Rőtfalva
Rőtfalva (1899-ig Rőt, németül: Rattersdorf, horvátul: Ratištrof) Répcekethely településrésze Ausztriában, Burgenland tartományban a Felsőpulyai járásban.
| Rőtfalva (Rattersdorf) | |
 | |
| Búcsú Rőtfalván | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Répcekethely településrésze |
| Járás | Répcekethely |
| Alapítás éve | 1279 |
| Polgármester | Rudolf Draskovits |
| Irányítószám | 7443 |
| Körzethívószám | 02611 |
| Forgalmi rendszám | OP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 459 m |
| Terület | 4,069 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 24′, k. h. 16° 30′Koordináták: é. sz. 47° 24′, k. h. 16° 30′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Kőszeggel átellenben a magyar határ mellett a határátkelő osztrák oldalán fekszik. A település a Kőszegi-hegység Hétforrás alatti völgyében meghúzódva helyezkedik el. Két főút találkozik itt a B61 és B55, csatlakozva a magyarországi 87-es főúthoz.
Nevének eredete szerkesztés
Régi regősszállás a Gyöngyös mentén, neve a regősök régi röjtök nevéből alakulhatott ki.
Története szerkesztés
1279-ben "Reuth" néven említik először. 1397-ben "Reuth", 1464-ben "Rewth" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[1] A kőszegi váruradalomhoz tartozott, majd 1390-ben a Kanizsai család lékai uradalmának része lett. Római katolikus temploma a 13. század elején épült, szentély felőli homlokzatán 1207-es évszám látható. A templomot eredetileg a Kisboldogasszony tiszteletére szentelték. 1532-ben a török lerombolta, de újjáépítették. Temploma 1580 körül a protestánsoké lett és csak 1650-ben az ellenreformáció hatására lett újra a katolikusoké. Esterházy Pál herceg 1696-ban teljesen újjáépíttette. A falu 1535-től 1676-ig a Nádasdy család birtoka volt. Ekkor az Esterházy család szerezte meg.
Vályi András szerint " RŐTH. Rattersdorf. Ném. falu Vas Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kőszeghez 3/4 órányira. Nevezetesíti a’ B. Szűznek Képe, ’s bútsú járásai népesek; határja jól termő, vagyonnyai külömbfélék, piatza közel."[2]
Fényes Elek szerint " Röth, német falu, Vas vgyében, közel Kőszeghez, h. Eszterházy uradalmában, 562 kath. lak., paroch. szentegyházzal, hova népes bucsújárások történnek."[3]
Vas vármegye monográfiája szerint "Rőt, érdekes régi Gyöngyös menti község. A házak száma 106, lakosaié, akik német ajkúak és r. kath. és ág. ev. vallásúak, 591. Régi búcsujáróhely, melynek plébániája a XIII. században keletkezett. Híres szép templomát a protestánsok 110 évig bírták; de 1650-ben ismét visszaállíttatott. Kegyura herczeg Eszterházy Pál."[4] 1910-ben 687, túlnyomóan német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. Rendekkel együtt településcserével került Ausztria birtokába Ólmodért és Szentpéterfáért cserébe 1923-ban (ld. még soproni népszavazás/További területváltozások a soproni siker nyomán). 1908. november 5-én átadták a Sopron–Kőszeg-vasútvonalat, helyben vasútállomás létesült. Kőszeg és Rőtfalva között 1951-ig zajlott személyforgalom, ezután az osztrák személyvonatok végállomása lett itt. A teherszállításban a határátmenet 1960-ig fennmaradt. 1968. április 28-án megszűnt a személyforgalom a Rőtfalva - Felsőpulya szakaszon és a pályát Felsőlászlóig felszedték.
A közúti határátkelőhely a schengeni egyezmény kiterjesztése után bezárásra került, az egykori vámház épületében ezután működő rendőrség 2011-ben bezárt. Ma szolgáltatóházként működik. Az átkelő épületét a tartományi tanács bontás fejében értékesítette és 2013. október elején elbontásra is került a B55-ös főút közepéről.[5]
A falunak alig több mint 500 lakosa van. Előkészítés alatt áll az S31-es autóút Felsőpulya-Rőtfalva szakasz - Pullendorfer Straße - építése, amely várhatóan 2014-re készül el, tehermentesítve a falut az átmenő forgalomtól.[6]
Nevezetességei szerkesztés
- Sarlósboldogasszony tiszteletére szentelt védőfallal övezett római katolikus kegytemploma 1279-ben már állt. A 14. században gótikus stílusban a középső hajóval és a sokszögzáródású, támpilléres szentéllyel bővítették. A hajó északi oldalához a 15. században késő gótikus templomhajót és sokszöges záródású, támpilléres szentélyt építettek. 1502-ben a déli falhoz egy mellékhajót kapcsoltak. A templom mai formáját az 1696-os barokk átépítés után nyerte el. 1644-ben egy kőszegi asszony adományozta a templomnak a gyermekét tápláló Mária kegyképét, amely azonban Lékára került. 1660-tól a lékai templom képének másolata látható itt. Kegyszobrát Eszterházy Pál adományozta 1676-ban. Évszázadok óta búcsújáróhely, keleti oldalánál van a szent forrás. A kút a 19. században beomlott, de 1964-ben helyreállították.
- Minden évben gyalogos Nagyboldogasszony zarándoklatot tartanak Rőtfalvára Kőszegről, a Jézus szíve templomtól, augusztus közepén.
- Jól kiépített és festői szépségű kerékpárút köti össze Lékával és Répcekéthellyel.
- A Hétforrás felől túraútvonal indul a faluban.
- Egykori vasútállomása és bakterháza [halott link] a volt határátkelőhely mellett még áll (Sopron–Kőszeg-vasútvonal).
Külső hivatkozás szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
- ↑ nyugat.hu (2013. október 18.). Galéria: A határépítmény bontása Rattersdorfnál (Rőtfalva) és a határ magyar oldala (Kőszeg). nyugat.hu. (Hozzáférés: 2013. október 22.)
- ↑ ORF.at (2012. január 12.). Kész az S31-es környezettanulmánya. volksgruppen.orf.at-magyarok. [2012. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 19.)
