Szürke légykapó

madárfaj

A szürke légykapó (Muscicapa striata) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.[1][2]

Szürke légykapó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Részalrend: Passerida
Öregcsalád: Muscicapoidea
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Alcsalád: Légykapóformák (Muscicapinae)
Nem: Muscicapa
Brisson, 1760
Faj: M. striata
Tudományos név
Muscicapa striata
(Pallas, 1764)
Elterjedés
A szürke légykapó elterjedési területe   költőhely (nyáron)   költözési útvonal   telelőhely
A szürke légykapó elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szürke légykapó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szürke légykapó témájú médiaállományokat és Szürke légykapó témájú kategóriát.

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Peter Simon Pallas német zoológus írta le 1764-ben, a Motacilla nembe Motacilla striata néven.[3]

Alfajai szerkesztés

  • Muscicapa striata striata - (Pallas, 1764)
  • Muscicapa striata balearica - (Jordans, 1913) vagy Muscicapa tyrrhenica
  • Muscicapa striata tyrrhenica - (Schiebel, 1910) vagy Muscicapa tyrrhenica
  • Muscicapa striata inexpectata - (Dementiev, 1932)
  • Muscicapa striata neumanni - (Poche, 1904)
  • Muscicapa striata sarudnyi - (Snigirewski, 1928)
  • Muscicapa striata mongola - (Portenko, 1955)

Előfordulása szerkesztés

Európában és Ázsia nyugati részén honos. Hosszútávú vonuló, telelni Afrikába és Ázsia déli részére vonul.

Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és cserjések, trópusi és szubtrópusi lombhullató erdők, cserjések és szavannák, valamint szántóföldek, vidéki kertek és városi régiók.[4]

Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés

Áprilistól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő. Leginkább a tűlevelű erdők (nyílt fenyvesek), illetve vegyes erdők madara.[5]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 14–15 centiméter, szárnyfesztávolsága 23–26 centiméter, testtömege pedig 14–20 gramm.[5] A nemek hasonlóak.

Életmódja szerkesztés

A levegőben repülő rovarokra,[5] kétszárnyúakra, szúnyogokra, darazsakra, apró bogarakra vadászik.

Szaporodása szerkesztés

Üregekbe, korhadt fák odvaiba készíti fészkét, melyet fűszálakkal, mohával és pókhálóval bélel ki. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen 11-13 napig kotlik. A fiókákat még 12-14 napig táplálja, mire kirepülnek.[5]

 
Fészke és tojásai
 
és fiókákat etető pár
 
Cuculus canorus canorus + Muscicapa striata

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy, viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.[5]

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  3. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  5. a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 18.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés