhatósági bizottság tagja, pesti választott polgár, bérház-tulajdonos. Apai nagyszülei Prückler Jakab (17441798), pékmester, háztulajdonos, aki 1776. február 7.-én szerezte meg a pesti polgárságot, és Hochecker Anna voltak.

A fiatal Prückler Ignác nem követte atyja nyomdokait a pék szakmában; bátyja, ifjabb Prückler József vette át a családi üzemet. 1834. június 21.-én szerezte meg a pesti polgárjogot.[4] Ugyanabban az évben, 1834-ben, az ország első pezsgőgyárat ő alapította meg a Soroksári (Ráday utca 32-es szám alatt), alig 25 évesen. A cég neve hivatalosan Prückler Ignác Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára volt. 1848-ban Prückler Ignác Pesten lakott, „a’ fejér farkashoz, kecskeméti utcán”.[5] Apja halála után, 1848-ban, az adósságok levonása után maradt 30 300 forintnyi örökség, amelyet a három fiú között egyenlő arányban osztottak fel;[1] ezzel Prückler Ignác tovább fejlesztette a gyárat, és már az 1873-as pesti legnagyobb adózók között szerepelt igen előkelő helyen, tény amely, a nagy vagyonát tükrözte.[1][6]

Az jómódú és híres pezsgőgyáros Pesten, 1876. május 14.-én hunyt el. Pezsgőgyárát, két fia, ifjabb prückler Ignác és Prückler László vette át. A cég 1888 és 1918 között viselte az „császári és királyi udvari szállító” címet. 1887-re, a Prückler ignácz pezsgőgyára nem csak az ország legrégebbi, de amelynek a legnagyobb évi termelő képessége is volt: 400 000 palack.[1] [7]

Házassága és leszármazottjaiSzerkesztés

Feleségül vette 1836. május 8.-án a soproni római katolikus Szent György plébánián a polgári családból való Wagner Alojziát (*Sopron, 1813. június 10.–†Budapest, 1883. november 15.),[8] akinek a szülei Wagner Vitusz, soproni mészáros, kereskedő, városi tisztviselő, és Marent Magdolna voltak.[9] A házasságukból öt gyermek érte el a felnőttkort:

JegyzetekSzerkesztés