Wikipédia

Recsk

magyarországi nagyközség Heves vármegyében
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Recsk nagyközség Heves vármegye Pétervásárai járásában.

Recsk
A recski kényszermunkatábor emlékműve
A recski kényszermunkatábor emlékműve
Recsk címere
Recsk címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásPétervásárai
Jogállásnagyközség
PolgármesterNagy Sándor (független)[1]
Irányítószám3245
Körzethívószám36
Népesség
Teljes népesség2495 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség57,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület45,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 56′ 02″, k. h. 20° 06′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 02″, k. h. 20° 06′ 40″
Recsk (Heves vármegye)
Recsk
Recsk
Pozíció Heves vármegye térképén
Recsk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Recsk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Heves vármegye északnyugati részén helyezkedik el, Gyöngyöstől 34 kilométerre, a vármegyeszékhely Egertől 24 kilométer távolságra. A településen végighalad a 24-es főút, valamint a Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal is, de 2007 óta a vonalon már csak teherforgalom van, akkor zárt be a szép facsarnokkal rendelkező Recsk-Parádfürdő vasútállomás is (az állomás a 24-es főútról leágazó 24 308-as úton érhető el). Mátraballával és azon keresztül Mátraterenyével a 2411-es út, Recskvasárnap településrészével és azon keresztül Szajlával a félkész állapotban hagyott 24 122-es számú mellékút köti össze.

Története szerkesztés

Közelében, a Szederjes-tetőn az Árpád-korban állt Szederjesvár. Az első hiteles említés a településről az Anjouk korában keletkezett, a 14. század elején Recsky Demeter volt a tulajdonosa. A település nevét 1329-ben Rexy alakban rögzítették. A község neve 1478-ban Rekch névalakban szerepel. 1554-ben 4 portát számoltak, de a török dúlások után is a Recsky család maradt a birtokos, habár a kuruc és a császári seregek rablásai miatt nagyon elnéptelenedett. 1700-ban Almásy János a hűtlenség bűntette miatt kapott, elkobzott recski Békény–javak egy részére királyi adományt szerzett, 1701-ben pedig Vay Ádám egyes Recsky-családtagok birtokát vásárolta meg. Ennek következtében még az 1720-as években is csak 13 jobbágycsalád lakott ezen a területen. A terület birtokosai az Orczay, Recsky, Kubinyi, Lipthay, Boronkai, Tahy család voltak, akik helyére a későbbiekben Károlyiak és Barkóczyak kerültek. 1771-ben a Recsky, Balogh és a vele rokon Tihanyi, és a Békény családok kezén volt a falu birtokjoga. A 19. század közepén a Fehér, és a Bayjusst öröklő Ternyai Eszter és férje Repeczky Ferenc birtokában volt a falu kétharmada, a többi birtokjog kisnemesek kezén darabolódott szét. A lakosság száma bevándorlásokkal növekedett, főleg az Ércbánya művelése miatt. Sok volt a nem magyar anyanyelvű személy is.

RECSK: "Magyar falu Heves Vármegyében, földes Urai Tihanyi, Bay, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Sirokhoz 1/4 órányira, egy szép vőlgyben, nagy kopasz hegyek alatt, Tarna vize a’ falun keresztűl foly, ’s kaszálló réttyeit nedvesíti; alatsonyabban fekvő földgyei elég termékenyek; Balog Uraknak szőlejek is vagyon az udvarház felett; jó savanyú vize is van közel a’ faluhoz, erdeje sok, és jó.".[3]

1696-ban már temploma van, a mai templom 1891-ben épült. A középkori római katolikus templom (amelyet Szent György tiszteletére szenteltek) tornya még a 19. század végén is épségben volt. Ekkor Kis István pesti építész egy új templom építésére tett javaslatot. A mai komplexum az ő tervei alapján 1891-ben épült meg. Felszerelései közül legjelentősebb az „Úrmutató”, mely aranyozott réz, elsőrangú kivitelű remekmű. Az egri ötvösművészet egyik kiváló darabja 1750 körül készült.

1887-ben Recsk a Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonalon vasútállomást kapott.

Az akkori életviszonyok miatt már 1903-ban megkezdődött az első kivándorlás Amerikába, amely csaknem minden családot érintett. Egy 1912-ben Clevelandben megjelent magyar nyelvű lap 873 recski lakos kivándorlását említi. Az első világháború tovább tizedelte a lakosságot. Több mint 160 ember esett hadifogságba, és legalább ennyi esett el a háborúban. Sok családnál a gyász és a nélkülözés évei következtek. Ma emlékmű őrzi a háború halottainak emlékét.

A recski és mátraderecskei település egy községet jelentett ezekben az időkben. 1921-ben került sor a két község különválasztására. Egyházi vonalon csak 1932-ben válik ketté a két község.

1929-33-ban elkezdődött a gazdasági válság és ezzel megindult a második kivándorlási időszak Amerikába.

1948-ban a bánya létszámának visszafejlesztésével ismét sok recski vált munkanélkülivé. A megoldás, amelyet a DIMAVAG vezetése tett lehetővé, a létszámnak Diósgyőrbe való áthelyezése volt.

Recsknek 1950-től lett önálló tanácsa. Kezdetben a pétervásárai, 1966-tól az egri járáshoz tartozott. 1984. január 1-től Eger városkörnyéki községe lett. 1990-től önkormányzat vette át a falu irányítását.

A recski kényszermunkatábor szerkesztés

 Bővebben: recski kényszermunkatábor

1950 októbere és 1953 ősze között a község melletti kőbánya közelében működött a recski kényszermunkatábor, a kor mintegy 100 internáló- és munkatábora közül a leghírhedtebb. Az 1953-ban nyomtalanul megsemmisített tábor feltételezett helyén 1996-ban emlékhelyet létesítettek „Recski Nemzeti Emlékpark” néven.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

Polgármester
1990–1994 Fekete József MDF-FKgP-SZDSZ[4]
1994–1998 SZDSZ[5]
1998–2002 SZDSZ[6]
2002–2006 Holló Imre MSZP[7]
2006–2010 MSZP[8]
2010–2014 Pócs István független[9]
2014–2019 Nagy Sándor Jobbik[10]
2019-től független[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2733
2696
2673
2514
2527
2495
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 13,6% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,3%, református 2,5%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 16,5% (17,9% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 91,1%-a vallotta magát magyarnak, 9,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% ukránnak és szerbnek, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,2% volt római katolikus, 2,5% református, 0,4% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2,5% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 15,5% felekezeten kívüli (32,2% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Recsk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása 3. kötet: Recsk, Buda, 1796–1799
  4. ↑ Recsk települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Recsk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  6. ↑ Recsl települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  7. ↑ Recsl települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. ↑ Recsl települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  9. ↑ Recsk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  10. ↑ Recsk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  12. ↑ Recsk Helységnévtár
  13. ↑ Recsk Helységnévtár
  14. ↑ Recski Református Templom Google Térkép

További információk szerkesztés

Mátraderecske Pétervására Szajla
Parád

 
   Recsk   
 

Sirok
Markaz Domoszló Kisnána Tarnaszentmária Verpelét
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Recsk&oldid=26865048”