Széki-palota (Kolozsvár)
A kolozsvári Széki-palota a Híd utca 37. számon, a Széchenyi tér (ma Mihai Viteazul tér) sarkán található neogótikus épület, amelynek építése 1893-ban ért véget. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-B-07314 sorszámon szerepel.
Széki-palota | |
![]() | |
Település | |
Építési adatok | |
Építés éve | 1892-1893 |
Építési stílus | neogótikus |
Védettség | helyi jelentőségű műemlék |
Tervező | Pecz Samu |
LMI-kód | CJ-II-m-B-07314 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Széki-palota témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Története
szerkesztésA kezdetek
szerkesztésAz 1890-1912 közötti éveket nevezhetjük Kolozsvár történetében a nagy építkezések időszakának. Megépül a vasútállomás, és a város terjeszkedni kezd. A Ferenc József (ma Horea) út felkapottá válik, és a város elkezd terjeszkedni a vasútállomás felé. A város arculatát meghatározó épületek épülnek fel ekkor, mintpéldául a főtéri Státus paloták, a Vármegyeháza, az Egyetemi Könyvtár, a Közkórház, a Ferenc József Tudományegyetem új épülete, a felsorolást pedig folytathatnánk. Ekkor épülnek meg a Kis-Szamoson átívelő Nagy Híd sarkán álló épületek, amiket gyűjtőnév alatt csak "Négy-palota"-ként emlegetnek. Ezek közül másodjára a Széki-palota épül fel.
Építése
szerkesztésÉpítése 1892-ben kezdődött el Pecz Samu műépítész tervei alapján. Széki Miklós gyógyszerész, a palota építtetője, majd tulajdonosa Reményik Károly építészt bízta meg az építkezés elvégzésével. A neogótikus épület 1893-ban már majdnem készen állt. Az Ellenzék június 24-i számában így ír a már majdnem készen álló épületről, illetve Kolozsvár mozdonyainak próbaüzemeltetéséről:
"Mozdonypróba. A közúti vasút valóban három csinos mozdonyát tegnap vezették rá először a sinekre. A raktárakból a vasúti indulóház előtt a Nagy utczán keresztül egészen a Széky-palota frontjáig történt a mozdonyok utaztatása. Elől jött Kolozsvár, utána Monostor, és legvégül László. A három csinos mozdony e neveket viseli."
Ugyan az épület csak 1893 őszének végére lett kész, egy korabeli hirdetés szerint pincéjében már 1893. augusztus 15-én megnyílt Káhán Nátán Samu, regál-bérlő borpincészete. A "hivatalos" átadásra, majd felszentelésre az év végén, november 11-én került sor.
A patika
szerkesztés1893, novemberében Széki Miklós Hunyadi Mátyás nevű patikája átköltözött az épület földszintjére. A patika faragott bútorzatát a város leghíresebb műbútorasztalosa, B. Bak Lajos készitette.
A patikát Széki Miklós vezetése alatt Hunyadi Mátyás gyógyszertárnak hívták. Széki Miklós halála után (1912. február 19) fia, dr. Széki Tibor vette át a patika vezetését, lemondva egyetemen betöltött állásáról. Végül 1920-ban az akkor Szegedre kényszerült Ferenc József tudományegyetem kérésének eleget téve, Szegedre költözött, a patikát pedig Lukács Ferencnek adta el. A patika ezek után több nevet is viselt. Az első világháborút követően Kígyó név alatt működött, a húszas-harmincas években az Apostol nevet viselte, az impériumváltást követően Minerva néven volt bejegyezve, de a régi kolozsváriaknak mindvégig Széki-patika maradt.
A fénykor
szerkesztésA palota Széki Miklós élete alatt sokmindennek adott otthont. Itt alapították a Kolozsvári Orvos- és Természettudományi Társaságot. Széki Miklós innen elnökösködött a Kolozsvári Gyógyszerész Társulat és az Országos Gyógyszerész Egylet fölött. Ennek 21-es számú kerületét igazgatta, amelyhez kezdetben Kolozs, Torda-Aranyos, Alsó-Fehér és Hunyad, majd Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód, Maros-Torda, Csík-, Udvarhely- és Háromszék vármegyék tartoztak.
Az impériumváltás
szerkesztésA második világháború után az épület számos tulajdonos kezében megfordult. Ma magánszemélyek lakják, valamint irodák is működnek az épületben.
Érdekességek
szerkesztésA klinkertégla
szerkesztésElső és második emeletén klinkertégla-borítás van. Ezt meszelés és szigetelés helyett használták, hisz a klinkertégla olcsó volt, és jó kinézetet is adott az épületeknek. Ilyen téglaborítást találhatunk a Babes-Bolyai Tudományegyetem főépületén. Ha végigsétálunk a városon és figyeljük a lakóépületeket, sok klinkertégla-borítással találkozhatunk.
Az öreg lift
szerkesztésA Széki-palota rendelkezik Kolozsvár egyik legrégebbi felvonójával. Jobbanmondva rendelkezett, mert a liftet leszerelték. Mind a mai napig jól látható a liftakna, ha belesünk a belőle kialakított kamrák egyikébe.
A Tallér-ház
szerkesztésSokan mind a mai napig beleesnek abba a tévedésbe, hogy a palotához hozzátartozik a Tallér-ház épülete is. A Malom (ma Barițiu) utcára néző Tallér-ház legjobban homlokzatának négy oszlopáról ismerhető fel.
Források
szerkesztés- Fodor András: Kolozsvári képeskönyv, Gloria Kiadó – Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2002. ISBN 973-8267-10-2 (a kiadványon az ISBN tévesen 9073-mal kezdődik)
- Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- Szabadság napilap (2015. december 2): Múltidéző: Nagy Béla: Kolozsvári bérpaloták a Szamos-hídon innen és túl
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés