Wikipédia

Bugacpusztaháza

magyarországi község Bács-Kiskun vármegyében

Bugacpusztaháza község Bács-Kiskun vármegye Kiskunfélegyházi járásában; a megye legkisebb települése.

Bugacpusztaháza
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKiskunfélegyházi
Jogállásközség
PolgármesterKerekes László Zoltán (független)[1]
Irányítószám6114
Körzethívószám76
Népesség
Teljes népesség270 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség5,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület43 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 42′ 00″, k. h. 19° 37′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 00″, k. h. 19° 37′ 48″
Bugacpusztaháza (Bács-Kiskun vármegye)
Bugacpusztaháza
Bugacpusztaháza
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Bugacpusztaháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bugacpusztaháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Az Alföldön, a Duna–Tisza közén, a kiskunsági Homokhátságban található, a vármegye középső-keleti részén, a megyeszékhely Kecskemét központjától mintegy 35 kilométerre délnyugatra.

A szomszédos települések: észak felől Jakabszállás, kelet felől Bugac, délnyugat felől Bócsa, északnyugat felől pedig Orgovány.

Megközelítése szerkesztés

Közigazgatási területét nyugaton érinti az 54-es főút – az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala –, de lakott területe csak a főútból kelet felé kiágazó 5407-es úton érhető el (amit 2020-ban felújítottak). Ugyanez az út köti össze Jászszentlászlóval, Kiskunfélegyháza és az 5-ös főút, illetve az M5-ös autópálya ottani csomópontja felől pedig az 54 102-es számú mellékúton, majd ugyancsak az 5407-esen érhető el, Bugac érintésével.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vonattal a MÁV 149-es számú, a kecskeméti kisvasút hálózatához tartozó Kecskemét–Kiskunmajsa-vasútvonalon volt elérhető, de ott a személyszállítás 2009. december 13., a 2009/2010. évi menetrendváltás napja óta szünetel.[3] Bugacpuszta megállóhely Jakabszállási tanyák megállóhely és Bugac vasútállomás között működött, fizikailag a belterület keleti széle közelében helyezkedett el.

2009 júniusától Bugacpusztaházától kiindulva Kiskunmajsáig kerékpárút épült ki.

Története szerkesztés

Bugacpusztaháza keletkezésének pontos időpontja nem ismert. Egyes vélemények 1835 tájára, mások jóval korábbra teszik. Akkoriban a Kecskemét városhoz tartozó Nagybugacon és Kisbugacon szilaj pásztorkodást folytattak. A hatalmas pusztát sok ezer állat népesítette be. Bugacpusztaháza nevében őrzi az ősi puszta emlékét.

Bugacpusztaháza 1989-ig Bugac része volt. Ekkor vált önálló községgé.

Az utcanevek mindegyike a pásztorélet hagyományaihoz kötődik: Pásztor, Látófa, Csobolyó, Árvalányhaj, Számadó, Csikós, Betyár utca.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990-1994: Szabó Imre (független)[4]
  • 1994-1998: Kovács György (független)[5]
  • 1998-2002: Kovács György (független)[6]
  • 2002-2006: Berczeli István (független)[7]
  • 2006-2010: Berczeli István (független)[8]
  • 2010-2014: Kovács György (független)[9]
  • 2014-2019: Kerekes László Zoltán (független)[10]
  • 2019-től: Kerekes László Zoltán (független)[1]


Önkormányzata:

Bugacpusztaháza Községi Önkormányzat címe: 6114 Bugacpusztaháza, Számadó u. 28., a községháza telefonszáma (76) 850 076. A bugaci közös hivatal telefonszáma (76) 575-100, e-mail cme: hivatal@bugacpusztahaza.hu. A község hivatalos honlapja: www.bugacpusztahaza.hu;

2020. január 1-től Bugacpusztaháza megszüntette a közös képviselőtestületet Bugaccal, ezzel költségvetése teljesen önállóvá vált.

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
269
269
249
257
259
270
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,2%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,8% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 83,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 0,4-0,4% horvátnak, ukránnak és románnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás szerkesztés

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 86%-a római katolikus, kb. 5,5%-a református vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, vagy nem válaszolt kb. 8,5%.[11]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,4%, református 6,5%, görög katolikus 0,8%, felekezeten kívüli 6,5% (5,8% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben vallásuk szerint 37,5% volt római katolikus, 5% református, 0,8% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 11,6% felekezeten kívüli (43,6% nem válaszolt).[13]

Római katolikus egyház szerkesztés

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye (érsekség) Kiskunsági Főesperességének Félegyházi Esperesi Kerületébe tartozik. Nem önálló plébánia, Bugachoz tartozik.

Református egyház szerkesztés

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyház szerkesztés

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskun Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Kecskeméti Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Természeti értékek szerkesztés

  • Bugaci puszta: A Kiskunsági Nemzeti Park része. Egyedül csak itt honos a bugaci nőszőfű (Epipactis bugacensis).
  • Szürke gulya.
  • 2020 évben a község a Homokhátsági Regionális Fejlesztési Tanács környezet- és természetvédelmi mintafalujává vált.
  • Természetközeli szennyvíztisztító rendszere a világon egyedülállóként a központi park játszóterén került kialakításra, a gyermekek környezettudatos nevelése céljából. A rendszerhez szervesen kapcsolódik egy ökopark digitális szemléltetőeszközökkel.

Nevezetességei szerkesztés

  • Kecskeméti Kisvasút
  • IKSZT (Integrált Közösségi Szolgáltató Tér-Művelődési ház és könyvtár, Községháza
  • Pusztaháza parkerdő
  • Parkerdő kilátótorony
  • Parkerdő tanösvény
  • Bugacpusztaházai Majális rendezvény
  • Pillangó Park - a parkot a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat és a helyi Fénypillangó Kulturális Egyesület szervezésében a megye polgármesterei, képviselő-testületi tagjai a lakosokkal alakították ki közös "társadalmi" munkában, a kiskunmajsai Majsa-Épkert Építő Start Szociális Szövetkezet szakmai irányításával.
  • Az országban egyedülálló, hogy minden március 15-én a község központi parkjának címe (Számadó u. 28.) egyetlen napra Március 15. parkra változik.
  • A Községházán 2016. október 23-án a Helyi Értéktár Bizottság – Lezsák Sándor országgyűlési képviselő támogatásával – állandó kiállítást nyitott a falu történelméről.
  • 2016. október 23-án került avatásra a központi parkban az ugyancsak Lezsák Sándor által adományozott harang és harangláb.
  • 2019-ben a község a Homokhátsági Regionális Fejlesztési Tanács környezet- és természetvédelmi mintafaluja lett.
  • 2019-ben az IKSZT parkjában került átadásra a világon az első olyan természetközeli szennyvíztisztító telep, mely a játszótéren lett elhelyezve, a gyermekek természetszeretetének fejlesztése és a környezettudatos nevelés céljából. A tisztító mű szabadon látogatható. A projektet a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat hozta létre és valósította meg a Homokhátsági Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával, a Pénzügyminisztérium pályázata alapján.[14]
  • A település jelmondata: Zölden élünk, zöldben álmodunk...
  • A község Digitális Zöld Falu projektje egyedülálló módon oktatja a környezettudatosság elemeit digitális rendszerekkel.
  • A községben több ponton táblák tájékoztatnak a falu zöld programjáról.
  • 2020-ban a községházát (Pusztaház) eredeti állapotában újították fel, ahol a kibővített Értéktár és az önkormányzat ügyfélfogadása kapott helyet.
  • 2021-ben a Digitális Zöld Falu projekt keretében az IKSZT természetközeli szennyvíztisztítórendszerét a szürke szennyvíz (csapadék) kezelésével egészítették ki, így a vízmegtartás a településen követhető mintaprojektté vált.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Bugacpusztaháza települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START). [2016. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 24.)
  4. ↑ Bugacpusztaháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Bugacpusztaháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  6. ↑ Bugacpusztaháza települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1998. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  7. ↑ Bugacpusztaháza települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  8. ↑ Bugacpusztaháza települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  9. ↑ Bugacpusztaháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. ↑ Bugacpusztaháza települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. június 9.)
  11. ↑ [1][halott link]
  12. ↑ Bugacpusztaháza Helységnévtár
  13. ↑ Bugacpusztaháza Helységnévtár
  14. ↑ Juhász D. G.: Mintaprojekt: gyökérzónás szennyvíztisztítás Bugacpusztaházán. Halasinfo.hu, 2019. szeptember 26. [2020. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 4.)

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bugacpusztaháza&oldid=26796817”