Főmenü megnyitása

Prückler László Vitusz Ferenc Xavér (Pest, 1847. június 3. - Budapest, 1929. június 27.), fűszerkereskedő, pezsgőgyár-tulajdonos, politikus, fővárosi törvényhatósági bizottság tag.[1]

Prückler László
Született 1847. június 3.
Pest
Elhunyt 1929. június 27. (82 évesen)
Budapest.
Nemzetisége magyar
Foglalkozása pezsgőgyár-tulajdonos, politikus,

ÉleteSzerkesztés

 
1882-es reklám a Kincsem pezsgőről, amelyet a Prückler Ignácz pezsgőgyára gyártott.

Az ősrégi római katolikus nagypolgári alsó-bajorországi származású Prückler családban született. Apja, Prückler Ignác (1809-1876), fűszerkereskedő, pesti polgár, pezsgőgyáros, a magyar kereskedelmi bank, az osztrák nemzeti bank, az első hazai takarékpénztár és az első magyar általános biztosító társulat igazgató tanácsosa,[2] anyja, Wagner Lujza (1815-1883) volt.[3] Apai nagyszülei Prückler József Kalazancius (1778-1848), pékmester, pesti bérpalota tulajdonos, választott pesti polgár, császári királyi százados, és Ottinger Klára (1781-1826) voltak.[4] Nagybátyja, Prückler József (1804-1866), pesti polgár, pékmester, bérpalota tulajdonos, 1848-as szabadságharc alhadnagya volt. Prückler József lányának, Topits Józsefné Prückler Klárának (1833-1907) a fia Topits Alajos József (1855-1926), a császári és királyi udvari szállító "Topits József fia" nevű Első Magyar gőztésztagyár-tulajdonosa, az Országos Ipar Tanácsnak a tagja, Budapest főváros törvényhatósági bizottságának a tagja volt.

Alap tanulmányai befejezése után, az édesapja által 1834-ben alapított Soroksári (Ráday utca 32-es szám alatt) úti pezsgőgyárába lépett be dolgozni,[5] amelynek a neve hivatalosan "Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára" volt. Apja halála után, Prückler László és fivére, Ifjabb Prückler Ignác (1840-1919) vették át az cég irányítását. Nagy sikereket aratva, a tehetős Prückler László 1883 és 1888 között Magyarországon az 1200 legnagyobb adófizető közül volt és ekkortáj törvényhatósági bizottság tagjává választották. A pezsgőgyár 1888 és 1918 között viselte az „udvari szállító” címet.[6][6]

Prückler László volt az első családjában, aki a kereskedelmi életből a politikával kezdett foglalkozni. Báró Kemény Gábornak, és az ő Kemény-féle pártjának az egyik főkortese volt. Kemény Gábor újraválasztására, a Szabadelvű Párt 1884. május 22-én tartotta első gyűlését a Prückler-gyár udvarán, majd június elején ismét ott került sor a képviselő találkozójára választóival. Az 1887-es országgyűlési képviselői választásokon önmagát ajánlotta Ferencváros és Kőbánya országgyűlési képviselőjének.[6] Programbeszédében azt hangsúlyozta ki, hogy gróf Tisza Kálmán híve, a kereskedőket és a magyar iparcikkek népszerűsítésére buzdította, természetesen kiemelve a szesz- és malomipart. Pázmándy Dénes hatékony ellenpropagandát kezdett Prückler ellen, akinek nagy fiaskóval végződött a politikai kísérlete. 1888-ban Prückler lemondott a törvényhatósági tagságáról, talán pénzügyi nehézségek miatt, vagy az 1887-es országgyűlési választásokon elszenvedett veresége miatt. Másrészt, az akkori sajtó egyértelműen is ismertette, hogy "nem képezett titkot hogy az egykor gazdag pezsgőgyáros a tönk szélére jutott gyára, melyet bátyjával közösen vezetett az utóbbi években nagymérvű pangásnak indult. Az újabb magyar pezsgők teljesen kiszorították Prücklerék készítményét a forgalomból úgy hogy a nagy összegeket megemésztő befektetés nemhogy a kamatokat meghozta volna de újabb áldozatokat igényelt".[7] 1888 április 29.-én elkeseredettségében Prückler László öngyilkosságot kísérelt meg egy revolverrel a Soroksári utca 30-as számú földszintes Prückler pezsgőgyár hátsó épület egyik szobájában, azonban ezt túlélte.[8] Onnantól fogva nem vett részt a politikában és a vagyona folyamatosan kezdett apadni, majd 1897-ben a céget teljes egészében átadta társának, Bernardt Gyulának.[6]

1894-ben Prückler László újra visszatért a helyi politikába, azonban akkor már mint a IX. választókerületben megválasztott fővárosi törvényhatósági képviselő. 1906-ig maradt a testület tagja ebben a minőségében.

Társadalmi életeSzerkesztés

A tehetős nagypolgári Prückler László szenvedélyes vadász volt, ugyanakkor egyben az ország legbuzgóbb vadtenyésztőinek egyike. Az 1870-es évektől a Csepel-szigetet két társával, hosszú évekig tartotta vadászati bérben. Főleg foglyokat és nyulakat tenyésztettek vadászatra; 1879-ben, Prückler László egyedül 180 foglyot és 120 nyúlat ejtett a szigeten.[9][10] Prückler László a nemzeti hajós-egylet tagja is volt, a Hattyú nevű kétsorevezős hajó az ő tulajdona volt.[11] A lóversenyek szintén nagy rajongója, Prückler László és bátyja ifjabb Prückler Ignác (1840-1919), olyan pezsgőt gyártott, amelynek a neve Kincsem volt, címkéjén a híres versenyló rajzával.[12] A Kincsem pezsgőt, amelyet 1880-ban, az „Írók és művészek-társasága" egyik esztergomi kirándulása alkalmából Prückler ajánlott fel, maga Jókai Mór személyesen köszönte és nagy tisztelettel dicsérte meg.[13]

1881. május 19.-kén Rudolf trónörökös határozott kívánságához képest a császár és királyi udvari ebédhez 150 üveg „Kincsem“ pezsgőt rendeltek meg a "Prückler Ignácz budapesti pezsgőgyár"nál. A megrendelés a főudvarmesteri hivatal által történt. Rudolf trónörökös élvezettel ízlelte meg a magyar gyártmányt és arról a legmelegebb elismeréssel nyilatkozott. Annak folytán Prückler újabb megrendelést kapott az udvartól.[14]

Házassága és gyermekeiSzerkesztés

Házastársa, Oberhauser Ilka (*1856-†Budapest, 1883. szeptember 18.) volt.[15] 1877-ben dr. Wagner Géza svábhegyi nyaralójában kötötték meg a Prückler László és leendő felesége, Oberhäuszer Ilka közötti házassági szerződést is, melynek egyik tanúja maga a házigazda volt. A Házasságukból három leány született:

JegyzetekSzerkesztés