Főmenü megnyitása

Prückler Ignác Eduárd Jakab (Pest, 1809. március 8.Budapest, 1876. május 14.) fűszerkereskedő, pezsgőgyáros, pesti választott polgár, a magyar kereskedelmi bank, az osztrák nemzeti bank, az első hazai takarékpénztár valamint az első magyar általános biztosító társulat igazgató tanácsosa, Budapest fővárosi bizottsági tag, bérpalota-tulajdonos. A "Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára" alapítója és tulajdonosa, az iparegyesületnek ezüst érdempénzes koszorúsa.[1] Ipari úttörő a pezsgőkészítésben az országban gyári szinten.

Prückler Ignác
Született 1809. március 8.
Pest
Elhunyt 1876. május 14. (67 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása pezsgőgyáros,

ÉleteSzerkesztés

 
A "Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára" reklámja 1886-ból. Az ország első pezsgőgyára, amelyet 1834-ben Prückler Ignác alapított.

Az osztrák származású római katolikus jómódú pesti patricius Prückler családban született. Apja, idősebb Prückler József Kalazancius (17781848) pékmester, választott pesti polgár, százados, és három bérpalota tulajdonosa.[2] Anyja, a szintén polgári pesti származású Ottinger Klára (17811826) volt. Egyik fivére, Prückler József (18041866) pékmester, pesti polgár, bérház-tulajdonos, az 1848-as szabadságharc alhadnagya;[3] a másik fivére, Prückler János (18161897), fővárosi törvényhatósági bizottság tagja, pesti választott polgár, bérház-tulajdonos. Apai nagyszülei Prückler Jakab (17441798), pékmester, háztulajdonos, aki 1776. február 7.-én szerezte meg a pesti polgárságot, és Hochecker Anna voltak.

A fiatal Prückler Ignác nem követte atyja nyomdokait a pék szakmában; bátyja, ifjabb Prückler József vette át a családi üzemet. 1834. június 21.-én szerezte meg a pesti polgárjogot.[4] Ugyanabban az évben, 1834-ben, az ország első pezsgőgyárat ő alapította meg a Soroksári (Ráday utca 32-es szám alatt), alig 25 évesen. A cég neve hivatalosan Prückler Ignác Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára volt. 1848-ban Prückler Ignác Pesten lakott, „a’ fejér farkashoz, kecskeméti utcán”.[5] Apja halála után, 1848-ban, az adósságok levonása után maradt 30 300 forintnyi örökség, amelyet a három fiú között egyenlő arányban osztottak fel;[1] ezzel Prückler Ignác tovább fejlesztette a gyárat, és már az 1873-as pesti legnagyobb adózók között szerepelt igen előkelő helyen, tény amely, a nagy vagyonát tükrözte.[1][6]

Az jómódú és híres pezsgőgyáros Pesten, 1876. május 14.-én hunyt el. Pezsgőgyárát, két fia, ifjabb prückler Ignác és Prückler László vette át. A cég 1888 és 1918 között viselte az „császári és királyi udvari szállító” címet. 1887-re, a Prückler ignácz pezsgőgyára nem csak az ország legrégebbi, de amelynek a legnagyobb évi termelő képessége is volt: 400 000 palack.[1] [7]

Házassága és leszármazottjaiSzerkesztés

Feleségül vette 1836. május 8.-án a soproni római katolikus Szent György plébánián a polgári családból való Wagner Alojziát (*Sopron, 1813. június 10.–†Budapest, 1883. november 15.),[8] akinek a szülei Wagner Vitusz, soproni mészáros, kereskedő, városi tisztviselő, és Marent Magdolna voltak.[9] A házasságukból öt gyermek érte el a felnőttkort:

JegyzetekSzerkesztés