Jegenyés
Jegenyés (szlovénül: Topolovci, vendül Topolouvci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Vashidegkúthoz tartozik.
| Jegenyés (Topolovci) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Vashidegkút |
| Rang | falu |
| Polgármester | Drago Vogrinčič |
| Irányítószám | 9261 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 55 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 215 m |
| Terület | 2,62 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 43′ 51″, k. h. 16° 02′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 51″, k. h. 16° 02′ 36″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jegenyés témájú médiaállományokat. | |
Fekvése szerkesztés
Muraszombattól 17 km-re északnyugatra, a Ravensko területén, a stájer határ közelében Csernec patak Lendvába torkollásánál fekszik.
Története szerkesztés
A település első írásos említése 1366-ban történt. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között "Topoloch in districtu Waralyakurniky" alakban szerepel.[2]
1685-ben a Széchyek fiági kihalásával Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett és később is a család birtoka maradt.
Vályi András szerint " TOPOLÓCZ. Tót falu Vas Várm. földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Hidegkúthoz nem meszsze, és annak filiája; határja síkos, Stájer-Ország mellett, szőleje van, réttye jó szénát terem, fája is vagyon."[3]
Fényes Elek szerint " Topolócz, vindus falu, Vas vgyében, a felső-lendvai uradalomban, 183 lak."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint " Jegenyés, kis vend falu, 16 házzal és 124 r. kath. és ág. ev. lakossal, a Lendva-patak mellett. Postája Vas-Hidegkút, távírója Muraszombat."[5]
1910-ben 142, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. Lakosságának száma egyre csökken. 2002-ben 70 lakosa volt.
Nevezetességei szerkesztés
- A Pitz-ház legrégibb része 1827-ben épült, a 19. század végén átépítették.
- A Žilavec-ház a 19. század végén épült.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye