Rjazanyi terület

A Rjazanyi terület (oroszul: Рязанская область) az Oroszországi Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjekt), önálló közigazgatási egység, a Központi Körzethez tartozik. Az európai országrész központi részén, az Oka folyó középső és alsó szakasza mentén fekszik.

Rjazanyi terület (Рязанская область)
Rjazanyi terület címere Rjazanyi terület zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Szövetségi körzet	Központi szövetségi körzet
Székhely	Rjazany
Járás	25
Városi körzet	4
Alapítás	1937. szeptember 26.
Kormányzó	Pavel Viktorovics Malkov (mb.)
Rendszám	62
Népesség
Teljes népesség	1 098 257 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	30,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület	39 600 km²
Elhelyezkedése
Rjazanyi terület Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 54° 24′, k. h. 40° 36′54.4, 40.6
A Wikimédia Commons tartalmaz Rjazanyi terület témájú médiaállományokat.

Északon a Vlagyimiri, északkeleten a Nyizsnyij Novgorod-i, délkeleten a Penzai, délen a Tambovi és a Lipecki, nyugaton a Tulai, északnyugaton a Moszkvai terület, keleten Mordvinföld határolja. Székhelye Rjazany, Moszkvától mindössze 196 km-re.

Területe 39 600 km²; lakossága 1 194 800 fő (2005), a népsűrűség 30,2 fő/km².

Természetföldrajz

Domborzat, vízrajz

A terület a Közép-orosz-hátság és a Volgamenti-hátság között kialakult hatalmas medencében, az Oka–Don-alföld északi részén fekszik. Legnagyobb folyója, az Oka két részre osztja: az alacsonyabban fekvő északi, erdős vidékre, melynek nagyobbik része a Mescsora-alföld; valamint a szárazabb déli részre, ahol az erdőzóna fokozatosan erdős sztyeppébe megy át. Magasabban fekvő vidékek csupán nyugaton találhatók, ahová átérnek a Közép-orosz-hátság nyúlványai. A tengerszint feletti legmagasabb pont 236 m.

A felszíni vizeket az Oka gyűjti össze, mely alacsony esésű alföldi folyóként, számtalan éles kanyart alkotva halad végig a területen. Mellékfolyói jobbról a Pronya, a Para és itteni legnagyobb mellékfolyója, a Moksa (a Cnával együtt); balról a Gusz és a Mescsora-alföldet átszelő Pra.

A Mescsora-alföld jellemzője a rendkívül sok kisebb-nagyobb tó, láp, mocsár. Ez a vidék az utolsó jégkorszak idején alakult ki, amikor a mozgásban lévő jégtakaró a felszínt síksággá gyalulta. Az általa kivájt mélyedéseket a jég visszahúzódásakor olvadékvizek töltötték ki. A legnagyobb tavak a Moszkvai területtel határos északnyugati részen képződtek, többségük átlagos mélysége nem haladja meg a 2 m-t. Néhány mélyebb tó azonban valószínűleg termokarsztos eredetű, például az 50 m-es mélységet is elérő Beloje-tó.

Ásványkincsek

A terület legfontosabb ásványkincse a vastag rétegeket alkotó, jó minőségű tőzeg. Pontosan 1229 lelőhelye ismeretes, ám ezek egyenként általában nem túl gazdagok. Számottevőek a készletek barnaszénből, melynek lelőhelyei a moszkvai szénmedencéhez tartoznak. Fontosak és jól hasznosíthatók az építőipari alapanyagok: mészkő, agyag, homok; továbbá a tűzálló- és a magas olvadáspontú agyagok, melyek a tégla, a kerámia burkolólapok, illetve a szaniteráruk gyártásának alapanyagai. Jelentős tartalékok vannak a cementgyártásnál használatos mészkőből is.

Éghajlat

Az éghajlat mérsékelten kontinentális. A januári középhőmérséklet –11 °C, a júliusé 19 °C. Északon a fagymentes napok száma évente 130, délen 149 körül mozog. Az első fagyok néha már szeptemberben beköszöntenek, az állandó hótakaró november végén alakul ki és 135-145 napig megmarad. A csapadék évi mennyisége 500–550 mm, ennek 25-30%-a hó. A legtöbb csapadék a nyári hónapokban hull, északnyugatról délkelet felé fokozatosan csökkenő mennyiségben.

Növény- és állatvilág

Évszázadokkal ezelőtt a Mescsorai-alföld is része volt annak a hatalmas, egybefüggő erdőségnek, amely a térséget egészen a mai Brjanszki-erdőig borította. Ma az alföld 50%-át, a régió összterületének pedig mintegy 27%-át borítja erdő, ennek valamivel több mint a fele tűlevelű erdő. A homokos, kevéssé vizenyős részeken erdeifenyő-erdők, az alacsonyabban fekvő helyeken tölgyesek húzódnak, az erdőirtások helyén sok a nyír- és a nyárfa, a kisebb folyók vízválasztóin lucfenyők nőnek. A nagyobb folyók mentén kiterjedt füves rétek terülnek el. Az erdőkben rendkívül sokféle bogyós cserje, köztük málna, több áfonya-féle, mogyoró található.

A mocsarak, lápok élővilága rendkívüli változatosságot mutat. A lápok szokásos vízi növényzete: hínár, sás, mohák, páfrányok mellett jellegzetes növénytársulások: láprétek, zsombékosok, láperdők bőven fordulnak elő.

A tavak és lápok világa a vízimadarak igazi paradicsoma. Ősszel, de főleg a tavaszi olvadás után költözőmadarak, récék, szalonkák, vadkacsa-félék hatalmas csapatai lepik el a vidéket. Különösen gazdag az állatvilág az Oka menti védett területen, melynek emblémája egyébként egy ritka madárfaj, a fekete gólya. Csupán verébalakúakból kb. 100 fajt számoltak össze; a bagolyfélék közül gyakori a mocsári, a macskabagoly és az uhu, a ragadozómadarak közül a héja-féle, a vörös vércse, a halászsas. Az erdők nagyobb emlősállatai a jávorszarvas, a vaddisznó, a hiúz, a vörös róka, ritkán előfordul farkas is. A kisebb emlősöket többek között hermelin, borz, nyest, menyét, vidra képviseli.

Természetvédelem

Az Oka természetvédelmi területet 1935-ben létesítették a Mescsora-alföld keleti részén, a Szpasszki járásban. A Pra folyó alsó szakaszának bal partján kialakított 55 744 hektárnyi védett területet, mely 1985 óta bioszféra-rezervátum is, több mint 21 000 ha védőzóna veszi körül.

A Rjazanyi terület északi vidékén 1992-ben létrehozott Mescsorai Nemzeti Park a tájegység jellegzetes természeti és kulturális értékeinek védelmét és megismertetését szolgálja. A 103 000 ha-os park többek között a nevezetes Klepiki-tavak vidékét és annak mocsárvilágát, a Pra kanyargós völgyét, valamint a Pra és a Szolotcsa folyó vízválasztóján elterülő sekély tavak rendszerét foglalja magában.

Történelem

A vidéket eredetileg a finnugor merják, muromák, mescserák és mordvinok lakták, a 10. században már szláv népek: vjaticsok és radimicsek uralták a környéket. A régi Rjazany eredetileg a mai várostól 60 km-re délkeletre, az Oka partján létesült a 11. század második felében, a következő évszázadban pedig már fejedelmi székhely volt. Miután 1237-ben Batu kán mongol csapatai elfoglalták és felégették, a fejedelemség székhelye a 14. században a mai Rjazany helyén fekvő városba tevődött át. A fejedelemségek közötti hatalmi harcból a Rjazanyi Fejedelemség is kivette részét, de 1521-ben végleg az orosz földeket egyesítő moszkvai államhoz csatlakozott.

Minaret Kaszimov városban

Az Oka alsó folyásán fekvő Gorogyec-Mescsorszkij városát (ma: Kaszimov, a Rjazanyi terület második legnagyobb városa) és vidékét II. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem a Kazanyi Kánság egyik pártütő tatár urának, Kaszimnak adományozta (1452). Az így létrejött sajátos ütközőállam, az ún. kaszimovi kánság a moszkvai állam vazallusaként egy évszázadon át (Kazany bevételéig, 1552) fontos szerepet játszott a Kazanyi Kánság és Moszkva kapcsolatában. A kánság formálisan 1681-ig állt fenn.

A térség 1708-ban a Moszkvai kormányzóság része lett. 1719-ben megalakították a Rjazanyi provinciát, majd helyette 1778-ban a Rjazanyi kormányzóságot. A 18. században megjelentek az első vaskohók, textilmanufaktúrák, később üveggyárak. A 19. században az Okán megindult a gőzhajózás, 1863-ban elkészült a Moszkva–Kazany-vasútvonal Rjazanyig érő szakasza. 1929-ben a Rjazanyi kormányzóság a Moszkvai terület része lett, majd onnan leválasztva 1937-ben létrehozták a Rjazanyi területet.

Gazdaság

Gazdasági szempontból a Rjazanyi terület az Oroszországi Föderáció Központi Gazdasági Körzetének része.

Ipar

A terület régebben nem tartozott a nagy ipari központok közé, ez a helyzet azonban a második világháború után hamarosan megváltozott. Jelenleg a foglalkoztatottak 28%-a az iparban dolgozik (a kisvállalkozások nélkül), összesen mintegy 1800 kisebb-nagyobb iparvállalat működik. A kitermelőipar elsősorban az építőanyagok bányászatára (mészkő, agyag, homok) korlátozódik. A barnaszén bányászatát (Szkopin város mellett) 1989-ben végleg beszüntették. Jelentősebb ásványkincsek híján az ipari termelésben vezető helyen áll a feldolgozóipar.

Meghatározó ágazatok: kőolajfeldolgozás és olajszármazékok, szintetikus szálak előállítása; elektrotechnikai készülékek és berendezések gyártása; kohászat; szerszámgépgyártás; mezőgazdasági gépek (kombájnok) és gépkocsialkatrészek, utánfutók gyártása; műszerek, számítástechnikai eszközök előállítása; élelmiszeripar; bőr- (krómbőr készítése) és cipőipar. Az iparvállalatok többsége Rjazanyban települt, ezek a gyárak adják az ipari termelés kb. 60%-át. További fontos ipari városok:

• Kaszimov: vendéglátóipari és kereskedelmi hűtőgépek, fagyasztók készítése; téglagyár; kerámialapok gyára.
• Szkopin: színesfémkohászat („Metallurg”); gépgyártás; üveggyár, tejfeldolgozó kombinát; háziipari tevékenység (hagyományos termék a híres szkopini kerámia).
• Mihajlov: nagy kapacitású (1,8 millió tonna/év) cementgyár; 2007 folyamán újabb cementgyár építését tervezik, hasonlóan nagy kapacitással.

Mezőgazdaság

Az agráriumban jelenleg mintegy 400, – különböző tulajdonformában működő, – mezőgazdasági vállalat gazdálkodik, és 2400 körül van a paraszti- (farmer-) gazdaságok száma. A talajok minősége térségenként változó: északon a gyengébb minőségű podzolok, lápos-, illetve szürke erdőtalajok, délen jobbára a termékenyebb podzolos csernozjomok az uralkodók. A völgyekben alluviális réti- vagy lápos talajok találhatók.

A mezőgazdaság vezető ágazata az állattenyésztés, ezért a szántóföldi növénytermesztésben – a kenyérgabona mellett – számottevő a szarvasmarha-tenyésztéshez szükséges takarmánynövények vetésterülete. A mezőgazdasági hasznosítású földek kb. 53%-a szántó, az Oka és mellékfolyóinak völgyeiben sok a legelő, a kaszáló. A városok ellátásában a hagyományos tejtermékek, burgonya, zöldség mellett fontos szerepet játszanak az ún. „baromfigyárak” (brojlercsirke).

Közlekedés

A területet keleti és déli irányban átszelő vasúti fővonalak és országos jelentőségű autóutak közvetlen kapcsolatot biztosítanak mind a szomszédos régiókkal, mind a Volga alsó szakaszának (Szaratov, Szamara) és a Dél-Urál gazdaságilag is fontos körzeteivel. A legnagyobb forgalmú közlekedési csomópontok: Rjazany, Rjazsszk, Ribnoje, Szaszovo.

A legfontosabb víziút hagyományosan az Oka, mely a Volga mellékfolyójaként összeköttetést teremt az északi és a déli országrészekkel. Nagyobb folyami kikötők: Rjazany és Kaszimov. Az Oka két mellékfolyója, a Moksa és a Cna szintén hajózható.

A helyközi forgalom zömmel autóbuszokon bonyolódik. Moszkva és Rjazany között hétköznapokon kb. 35, hét végén 50 autóbuszjárat közlekedik. Rjazany-Moszkva és Rjazany-Voronyezs között kiemelt komfortfokozatú expresszvonatok biztosítanak kényelmes és gyors kapcsolatot.

Népesség

A terület lakossága 1 194 800 fő (2005), ebből a városban lakók aránya összesen 69,6% (2005). A népsűrűség 30,2 fő/km².

Nemzetiségi összetétel a 2002-es népszámlálási adatok szerint (ezer fő): oroszok (1161,4); ukránok (12,7); mordvinok (7,3); tatárok (5,6); örmények (4,5); beloruszok (3,5); azeriek (2,9); cigányok (2,2); németek (1,6); csuvasok (1,3); moldávok (1,1). (A többi nemzetiség 1000 fő alatt.)

A legnépesebb települések

A Kreml Rjazanyban, az Oka felől.

A lélekszám 2005. január 1-jén (ezer fő):

• Rjazany – 515,9
• Kaszimov – 34,9
• Szkopin – 32,3
• Szaszovo – 30,0
• Rjazsszk – 22,4
• Novomicsurinszk – 20,4
• Ribnoje – 19,1
• Silovo – 16,2
• Korablino – 14,2
• Mihajlov – 13,0
• Szpasszk-Rjazanszkij – 8,5

Közigazgatás

A Rjazanyi terület élén a kormányzó áll.

• Georgij Ivanovics Spak: 2004. április 12. – 2008. április 12.

Hivatásos katona, vezérezredes; hosszú katonatiszti életpálya áll mögötte. Egy légideszant-ezred parancsnokaként részt vett az afganisztáni háborúban, később a csecsenföldi hadműveletekben is. 1996 és 2003 között az orosz légideszant-haderők főparancsnoka volt.

• Oleg Ivanovics Kovaljov: 2008. április 12. óta.
• Nyikolaj Viktorovics Ljubimov: 2017. február 14. – 2022. május 10. Hivatali idejének lejárta előtt saját kérésére – több regionális vezetővel egyidőben – felmentették.
• Pavel Viktorovics Malkov – 2022. május 10-től Putyin elnök által megbízott kormányzó. Megbízatása a szeptemberben esedékes kormányzói választásig szól.

2006 óta a Rjazanyi területen 314 helyi önkormányzat működik. Közülük 4 városi körzet (gorodszkoj okrug) és 25 járás (rajon), továbbá 31 városi község (gorodszkoje poszelenyije) és 254 falusi község (szelszkoje poszelenyije). A városi körzetek és a járások a következők:

Városi körzetek

• Kaszimov város önkormányzata
• Rjazany város önkormányzata
• Szaszovo város önkormányzata
• Szkopin város önkormányzata

Járások

A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:

Magyar név	Orosz név	Székhely	Lélekszám
Csucskovói járás	Чучковский район	Csucskovo	8 700
Jermisi járás	Ермишинский район	Jermis	8 879
Kadomi járás	Кадомский район	Kadom	8 494
Kaszimovi járás	Касимовский район	Kaszimov	29 602
Klepiki járás	Клепиковский район	Szpasz-Klepiki	25 476
Korablinói járás	Кораблинский район	Korablino	22 941
Mihajlovi járás	Михайловский район	Mihajlov	35 223
Miloszlavszkojei járás	Милославский район	Miloszlavszkoje	13 455
Novaja Gyerevnya-i járás (neve 2012-től: Alekszandro-nyevszkiji járás)	Новодеревенский район	Alekszandro-Nyevszkij	11 818
Pityelinói járás	Пителинский район	Pityelino	5 893
Pronszki járás	Пронский район	Pronszk	31 393
Putyatyinói járás	Путятинский район	Putyatyino	7 511
Ribnojei járás (Rjazanyi terület)	Рыбновский район	Ribnoje	35 585
Rjazanyi járás	Рязанский район	Rjazany	56 869
Rjazsszki járás	Ряжский район	Rjazsszk	29 026
Sacki járás	Шацкий район	Sack	24 414
Silovói járás	Шиловский район	Silovo	40 334
Szapozsoki járás	Сапожковский район	Szapozsok	10 901
Szarai járás	Сараевский район	Szarai	17 810
Szaszovói járás	Сасовский район	Szaszovo	18 504
Szkopini járás	Скопинский район	Szkopin	27 080
Szpasszki járás	Спасский район	Szpasszk-Rjazanszkij	30 388
Sztarozsilovói járás	Старожиловский район	Sztarozsilovo	17 136
Uholovói járás	Ухоловский район	Uholovo	9 532
Zaharovói járás	Захаровский район	Zaharovo	9 136

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Rjazanyi terület témájú médiaállományokat.

• A Rjazanyi terület hivatalos honlapja
• Az Okai természetvédelmi területről (oroszul)
• A Mescsora-alföldről (oroszul)