Wikipédia

A Malaysia Airlines 17-es járatának katasztrófája

A Malaysia Airlines 17-es, Amszterdam és Kuala Lumpur közötti menetrend szerinti járata helyi idő szerint 2014. július 17-én délután lezuhant az orosz–ukrán határ közelében, a Donecki területen. A 9M–MRD lajstromjelű Boeing 777–200ER típusú repülőgépen 283 utas és 15 főnyi személyzet tartózkodott, a tragédiában mindannyian életüket veszítették.[2] Ez volt a legtöbb halálos áldozattal járó légi katasztrófa a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások óta[3] és ebben az évben a Malaysia Airlinesnak már a második súlyos légi katasztrófája.

A Malaysia Airlines 17-es járata
Adatok
Dátum2014. július 17.
Ország
HelyszínHrabove település közelében, Donecki terület, Ukrajna
Indulási állomásAmszterdam-Schiphol repülőtér
CélállomásKuala Lumpur nemzetközi repülőtér
Halottak298[1]
Sebesültek0
Túlélők0
Repülőgép
RepülőgépBoeing 777–200ER
ÜzemeltetőMalaysia Airlines
Lajstromjel9M–MRD
Utasok283
Személyzet15
Térkép
A katasztrófa helye (Ukrajna)
A katasztrófa helye
A katasztrófa helye
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 07′ 56″, k. h. 38° 39′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 56″, k. h. 38° 39′ 19″
A Wikimédia Commons tartalmaz A Malaysia Airlines 17-es járata témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Holland Biztonsági Testület előzetes jelentése szerint több, kívülről érkező nagy energiájú tárgy okozta szerkezeti károsodás miatt a levegőben darabokra szakadt a repülőgép. Műszaki meghibásodásra vagy a személyzet hibájára semmi sem utal.[4]

2015. október 13-án jelent meg a Holland Biztonsági Testület zárójelentése, amely szerint a gépet Buk rakétarendszerrel lőtték le.[5]

2022 novemberében az ügyben ítéletet hozott a holland bíróság. Bizonyított, hogy a gépet elpusztító orosz gyártmányú rakétát az Orosz Föderáció szállította az oroszbarát szeparatistáknak, és azt a szeparatisták által ellenőrzött területről lőtték ki. Az ítéletben két orosz állampolgárt, Igor Vszevolodovics Girkint, Szergej Dubinszkijt, valamint egy ukrán állampolgárt, a szakadárok oldalán harcoló Leonyid Harcsenkót életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Egy orosz állampolgárt, Oleg Pulatovot pedig felmentettek. A tömeggyilkosok elkerülték a letartóztatást.[6][7]

A repülőgép szerkesztés

A malajziai 17-es járatszámon egy Boeing 777–2H6ER repülőgép üzemelt, melynek sorozatszáma 28411, regisztrációs kódja (lajstromjele) 9M–MRD. Ez volt a 84. Boeing 777, amit legyártottak, 1997 tavaszán hagyta el a seattle-i gyárat, első felszállását 1997. július 17-én hajtotta végre. Új gyártásként vette át a Malaysia Airlines 1997. július 29-én.[8] A repülőgépet két Rolls-Royce Trent 800 gázturbina hajtotta és a megrendelő kérésére a fedélzeten 282 utas szállítására lett férőhely kialakítva.[8]

A Boeing 777-es típust 1994 óta gyártják, nemzetközi szakújságírók szerint több repülésbiztonsági rekord felállítója. Az 1995. júniusi első üzemi járatfelszállása óta összesen négy komoly, törzsvesztéses A kategóriájú repülőesemény következett be: 2008-ban a British Airways 38-as járatának balesete, 2011-ben az EgyptAir parkoló 777–200-asánál tűz ütött ki a pilótafülkében a Kairói nemzetközi repülőtéren és 2013-ban az Asiana Airlines 214-es járatának balesete, amelyben három ember halt meg.[9] A negyedik a Malaysia Airlines 2014. március 8-án eltűnt 370-es járata, amelynek sorsáról a mai napig nem került elő pontos információ.

Előzmények szerkesztés

 
A 2014. június 14-én lelőtt repülőgéphez hasonló ukrán An−26-os

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), valamint az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok légügyi hatóságai már 2014 áprilisában figyelmeztették a polgári légitársaságokat és a pilótákat, hogy az ukrán légtér használata veszélyekkel járhat. Az ICAO egyébként nem határoz meg nem biztonságos légtereket, csak ajánlásokat tehet. A légterek és légi útvonalak használatát az egyes országok légügyi hatóságai korlátozhatják, vagy tilthatják meg a légitársaságaik számára.[10]

Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) április 3-án kiadott biztonsági közleményében a Krím feletti légtér elkerülését ajánlotta, de az egyéb ukrán légterekkel kapcsolatban nem fogalmazott meg ajánlásokat.[11] Korábban az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hivatala (FAA) áprilisban megtiltotta az amerikai légitársaságok gépeinek a berepülést a szimferopoli léginavigációs körzetbe (gyakorlatilag a Krím fölötti légtérbe), egyúttal ajánlásokat fogalmazott meg, hogy más ukrán légikörzetek használata esetén tanulmányozni kell a biztonsági helyzetet.[12]

A maláj gép által használt útvonalat naponta 200–300 repülőgép vette igénybe az eseményt megelőző időszakban, az utolsó héten azonban már csak körülbelül ennek egyharmada, napi 100 repülőgép haladt ezen az útvonalon.[10] A kelet-ukrajnai harcok körzetében 2014 júniusában erősödött meg a szeparatista erők légvédelmi tevékenysége. A Doneck és Luhanszk környékén tevékenykedő orosz szeparatista erőknél 2014. június elejétől jelentek meg hatékony légvédelmi fegyverek, a légvédelmi gépágyúk mellett kis hatómagasságú hordozható légvédelmi rakéták, melyek 2-3 ezer méteres hatómagassággal rendelkeznek. Ennek eredményeként kezdetben néhány helikopter lőttek le, vagy rongáltak meg a kelet-ukrajnai orosz erők. Az ilyen rakétákkal elért legjelentősebb támadás az Ukrán Légierő Il–76-os szállító repülőgépének lelövése volt a luhanszki repülőtérnél 2014. június 14-én, amelyben 49 ukrán katona vesztette életét.[13] A maláj gépet ért támadásig körülbelül tíz ukrán repülőgépet lőttek le az orosz erők, többségében hordozható légvédelmi rakétával.[14]

2014. július elejétől hatékonyabb és nagyobb hatómagasságú légvédelmi rakétákat is bevetettek a kelet-ukrajnai harcokban. A rakéták eredete egyelőre nem tisztázott. A szeparatisták 2014. június 29-én vonták ellenőrzésük alá a Doneckben állomásozó A−1402 jelzésű katonai egység (Donecki légvédelmi rakétaezred) bázisát.[15][16] A 2007-ben Odesszából Doneckbe telepített ezredet is Buk rendszerrel szerelték fel. Az Ukrán Védelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a donecki bázison nem jutottak használható fegyverhez a szeparatisták. Az ezred fegyverzetét a bázis feladása előtt áttelepítették, ott csak elavult eszközöket és járműveket hagytak.[17][18]

Június folyamán Oroszországból számos nehézfegyvert szállítottak át Ukrajnába a szeparatisták támogatására, köztük harckocsikat (T–64), rakéta-sorozatvetőket (BM–21 Grad), páncélozott szállító harcjárműveket.[19][20]

A 2014. július 1-jén az ukrán elnök felfüggesztette az egyoldalú tűzszünetet és az ukrán erők felújították a katonai műveleteiket. A felerősödő katonai tevékenység miatt Ukrajna részleges légtárzárat rendelt el és Kelet-Ukrajna felett 7900 m-ig lezárta a légteret a polgári repülés elől.[21]

Július 14-én orosz szeparatisták lelőtték az Ukrán Légierő 6400 m-en (21 ezer láb), a hordozható légvédelmi rakéták hatómagassága felett repülő An–26-os szállító repülőgépét. A szeparatisták bejelentették, hogy a gépet Buk rakétarendszerrel lőtték le.[22] Az eset után az ukrán hatóságok azt tanácsolták, hogy az utasszállító gépek ne repüljenek 9800 m (32 ezer láb) alatt a kelet-ukrajnai térségben. Két nappal később az Ukrán Légierő Szu–25-ös csatarepülőgépét veszítette el a térségben, de később kiderült, hogy a gépet légiharc-rakétával lőtték le.[23]

Események szerkesztés

 
A repülőgép útvonala
 
A gép lezuhanásának helye a Donecki és a Luhanszki terület térképén. Rózsaszínnel jelölve az esemény idején a szeparatisták által ellenőrzött terület, kékkel az ukrán kormányerők ellenőrzése alatt lévő terület.

A repülő közép-európai nyári idő szerint 12:14-kor (UTC: 10:14) szállt fel az Amszterdam-Schiphol repülőtérről. Majdnem 12 órányi út után kellett volna megérkeznie a Kuala Lumpur nemzetközi repülőtérre, helyi idő szerint július 18-án 6:10-kor (UTC: július 17., 22:10).[24] A gép a Nyugat-Európa és Délkelet-Ázsia között leggyakrabban használt és legzsúfoltabb L980 jelű útvonalon haladt.[25] Az ukrán légiirányítás helyi idő szerint 16:15-kor (UTC: 13:15) elvesztette a kapcsolatot a repülőgéppel, 30 km-re a tamaki fordulóponttól, körülbelül 50 kilométerre az orosz–ukrán határtól. A járat a tervezett útvonalán haladt, az ukrán távolkörzeti irányítás által megadott 10 058 méter helyett 10 668 méter magasságban,[26][27] a személyzet nem adott le vészjelzést.[28] A gép Kelet-Ukrajnában, a Donecki területen, Hrabove település közelében, Toreztől északra zuhant le, nem sokkal azelőtt, hogy belépett volna az orosz légtérbe.[27][29]

Az Interfax orosz hírügynökség egy meg nem nevezett ukrán forrásra hivatkozva még aznap bejelentette, hogy a repülőgépet 10 000 méter magasságban egy Buk légvédelmirakéta-rendszerrel lőtték le.[30][31] Néhány órával később az ukrán miniszterelnök mindössze annyit mondott, „nem zárható ki” a lelövés sem, de a lezuhanás okait egyelőre nem tudják.

Ez a repülési magasság kizárja a kézi, vállról indítható légvédelmi rakéta alkalmazásának lehetőségét (ami nagyjából 5000 m magasságig használható). Amerikai hírszerzői jelentések megerősítették, hogy föld-levegő rakéta indítását észlelték, aminek pontos kilövőhelye egyelőre ismeretlen,[m 1][32][33] de az nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy az oroszbarát szeparatisták által ellenőrzött területről történt.[34] Barack Obama amerikai elnök szerint ezt a rakétatípust csak speciális kiképzés elvégzése után, Oroszország támogatásával lehetett használni, tehát a tragédiáért ők is felelősek. Feltételezhető, hogy a szeparatisták ukrán katonai repülőgépnek gondolták a maláj járatot.[35]

A történtek után számos légitársaság bejelentette, hogy gépeik elkerülik az ukrán légteret.[36][37]

Kutatás-mentés szerkesztés

A gép a szeparatisták által ellenőrzött területen zuhant le, így ők tudták elsőként elérni és ellenőrzésük alá vonni a helyszínt. Erről a későbbi nyomozás során több, vélhetően a helyszínre érkező szeparatisták által készített, mobiltelefonos videófelvétel is előkerült. Az ausztrál News.com.au által, 2015-ben közzétett felvételen látható, ahogy a helyszínre érkező szeparatisták a még lángoló roncsok és az azok között heverő holttestek között keresgélnek, miközben megállapítják, hogy ez egy utasszállító gép. A háttérben zajló telefonbeszélgetés során valaki az után érdeklődik, hogy van-e másik lezuhant gép és közli beszélgetőtársával, hogy a helyszínen egy utasszállító roncsa van. A katonák a fekete dobozt keresik és az áldozatok csomagjaiban kutatnak. Leolvassák a gépről a Malajzia feliratot és egyes utasok állampolgárságát is. A felvétel készítője dühös, miután a roncsokat polgári utasszállítóként azonosítják illetve egy beszélő értetlenkedik, hogy hogyan került ez a gép az adott légtérbe. A hírportál szerint a felvétel közzé nem tett részén a felkelők először egy Szuhoj vadászgépként azonosítják a roncsokat, majd amikor nyilvánvalóvá válik, hogy egy utasszállító roncsai és áldozatai közt állnak, akkor értetlenkedni kezdenek.[38]

A szeparatisták első közléseikben arról nyilatkoztak, hogy megtalálták a repülőgép repülési adatrögzítőit, amiket majd Oroszországba juttatnak el.[m 2][39][40] Oroszország először úgy határozott, hogy nem veszi át a fekete dobozokat.[41] Később cáfolták korábbi állításukat és azt közölték, hogy nem találták meg a helyszínen egyik adatrögzítőit sem.

Helyi jelentések szerint a kelet-ukrajnai szeparatisták a katasztrófa napján akadályozták a mentési munkálatokat, a kutató-mentőket és az ukrán rendőrséget nem engedték belépni a területre. További probléma, hogy a kutatás-mentés során az áldozatok értékeit (készpénz, mobiltelefonok, ékszerek, bankkártyák) hullarablók tulajdonították el.[35] A Holland Bankszövetség (NVB) arra szólította fel a hollandiai bankokat, hogy tegyenek megelőző intézkedéseket az áldozatoktól eltulajdonított bankkártyák esetleges felhasználása ellen.[42]

A kutatást és az eset kivizsgálását nehezítette, hogy a területet ellenőrző orosz szeparatista erők nem engedték a roncsok közelébe az EBESZ megfigyelőit. A vizsgálat nehezítése és a bizonyítékok eltüntetésének szándékával a szeparatisták a gép roncsainak egy részét elszállították. Ennek részeként július 19-én éjszaka orosz fegyveresek 38 áldozat maradványait Doneckbe szállították vizsgálatra.[43] Félő, hogy a holttestekbe hatolt rakétaalkatrészek és repeszek eltávolításával manipulálható lesz a vizsgálat.[44]

A holttestek egy részét a helyszínről Torez vasútállomásán álló három hűtővagonba szállították.[45]

Légtérzár szerkesztés

Az eset után Ukrajna teljesen lezárta a kelet-ukrajnai légteret.[46] A Donecki terület feletti légteret előzőleg július 1-től 26 000 láb (7900 méter), majd július 14-től 32 000 láb (9800 méter) magasság alatt zárták le.[47] Az Eurocontrol közleménye szerint az MH17-es járat 33 000 láb (10 000 méter) magasságon, a korlátozott zóna felett haladt.[46] Néhány légitársaság, többek között a Qantas, a Korean Air, a British Airways, már hónapokkal korábban úgy döntött, hogy biztonsági okok miatt elkerüli a térséget.[47][48]

Kronológia szerkesztés

Utazási idő UTC Közép-európai nyári idő (UTC+2) Ukrajnai nyári idő (EEST, UTC+3) Maláj idő (UTC+8) Esemény
00:00 10:14 12:14 13:14 18:14 Felszállás Amszterdamban a Schipholról
03:01 13:15 15:15 16:15 21:15 A géppel megszakadt a kapcsolat

Az utasok szerkesztés

Állampolgárság Utasok Személyzet Összesen
  Hollandia[a] 193 193
  Malajzia 28 15 43
  Ausztrália 27 27
  Indonézia 12 12
  Egyesült Királyság[b] 10 10
  Németország 4 4
  Belgium 4 4
  Fülöp-szigetek 3 3
  Kanada[c] 1 1
  Új-Zéland 1 1
Összesen 283 15 298
  • ↑ a: 1 fő holland–amerikai kettős állampolgár
  • ↑ b: 1 fő brit–dél-afrikai kettős állampolgár
  • ↑ c: 1 fő kanadai–román kettős állampolgár

A Malaysia Airlines megerősítette, hogy 283 utas és 15 fős személyzet tartózkodott a fedélzeten, akik közül 193 holland (egy közülük holland–amerikai), 43 malajziai, 27 ausztrál, 12 indonéz, 10 brit (egy közülük brit–dél-afrikai), 4 német, 4 belga, 3 Fülöp-szigeteki, 1 új-zélandi és 1 kanadai–román kettős állampolgár volt.[1] Az utaslista aktualizálása idején zavart okozott az, hogy a fedélzeten három csecsemő is tartózkodott, velük emelkedett az utaslétszám 280-ról 283-ra.

Nagy Anna külügyi szóvivő tájékoztatása szerint az összes áldozat azonosítása megtörtént, melyet a holland külügyminisztérium tett közzé. Eszerint magyar állampolgárságú személy nem utazott a repülőgépen.[49]

Számos utas hivatalos meghívott volt a Melbourne-ben, azon a hétvégén megrendezésre kerülő 20. Nemzetközi AIDS-konferenciára. Közöttük volt Joep Lange, a Nemzetközi AIDS-társaság korábbi elnöke (2002–2004), aki részt vett a konferencia szervezésében.[50][51][52] Az áldozatok között volt Willem Witteveen holland szenátor[53] és Liam Davison ausztrál regényíró is.[54]

Reakciók szerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Helyi
  •   Az ukrán belügyminisztérium szóvivője, Anton Herascsenko kijelentette, hogy a polgári repülőgépet egy orosz gyártmányú Buk légvédelmi rakétarendszerrel lőtték le a szeparatisták.[31][55] Később az ukrán kormány egyik sajtószóvivője finomított a korábbi kijelentésen, „nem zárható ki” az, hogy lelőtték a repülőgépet.[56]
Nemzetközi
  •   A holland miniszterelnök, Mark Rutte kijelentette: „Mélységesen sokkolt az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, Malaysian Airlines MH17-es járatának drámai híre, ami Ukrajnában lezuhant.[57] Később bejelentette, hogy megszakítja szabadságát, hogy koordinálja a holland választ.[57]
  •   Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin legmélyebb részvétét fejezte ki a maláj miniszterelnöknek, Najib Razaknak, a maláj népnek és az áldozatok rokonainak,[58] továbbá az esemény hatására tűzszünetre szólította fel az oroszbarát szeparatistákat Kelet-Ukrajnában, és a velük szemben álló ukrán kormányerőket.[59]
  •   Áder János, Magyarország köztársasági elnöke hivatalos táviratban nyilvánított részvétet Vilmos Sándor holland és Ibni al-Marhum Tuanku Abdul Halim malajziai uralkodónak. Navracsics Tibor magyar külgazdasági és külügyminiszter szintén írásbeli részvétet nyilvánított a holland külügyminiszternek, Frans Timmermansnak.[49]

Orosz dezinformációs kísérletek szerkesztés

2014-2015 során az orosz fél álláspontja több alkalommal változott, többnyire egymásnak ellentmondó teóriákról tettek közzé „bizonyítékokat”.

Néhány nappal a katasztrófa után, 2014. július 21-én az Orosz Védelmi Minisztérium sajtótájékoztatót tartott, amelyen műholdképekkel igyekeztek bizonyítani, hogy egy ukrán területről kilőtt Buk rakéta pusztította el a maláj utasszállítót. A Bellningcat oknyomozó portál 2015. május 31-i elemzésében tételesen cáfolt az orosz tárca állításait és azt állította, hogy az orosz minisztérium által közzétett felvételekről kimutatható, hogy azokat szoftveresen manipulálták.[60][61]

2014. november 14-én az orosz állami R1 televízióban közzétettek egy műholdkép-hamisítványt, amin egy vadászgép lelő egy utasszállítót. Az orosz televízió igazinak állította a hamisítványt, ami szerintük bizonyítja, hogy egy ukrán vadászgép lőtte le az utasszállítót. Az orosz állami televízió azt állította, hogy a képet egy amerikai férfi juttatta el az Orosz Mérnökök Szövetségének és azt egy amerikai műhold készíthette.[62] A képről még ugyanazon a napon kiderült, hogy hamisítvány. A montázson szereplő repülőgép nem Boeing 777-es, hanem Boeing 767-es típusú, és máshol szerepel rajta a légitársaság logója, mint ahol a lelőtt gépen szerepelt. A valóságban a gépet – a roncsról készült fotók alapján – baloldalán érte a találat, ám a fotón látható repülőgépet a rakéta jobbról közelíti. Kiderült az is, hogy a képen látható helyszín 13 kilométerre található attól, ahol az MH17 a valóságban repült, illetve hogy a gép erősen felhős időben repült aznap, míg a fotón csak néhány felhő látható. A képet vélhetően a Google 2012. augusztus 28-án készült műholdképének felhasználásával hamisították, mivel a felhők formája tökéletesen megegyezik a két képen.[63][64]

2015 májusának elején a Novaja Gazeta orosz lap arról számolt be, hogy egy orosz szakértői vizsgálat is arra jutott, hogy az MH17-es utasszállítógéppel egy Buk rakéta végzett.[65]

Pár nappal ezt követően azonban egy orosz állami bizottság ismét azt a verziót tálalta igazként, miszerint egy ukrán gép lőtte le az utasszállítót: a bizottság azt állította, hogy az ukrán légierő egyik szerelőjének önkéntes vallomása támasztja ezt alá.[66]

ENSZ vizsgálat elleni orosz vétó és nemzetközi vizsgálat szerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

2015. július 29-én Oroszország vétójogával élve megakadályozta, hogy az ENSZ vizsgálóbizottságot állítson fel a tömeggyilkosság kivizsgálására, noha a testület 14 tagja közül 11 támogatta a javaslatot, három pedig tartózkodott.[67]

Holland bírósági eljárás és ítélet szerkesztés

2022 novemberében az ügyben ítéletet hozott a holland bíróság is. Az ítélet szerint bizonyított, hogy a gépet elpusztító orosz gyártmányú rakétát az Orosz Föderáció szállította az oroszbarát szeparatistáknak, és azt a szeparatisták által ellenőrzött területről lőtték ki. Az ítéletben két orosz állapolgárt Igor Vszevolodovics Girkint, Szergej Dubinszkijt, valamint egy ukrán állampolgárt, a szakadárok oldalán harcoló Leonyid Harcsenkot életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, egy orosz állapolgárt Oleg Pulatovot pedig felmentettek. A vádlottak egyike sem vett részt a tárgyaláson, így elkerülték a letartóztatást, bár Pulatov jogi képviselője jelen volt.[6][7]

Megjegyzések szerkesztés

  1. ↑ A 2014 februárjától a Földközi-tengeri térségbe vezényelt amerikai Aegis BMD rendszerű rombolók és a repülőgép-hordozók kötelékeibe tartozó cirkálók képesek közepes és nagy hatómagasságú rakéták indítás utáni észlelésére és leküzdésére.
  2. ↑ A térség rádiólokátorai által rögzített adatok alapján azonban ettől függetlenül is pontosan bemérhetőek és kiszámolhatóak a rakétaindítási koordináták, például az úgynevezett háromszögelés matematikai művelettel.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Media Statement – MH17 Incident. Malaysia Airlines, 2014. július 17. [2014. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 18.)
  2. ↑ Missile destroys Malaysia Airlines plane over Ukraine, killing 298 people. theguardian.com, 2014. július 17. (Hozzáférés: 2014. július 18.)
  3. ↑ MH17 Is The Deadliest Plane Crash Since 9/11. huffingtonpost.ca, 2014. július 17. (Hozzáférés: 2014. július 18.)[halott link]
  4. ↑ Még a levegőben megsemmisült a maláj gép. Origo, 2014. szeptember 9. (Hozzáférés: 2014. szeptember 10.)
  5. ↑ (2015. október 13.) „MH17-Abschlussbericht: Niederländische Ermittler bestätigen Abschuss durch Buk-Rakete”. (Hozzáférés: 2015. október 13.)  
  6. ↑ a b Euronews, 2022.11.17.
  7. ↑ a b AP, 2022.11.17.
  8. ↑ a b Malaysia Airlines 9M-MRD (Boeing 777 – MSN 28411) | Airfleets aviation. Airfleets.net. (Hozzáférés: 2014. július 17.)
  9. ↑ Meghalt a Boeing zuhanását túlélő lány. index.hu, 2013. július 13. (Hozzáférés: 2014. július 17.)
  10. ↑ a b Rupert Neate (London) és Jessica Glenza (New York): Many airlines have avoided Ukrainian airspace for months (angol nyelven). theguardian.com, 2014. július 18. (Hozzáférés: 2014. július 20.)
  11. ↑ Simferopol Flight Information Region (FIR) (angol nyelven). Európai Légi Biztonsági Ügynökség (EASA), 2014. április 3. (Hozzáférés: 2014. július 20.)
  12. ↑ FDC NOTAM 4/7667 (A0012/14) - AIRSPACE ...SPECIAL NOTICE... UKRAINE (angol nyelven) (pdf). Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hivatala. [2014. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 20.)
  13. ↑ Porosenko szerint orosz tisztek is harcolnak a szakadárok oldalán (magyar nyelven). napigazdasag.hu, 2014. július 14. [2014. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 20.)
  14. ↑ Jeremy Bender: Ukraine Separatists Have Shot Down Multiple Aircraft Over The Past Month (angol nyelven). businessinsider.com, 2014. július 17. (Hozzáférés: 2014. július 20.)
  15. ↑ Донецкие ополченцы сегодня обзавелись серьезным оружием для противодействия авианалетам. (orosz nyelven). ntv.ru, 2014. június 29. (Hozzáférés: 2014. július 21.)
  16. ↑ Donetsk defence forces take control of army unit equipped with missile defence systems (angol nyelven). en.itar-tass.com, 2014. június 29. (Hozzáférés: 2014. július 21.)
  17. ↑ Военные доложили Порошенко: террористы не захватывали украинский "Бук" (orosz nyelven). pravda.com.ua. (Hozzáférés: 2014. július 21.)
  18. ↑ Терористи не захоплювали бойову техніку частин протиповітряної оборони Збройних Сил України в Донецьку (ukrán nyelven). mil.gov.ua, 2014. június 30. (Hozzáférés: 2014. július 21.)
  19. ↑ Russia's Continuing Support for Armed Separatists in Ukraine and Ukraine's Efforts Toward Peace, Unity, and Stability (angol nyelven). Fact Sheet Office of the Spokesperson Washington, DC. US Department of State, 2014. július 14. [2014. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 21.)
  20. ↑ NATO Releases Imagery: Raises Questions on Russia’s Role in Providing Tanks to Ukraine (angol nyelven). NATO ACO (Allied Command Operation), 2014. június 14. [2014. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 21.)
  21. ↑ Jack Nicas és Robert Wall: Height of Ukraine No-Fly Zone Faces Scrutiny- Investigators to Probe Officials' Decision That Left Plane Vulnerable to Missiles (angol nyelven). The Wall Street Journal, 2014. július 17. (Hozzáférés: 2014. július 21.)
  22. ↑ Ополченцы сообщили, из чего сбили украинский Ан-26 (orosz nyelven). vz.ru, 2014. július 14. (Hozzáférés: 2014. július 21.)
  23. ↑ Аудіозапис, як російський МіГ-29 підбив український Су-25 – докази РНБО (ukrán nyelven). radiosvoboda.org, 2014. július 18. (Hozzáférés: 2014. július 21.)
  24. ↑ Malaysia Airlines MH17 shot out of sky by surface-to-air missile in what Ukrainian president calls ‘terrorist act’. nydailynews.com, 2014. július 17. (Hozzáférés: 2014. július 17.)
  25. ↑ Benjamin Zhang: One Of The Most Crucial Air Routes In The World Goes Right Through Ukrainian Airspace. businessinsider.co.id, 2014. július 18. [2014. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 21.)
  26. ↑ A hivatalos légitársasági adatok szerint az ukrán légi irányítás 33 ezer láb magasságot írt elő és folyamatos távolkörzeti irányítás alatt állt. A repülőgép körülbelül 1 órát tartózkodott az ukrán légtérben, 35 ezer láb magasságban. Lásd Friday, July 18, 08:20 PM GMT +0800 Media Statement 4 : MH17 Incident - 2. Altitude. malaysiaairlines.com. [2014. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 18.)
  27. ↑ a b Ukrán szakadárok lelőttek egy utasszállító gépet. kronika.ro, 2014. július 17. (Hozzáférés: 2014. július 17.)
  28. ↑ Crash: Malaysia B772 near Donetsk on Jul 17th 2014, disappeared from radar. avherald.com, 2014. július 17. (Hozzáférés: 2014. július 17.)
  29. ↑ Malaysia Airlines plane crashes on Ukraine-Russia border – live. The Daily Telegraph. [2014. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 17.)
  30. ↑ de Carbonnel, Alissa. „Malaysian passenger plane crashes in Ukraine near Russian border -Ifax”, Reuters, 2014. július 17.. [2014. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. július 17.) 
  31. ↑ a b Zverev, Anton. „Ukraine says rebels shoot down Malaysian airliner, 295 dead”, Reuters, Grabovo Ukraine, via Reuters, 2014. július 17.. [2014. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. július 17.) 
  32. ↑ US intelligence confirms surface-to-air missile fired at Malaysian plane, divided over origin: WSJ. CNBC, 2014. július 17. (Hozzáférés: 2014. július 17.)
  33. ↑ A USS Vella Gulf cirkáló július 14-én hagyta el a Fekete-tengert. Lásd: U.S. Naval Forces Europe-Africa/Commander, U.S. 6th Fleet Public Affairs: USS Vella Gulf Departs Black Sea After Successful Engagements with Partners and Allies in the Region (angol nyelven). navy.mil, 2014. július 14. [2014. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 17.)
  34. ↑ Downing Street blames MH17 crash on Russian insurgents 2014-07-18
  35. ↑ a b Malaysian Prime Minister Najib Razak’s step-grandmother killed on Flight MH17. US President Barack Obama says „the separatists wouldn’t have had the capability to shoot down the plane without sophisticated equipment and sophisticated training, and that is coming from Russia.”. news.com.au, 2014. július 20. [2014. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 20.)
  36. ↑ Lelőttek egy malajziai utasszállítót Ukrajnában, az orosz határ közelében. Index, 2014. július 17. (Hozzáférés: 2014. július 17.)
  37. ↑ Több légitársaság is elkerüli Kelet-Ukrajna légterét. napi.hu, 2014. július 17. (Hozzáférés: 2014. július 18.)
  38. ↑ News.com.au, 2015.07.17.
  39. ↑ Obama: Lelőtték a maláj utasszállító repülőgépet (magyar nyelven). origo.hu , 2014. július 18.
  40. ↑ Separatyści blokują dostęp do szczątków samolotu. "Czarne skrzynki przekażemy MAK". (lengyel nyelven). Gazeta.pl Wiadomości , 2014. július 17. [2014. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 17.)
  41. ↑ Moszkva nem veszi át a Boeing „fekete dobozait” (magyar nyelven). hungarian.ruvr.ru/ , 2014. július 18. [2014. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 20.)
  42. ↑ http://www.nbcnews.com/storyline/ukraine-plane-crash/dutch-banks-respond-reports-mh17-victims-looted-credit-cards-n160246
  43. ↑ Holland kormányfő: Ez Putyin utolsó esélye (magyar nyelven). kitekinto.hu, 2014. július 20.
  44. ↑ Терористи вивезли 38 тіл з місця аварії Boeing-777: хочуть виявити уламки ракети, якою збили літак (ukrán nyelven). unian.ua, 2014. július 19.
  45. ↑ MT .@OSCE_SMM Наблюдатели ОБСЕ посетили ж\д станцию в Торезе, видели 3 вагона-рефрижератора с десятками тел в пакетах pic.twitter.com/6loN9MA5sI (orosz nyelven). twitter.com
  46. ↑ a b MH17 – Ukraine. Eurocontrol, 2014. július 17. [2016. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 18.)
  47. ↑ a b Tom Whitehead, Nick Collins, Martin Evans. „MH17 disaster: Flights over war zones 'because it's cheaper”, The Sydney Morning Herald , 2014. július 18. (Hozzáférés: 2014. július 18.) 
  48. ↑ „MH17 crash: Airlines divert flights from eastern Ukraine”, BBC, 2014. július 18. (Hozzáférés: 2014. július 18.) (angol nyelvű) 
  49. ↑ a b MTI: Maláj utasszállító - Nincs magyar áldozat az utasok között (magyar nyelven). nepszava.hu (a Népszava Online honlapja), 2014. július 18. [2014. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 18.)
  50. ↑ Lillebuen, Steve. „Crash claims top AIDS researchers heading to Melbourne”, 2014. július 18. (Hozzáférés: 2014. július 18.) 
  51. ↑ Pearlman, Jonathan. „Leading HIV researchers lost as flight MH17 is downed in Ukraine”, Telegraph Media Group Limited, 2014. július 18.. [2020. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. július 18.) 
  52. ↑ „Top AIDS researcher and others in field perished on MH17”, 2014. július 18. (Hozzáférés: 2014. július 18.) 
  53. ↑ Senator Witteveen (PvdA) omgekomen bij crash – Binnenland – VK. De Volkskrant. (Hozzáférés: 2014. július 18.)
  54. ↑ Victorians among those killed in MH17 crash: Premier (angol nyelven). Bendigo Advertiser, 2014. július 18. (Hozzáférés: 2014. július 20.)
  55. ↑ Malaysian passenger plane 'shot down' in Ukraine – Channel 4 News. Channel4.com. (Hozzáférés: 2014. július 17.)
  56. ↑ Archivált másolat. [2014. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 17.)
  57. ↑ a b Verklaring premier Rutte over crash MH17 (holland nyelven). De Telegraaf, 2014. július 17. (Hozzáférés: 2014. július 18.)
  58. ↑ Соболезнования Премьер-министру Малайзии Наджибу Разаку. Президент России. (Hozzáférés: 2014. július 17.)
  59. ↑ Putyin is tűzszünetre szólít fel. Origo, 2014. július 14. (Hozzáférés: 2014. július 17.)
  60. ↑ Bellingcat, 2015.07.31.
  61. ↑ Index, 2015.06.01.
  62. ↑ R1, 2014.11.14.
  63. ↑ Index, 2014.11.14.
  64. ↑ whathappenedtoflightmh17.com, 2014.11.14.
  65. ↑ Index, 2015.05.07.
  66. ↑ Index, 2015.06.03.
  67. ↑ Index, 2015.07.30.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz A Malaysia Airlines 17-es járatának katasztrófája témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_Malaysia_Airlines_17-es_járatának_katasztrófája&oldid=26871360”