Wikipédia

Felsőpetény

magyarországi község Nógrád vármegyében

Felsőpetény (szlovákul: Horné Peťany) község Nógrád vármegye Rétsági járásában. Régi magyar település, de lakóinak jelentős része szlovák származású.

Felsőpetény
Az Almásy-kastély légifotón
Az Almásy-kastély légifotón
Felsőpetény címere
Felsőpetény címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállásközség
PolgármesterLaczkovszki Zsolt (független)[1]
Irányítószám2611
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség536 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,5 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájÉszak-magyarországi-medencék[3]
Földrajzi kistájNógrádi-medence[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 53′ 21″, k. h. 19° 11′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 21″, k. h. 19° 11′ 52″
Felsőpetény (Nógrád vármegye)
Felsőpetény
Felsőpetény
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Felsőpetény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőpetény témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Felsőpetény határa

Fekvése szerkesztés

A vármegye délnyugati részén található, a szomszédos települések: Nőtincs, Ősagárd, Bánk és Alsópetény. A Cserhát dombvidéke öleli körbe, a település környezetét nagyban meghatározza a cserháti táj jellege.

Közigazgatási területén áthalad a Rétságtól egészen Galgagutáig vezető 2115-ös út, de a lakott területét nem érinti; a település főutcája a 21 125-ös út, amely délnyugat felé ágazik ki az előbbi útból, annak 8. kilométerénél, és Nőtincsig, illetve a 2114-es útig vezet.

Története szerkesztés

Első írásos említése 1247-ből való (Pethen), akkor még Alsópeténnyel közös falut alkotnak, a két település csak a 14. században vált ketté.

Az Árpád-korban a Csák nemzetségbeli Ugrin birtoka volt, akit IV. László király 1277-ben tárnokmesterévé nevezett ki. A 15. század végén, 1477-ben a Petényi családé lett, akik a helységből vették fel nevüket is. Később a Török család, Werbőczy Imre birtokolta. A török hódoltság idején népessége jelentősen csökkent. A 18. század végén nagy számban szlovákok települtek a községbe.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–2002: Lőrik József (független)[4][5]
  • 2002–2010: Papp Éva (független)[6][7]
  • 2010–2014: Fedor István (független)[8]
  • 2014–2019: Benyusovics Ervin (független)[9]
  • 2019-től: Laczkovszki Zsolt (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
590
576
567
538
562
536
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 57%-a magyar, 41%-a szlovák, 1%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,2% németnek, 25,7% szlováknak, 0,2% szlovénnek mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,7%, református 2,5%, evangélikus 37,9%, egyéb felekezet (főleg baptista) 14,4%, felekezeten kívüli 5,6% (17,1% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 96,1%-a vallotta magát magyarnak, 39,5% szlováknak, 0,4% cigánynak, 0,2% németnek, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,2% volt evangélikus, 21,2% római katolikus, 4,8% református, 0,2% görög katolikus, 10,5% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 7,1% felekezeten kívüli (21,5% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei szerkesztés

  • Almásy-kastély A község legfontosabb épülete a település külterületén álló, 1902-ben épült volt Almásy-kastély, amelyben korábban nevelőotthon működött. A Kastély utolsó tulajdonosa Gróf Almásy Imre volt, felesége Széchenyi Antoinette. Gyermekeik: Orsolya, Miklós, István.1955. november 2. és 1956. október 30. között itt tartották házi őrizetben Mindszenty József bíboros, esztergomi érseket. Emlékét a kastély falán elhelyezett emléktábla őrzi. Minden év október utolsó vasárnapján Mindszenty-emléknapot tartanak a kastélynál.[13]
  • Evangélikus templom
  • A település mellett található kaolinbánya, melynek Bánkra vezetett kisvasútját 2014-ben számolták fel.

Híres emberek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Felsőpetény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Felsőpetény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Felsőpetény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  6. ↑ Felsőpetény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  7. ↑ Felsőpetény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 8.)
  8. ↑ Felsőpetény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  9. ↑ Felsőpetény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. ↑ Felsőpetény Helységnévtár
  12. ↑ Felsőpetény Helységnévtár
  13. ↑ Mindszenty-emléknap Felsőpetényben és Rétságon. [2019. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 26.)

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Felsőpetény&oldid=26927595”