Széchenyi tér (XV. kerület)

közterület Budapest XV. kerületében

A Széchenyi tér Budapest XV. kerületében, Rákospalotán található. A tér elsősorban szakrális, illetve szabadidős központ, közlekedési szempontból nem jelentős csomópont.

Széchenyi tér
A Széchenyi téri Magyarok Nagyasszonya főplébániatemplom
A Széchenyi téri Magyarok Nagyasszonya főplébániatemplom
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest, XV. kerület
Városrész Rákospalota
Névadó Széchenyi István
Korábbi nevei Liba tér, Czabán Samu tér, Templom tér
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Széchenyi tér (Budapest XV. kerülete)
Széchenyi tér
Széchenyi tér
Pozíció Budapest XV. kerülete térképén
é. sz. 47° 33′ 49″, k. h. 19° 07′ 010″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 49″, k. h. 19° 07′ 010″

FekvéseSzerkesztés

A tér helyrajzi értelemben egy kis utcákban szerteágazó szabálytalan, részben beépített, részben parkosított terület. Kiterjedését nehéz meghatározni, hiszen azt a térre számozott épületek telkeinek szabálytalan alakzata alkotja. Legszélső határai elnyúlnak (vagy korábban elnyúltak) az Epres sor, Illyés Gyula utca és a Régi Fóti út határáig. A teret érinti az itt kanyarodó Fő út, beletorkollik a Bácska, Beller Imre és a Jókai utca, valamint az Epres sor. A tér parkosított területe kb. 17 000 m2 lehet.[1]

KialakulásaSzerkesztés

A tér eredendően egy kicsit vizes, zsombékos, a település többi részénél mélyebben fekvő, szabálytalan alakú terület volt az ősi Fő út kanyarulata, az Öregtemető és a Régi Fóti út között. A falu lakóházainak felépítéséhez szükséges telekfeltöltéseket is innen hordott földdel végezték.[2] A római katolikus templom építésének 1896-os megkezdését megelőzően töltötték fel, s hozták egy szintbe a környezetével.[3] Mint korai elnevezése (Liba tér) is jelzi, beépítéséig a község libalegelője volt ezen a területen. A környék fokozatos beépülése alakította ki a tér máig változékony alakját. Határainak formálódására jellemző, hogy a Régi Fóti út és Cserba Elemér utca sarkán a Régi Fóti út 73. sz. alatt található evangélikus nagytemplom - amit ma már a Széchenyi tértől távolabbi pontként tartunk számon - építésének megkezdéséről a helyi sajtó úgy adott hírt 1936-ban, hogy az építkezés helyszínéül magát a Széchenyi teret jelölte meg.[4] Az Öregtemető és a római katolikus templom közé eső terület (a mai REAC-stadion) rendezésére 1937-ben pályázatot írt ki a Fővárosi Közmunkák Tanácsa.[5] Az 1939-ig elkészült tervek a tér Régi Fóti út felé eső területét a község közigazgatási-gazdasági központjaként képzelték el új városháza, piac és lakóépületek felépítésével.[6] A nyertes szabályozási tervben foglaltak megvalósítására a második világháború eseményei és az azt követő politikai változások miatt nem került sor. Utoljára az 1969-ben épült Epres sori lakótelep és magának az Epres sornak a megépítése húzta meg a tér határát.[7] A tér 1912-től a rákospalotai villamoshálózat jelentős központja volt: a Pestújhely felől érkező villamosjárat végállomása és az Újpest felől érkező járatok csatlakozási pontja. A villamoshálózat fokozatos felszámolására a második világháborút követően került sor, az utolsó 10-es villamos 1985. május 31-én haladt át a téren, sínjeinek elbontása 2001-ben fejeződött be teljesen.

ElnevezéseSzerkesztés

A még beépítetlen, kicsit vizes, libalegelőnek használt terület első elnevezése Liba tér volt.[8] Az utcanévlexikonban és helytörténeti kiadványokban megadott 1896-os dátum a Liba tér elnevezés alátámasztásra azóta még korábbira tehető: 1884-es állapotot mutató (ám később készült) térképen már így szerepel a terület,[9] ám bizonyos, hogy maga az elnevezés ennél is korábbi, csak ez a térkép bizonyítja első ízben. Egy forrás szerint a Liba tér elnevezéssel párhuzamosan létezett a Pázsit megnevezés is.[8] Egyes korabeli sajtótudósításokban a Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom felépítését követően a Templom tér elnevezést használták,[10] ám ez sosem volt hivatalos elnevezés. A Széchenyi tér név 1919-ben már létezett,[11] a tér hátsó, az akkor még létező, bár temetkezésre már nem használt ún. Öregtemető felé néző fertályát 1932-ben nevezik el Szent Imre térre, egy időben tehát a tér kettéosztottan létezett, egyik része Széchenyi, míg a másik Szent Imre néven volt ismert. Az 1937-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa városrendezési tervpályázatára beérkezett művek a Régi Fóti út felé eső területet is önálló térként (Szent Imre) kezelték. 1940-ben egy helyi képviselő javaslatára a Mussolini tér nevet adták a Szent Imre tér mögötti – gyakorlatilag a Régi Fóti utat lefedő – területrésznek.[12] 1949-ben a Rákospalotához egyébként nem kötődő Czabán Samu nevét adták a térnek, míg a korábbi Mussolini tér elnevezést törölték. A Széchenyi tér nevet 1991-ben kapta vissza a terület.

TömegközlekedésSzerkesztés

A teret több autóbuszjárat érinti, korábban pedig jelentős villamos átszállási csomópont volt. Valaha itt járt – áthaladt, vagy a végállomása volt ezen a téren – a 10-es, 55-ös, 65-ös és a rákosszentmihályi 69-es villamos. Mára valamennyi villamosjárat megszűnt.[13]

A teret jelenleg a Volánbusz és a BKK autóbuszjáratai érintik, az utóbbiak közül a 104-es, 104A, 125-ös, 170-es, 204-es, 231-es, 224-es járat közlekedik itt.

Jelentős szobrok, épületekSzerkesztés

SzobrokSzerkesztés

  • A Fő út 47. számú telken, de a Széchenyi tér sarkán, mintegy a térhez tartozón áll Barcza Lajos Kossuth Lajos-szobra, melyet 1908. október 18-án avattak.[14]
  • A templom előtti park Epres sor felőli oldalán kezd kialakulni az 1956-os Nemzetközi Szoborpark. 2017-ig három olyan külföldi személy szobrát avatták, akik valamilyen módon szót emeltek az 1956-os magyar szabadságtörekvések mellett: Albert Camus (Kalmár Márton, 2014) Hannah Arendt (Diénes Attila, 2016) és Zbigniew Herbert (Pogány Gábor Benő, 2016) alkotásai láthatók itt.
  • 5. sz. A rendőrség épülete előtt áll Segesdi György alkotása, a Munkáshatalom (alternatív nevén: Néphatalom) című szobor. Felállításának időpontja: 1959.[15]
  • 11. sz. A templom épülete mellett, a parkban áll Turáni Kovács Imre 1948-ban felállított Szabadság – Centenáriumi emlékmű (Örökmécses) című emlékműve.[16]

ÉpületekSzerkesztés

  • Nem a térre van számozva, de ide illeszkedik a Fő út 68. sz. alatti posta, mely Rákospalota régi központi hivatala.
  • 5. sz. A kerületi rendőrkapitányság jellegzetesen szocreál épülete. Tervezőjéről, nincs pontos információnk, átadásának éve 1958.[17]
  • 8-10. sz. A Budai II László Stadion épületegyüttese, mely a templom mögötti telken helyezkedik el, és egészen a Régi Fóti útig terjed. Korábban a stadion területén - egészen a mai Illyés Gyula utcáig - helyezkedett el Rákospalota köztemetője, amit ma Öregtemető néven emlegetnek, és az 1940-es évek második felében számolták fel.[18] A stadiont ezt követően építették akkor még mint Szállítók-pálya néven volt ismert, ma a Rákospalotai EAC pályája.
  • 11. sz. (hivatalosan: Bácska utca 3.) szám alatt található a Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom. A templomot Balassa Ernő tervezte, 1909-re lett kész.
  • 13. sz. A Czabán Általános Iskola épületét 1959-ben adták át, a mai napig Czabán Samu nevét viseli az oktatási intézmény.[19] A tér kiterjedésére jellemző, hogy az iskola főbejárata az Illyés Gyula utcáról nyílik.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Széchenyi tér. Zöldkalauz (2001) (Hozzáférés: 2017. dec. 17.) arch
  2. Novák József Lajos: Rákospalota néprajzi leírása (befejező közlemény). Néprajzi Értesítő, XV. évf. (1914) 229. o.
  3. Novák József Lajos: Rákospalota néprajzi leírása. Néprajzi Értesítő, XIV. évf. (1913) 250. o.
  4. Fodor Béla, Horváth Tamás: A másik Budapest: Képeskönyv az elő(d)városokról. Budapest: Delta Kft. 1996. 26. o.  
  5. Harrer Ferenc: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa: 1930-1940. Budapest: Athenaeum. 1941. 235. o.  
  6. A tervrajzok a Rákospalotai Múzeum gyűjteményében megtalálhatók
  7. Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Az Epres sori lakótelep. Budapest, XV. kerületi blog, 2013. június 24. (Hozzáférés: 2017. december 16.)
  8. a b Buza Péter: Palotai tegnapok. Rákospalota: Csokonai Kulturális Központ. 2005. 188. o.  
  9. Rákospalota község térképe 1884., OSZK kéziratos térképek TK 79 [1]
  10. Novák József Lajos: Rákospalota néprajzi leírása. Néprajzi Értesítő, XIV. évf. (1913) 252. o.
  11. Mészáros György - Buza Péter - Ráday Mihály. Budapest teljes utcanévlexikona. Dinasztia Kiadó, 459. o. (2006). ISBN 963 9469 06 8 
  12. Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Rákospalota, Hitler Adolf út és Mussolini tér. Budapest, XV. kerületi blog, 2016. szeptember 16. (Hozzáférés: 2017. november 19.)
  13. Varga Ákos Endre (Hamster): Budapest elveszett sínei - Villamosok Újpesten és Rákospalotán II.
  14. Rátonyi Gábor Tamás: Adalékok a rákospalotai Kossuth-szobor történetéhez. Helyem Házam Palotám, III. évf. 1. sz. (2017. márc.) 15. o.
  15. Siskovits Attila: Munkáshatalom. Köztérkép (2010. jan. 26.)
  16. Siskovits Attila: Szabadság – Centenáriumi emlékmű. Köztérkép (2010. jan. 26.)
  17. sz. n: Félszázados rendőrség. Városházi Napló, XVII. évf. 19. sz. (2008. okt. 27.) 3. o.
  18. Ádám Ferenc, Kiss Emília, Kuczkó Andrea: "Leszek sehol - és mindenhol leszek": A XV. kerület temetőinek története. Budapest: Csokonai Kulturális és Sportközpont. 2016. 18. o.  
  19. Felföldi Márta, Gyetvai Viktória (főszerk.): Az 50 éves Czabán Általános iskola jubileumi évkönyve: A 2009-2010-es tanév emlékére. Budapest: Czabán Általános Iskola és óvoda. 2010. 88. o.