Bódhipakkhija-dhamma

fogalom a buddhizmusban
(Bódipakkhijá-dhammá szócikkből átirányítva)

A Bódipakkhijá-dhammá (páli[1] szanszkrit: bódhipaksa dharma) a buddhizmusban olyan tulajdonságok (dhammá) amelyek kapcsolódnak a (pakkhija) megvilágosodáshoz (bódhi).

A páli magyarázószövegekben a Bódipakkhija-dhamma kifejezéssel hét tulajdonsághalmazra utalnak, amelyet a történelmi Buddha tanított. Ezek megőrzésre kerültek páli kánonban. Ezekben a halmazokban harminchét tulajdonság szerepel (szattatimsza bódhipakkhija-dhamma).

A hét halmazt elismerik a théraváda és a mahájána buddhisták is a megvilágosodáshoz vezető ösvény elősegítőjeként.[2]

A harminchét tulajdonság hét halmaza szerkesztés

37
A MEGVILÁGOSODÁS
DHAMMÁJA
 
  4
szatipatthána
 
  4
erőfeszítés
4
Alap
 
5
képesség
5
erősség
  7
tényezők
  
  8
ösvényi tényező
 
 
nézetvita

Ez a 37 tulajdonság a következőképpen szerepel a Szamjutta-nikájában (43.12):

A tudatosság négy alapja (szatipatthána) szerkesztés

  1. A test tudatossága (kajánupasszana)
  2. Az érzések tudatossága (védanánupasszana)
  3. A tudat tudatossága (csittanupasszana)
  4. A mentális tulajdonságok tudatossága (dhammanupasszana)

Négy helyes erőfeszítés (szammappadhana) szerkesztés

  1. Megakadályozni, hogy ártó jellegű tudatállapotok lépjenek fel
  2. Elhagyni a már fellépett ártó jellegű tudatállapotokat
  3. Törekedni az építő jellegű tudatállapotok megjelenésére
  4. Törekedni megtartani a már megjelent építő jellegű tudatállapotokat

Az erő négy alapja (iddhipáda) szerkesztés

  1. Akarat (csanda)
  2. Energia (vírja)
  3. Tudat (csitta)
  4. Megkülönböztetés (vimamsza)

Öt képesség (indrija) szerkesztés

  1. Meggyőződés[3] (szaddha)
  2. Energia (vírja)
  3. Tudatosság (szati)
  4. Koncentráció (szamádhi)
  5. Bölcsesség (pradnya)

Öt erősség (bala) szerkesztés

  1. Hit (szaddha)
  2. Energia (vírja)
  3. Tudatosság (szati)
  4. Koncentráció (szamádhi)
  5. Bölcsesség (pradnya)

Hét megvilágosodási tényező (bóddzshanga) szerkesztés

  1. Tudatosság (szati)
  2. Vizsgálódás (dhamma-vicsaja)
  3. Energia (vírija)
  4. Öröm (píti)
  5. Nyugalom (passzaddhi)
  6. Koncentráció (szamádhi)
  7. Egykedvűség (upekkha)

Nemes nyolcrétű ösvény (Arijo atthangiko maggo) szerkesztés

  1. Helyes szemlélet
  2. Helyes szándék
  3. Helyes beszéd
  4. Helyes cselekvés
  5. Helyes életmód
  6. Helyes erőfeszítés
  7. Helyes éberség
  8. Helyes elmélyedés

Negyvenhárom tulajdonság szerkesztés

A páli kánonban a 112. és 237. Nettipakarana beszéd 43 Bódhipakkhija-dhammát sorol fel, amely tartalmazza a fenti 37-et, illetve további hatot:

  1. állandótlanság (aniccsa)
  2. szenvedés (dukkha)
  3. éntelenség (anatta)
  • a szenvedés megszüntetése (dukkha) (pahána)
  • vágy hiánya, arahantság (virága)
  • mentális szennyeződések elpusztítása, nirvána[4]

Páli kánonban szerkesztés

A Tipitaka (páli kánon) a Bódipakkhijá-dhammá kifejezést a hét minőséghalmaz értelemben legelőször az Atthakatha magyarázószövegben használja, jóllehet már előtte a Szutta-pitaka és az Abhidhamma-pitaka is összegyűjti és utal rá.

Szutta-pitaka szerkesztés

A Dígha-nikájából ismert Maháparinibbána-szutta (DN 10), amely Buddha utolsó napjait meséli el:

"Most, Ó szerzetesek, azt mondom nektek, hogy ezeket a tanításokat, amelyekről nekem közvetlen tudásom van és amelyet veletek is megosztottam, tanuljátok meg alaposan, műveljétek, fejlesszétek és gyakran gyakoroljátok, hogy kialakuljon és kitartson az élet tisztasága a sokaság jólétére és boldogságára, a világ felé való együttérzésből, istenek és emberek jóléte és boldogsága érdekében.
"És mik, szerzetesek, ezek a tanítások? Ezek a tudatosság négy alapja, a négy helyes erőfeszítés, a fizikai erő négy összetevője, az öt képesség, az öt erősség, a hét megvilágosodási tényező és a nemes nyolcrétű ösvény. Ezek, szerzetesek, amelyekről közvetlen tudásom van, amelyeket megosztottam veletek, és amelyeket meg kell tanulnotok, művelnetek, fejlesztenetek és gyakran gyakorolnotok...."[5]

A Maddzshima-nikája "Mahá Szakuludáji-szuttában" (MN 77),[6] amikor megkérdezte tanítványait, hogy miért üdvözítik őt, a Buddha öt tulajdonságot sorolt fel, ami neki megvan: legmagasabb erények (adhisíle ... paramena szílakkhandha); legmagasabb tudás és látás (abhikkante nánadasszane); legmagasabb bölcsesség (adhipannája ... paramena pannákkhandha); az ő négy nemes igazságról szóló magyarázata (arijaszaccsáni); valamint, hogy számos módot azonosított, amivel egészséges állapotokat lehet elérni.[7] Ez a legutolsó tartalmazza a harminchét Bódhipakkhija-dhamma hét halmazát, amelyeket ez a beszéd egyesével fel is sorol.[8]

A Szamjutta-nikája, ötödik felosztás első hét fejezete mind egy Bódhipakkhija-dhammának felel meg. Sok ismétlés szerepel ezekben e fejezetekben, amely összesen 900 beszédet tartalmaz.[9]

Az Anguttara-nikája "Upaddzsája-szuttában" (AN 5.6.6) a Buddha öt dolgot ajánl a szerzeteseknek, hogy leküzdjék a spirituális akadályokat: kontrollálják a tudatukat, egyenek megfelelő mennyiségű ételt, tartsák karban az éberségüket, tartsák szem előtt az erényeket és fejlesszék ki a Bódhipakkhija-dhammákat egész nap.[10]

A Khuddaka-nikájában a Bódhipakkhija-dhammákat az Iti 82,[11] a Th. 900,[12] és a Nett. 31, 112, 197, 237, 240 és 261[13] tartalmazza.

Abhidhamma-pitaka szerkesztés

A bódhipakkhija-dhammákat többször is említi az Abhidhamma-pitaka - például a Vbh. 571 és 584 fejezeteiben.[14]

Magyarázószövegek szerkesztés

A Viszuddhimagga magyarázószövegei felsorolják a bódhipakkhija-dhammák hét halmazát és feltüntetik az ahhoz illő Szutta-pitaka beszédeket is (Vism. XXII.33), elmagyarázzák mindegyik halmazt (Vism. XXII.34-38), és leírják az arhat tudatában lévő létezésüket (Vism. XXII.39-40).

7 TULAJDONSÁGHALMAZ
4
tudatosság
4
helyes
erőfeszítés
4
erő
alap
5
érzék
5
erősség
7
Boddzshanga
Nemes
nyolcrétű
ösvény
5

T
U
L
A
J
D
O
N
S
Á
G
hit szaddha szaddha
Energia 4
szamma-
padhana
vírja vírja vírja vírja szamma
vajama
tudatosság 4
szatipatthána
szati szati szati szamma
szati
Koncentráció szamádhi szamádhi szamádhi szamma
szamádhi
bölcsesség vimamsza panna panna dhamma-
vicsaja
samma
ditthi
1. Táblázat: öt tulajdonságot 28-szor említ a hét tulajdonsághalmaz, amely a megvilágosodással kapcsolatos (a Vism. XXII.41-43 alapján).

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Források szerkesztés

  1. A különböző páli betűzéshez lásd: Rhys Davids és Stede (1921-25), p. 491, a "bodha" és "bodhi" bekezdéseknél. Ebben a cikkben a leggyakrabban használt kifejezések szerepelnek.
  2. 1967-ben a Világ Buddhista Szangha Tanács (World Buddhist Sangha Council) "A théravádát és a mahájánát egyesítő alapvető pontokban" hangzott el az állítás:
    elfogadjuk a 37 tulajdonságot, hogy kapcsolatosak a megvilágosodással (bodhipakṣa-dharma), amelyek a Buddha tanított különböző nézőpontok. (Rahula, 1974, pp. 100, 137-138.)
  3. http://www.accesstoinsight.org/lib/authors/thanissaro/wings/index.html
  4. Rhys Davids & Stede (1921-25), p. 491, a "bodhi" bekezdés. forrás: http://dsal.uchicago.edu/cgi-bin/philologic/getobject.pl?c.2:1:3377.pali[halott link] (2007-05-23).
  5. Vajra & Story (1998).
  6. Nánamoli & Bodhi (2001), "The Greater Discourse to Sakuludāyin" (Mahászakuludáji-szutta, Maddzshima-nikája 77), pp. 629-647, 1284 n. 762; Upalavanna (n.d.-a); és SLTP, n.d.-b
  7. MN 77 Mahá-szakuludáji-szutta - magyarul - Fordította: Vekerdi József
  8. MN 77, a 37 tulajdonságon felül a Buddha megemlít több meditációs technikát (mint például a dhjánák) és, hogy elérte az Abhidzsna szintet (képesség, hogy visszanézze előző életeit).
  9. Bodhi (2000), chs. 45-51, pp. 1523-1749.
  10. Upalavanna (n.d.-b), AN 5.6.6.
  11. Thanissaro (2001), Iti. 82 is at available at http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/kn/iti/iti.3.050-099.than.html#iti-082.
  12. SLTP (n.d.-c), stanza 900 páli nyelven: "Tassa dhamma ime honti kusalā bodhipakkhikā, Anāsavo ca so hoti iti vuttaṃ mahesinā". Norman (1997), p. 90
  13. Rhys Davids & Stede (1921-25), op. cit.
  14. SLTP (n.d.-a), §§ 571, 584 (PTS pages 244, 249). Rhys Davids & Stede (1921-25), p. 491, "bodhi" címszó alatt"

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés