Szent László-templom (Kőbánya)

A Szent László-templom római katolikus plébániatemplom Kőbányán, a Szent László téren, a városrész egyik legismertebb nevezetessége.

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Szent László-templom
világörökségi helyszín része
Vallás katolicizmus
Egyházmegye Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Védőszent Szent László
Építési adatok
Építése 18941899
Rekonstrukciók évei 19741994
Stílus szecessziós építészet Magyarországon
Tervezője Lechner Ödön
Tandor Ottó
Felszentelés 1900. június 28.
Felszentelő Boltizár József érseki vikárius, püspök
Védettség műemlék (1918–1950; 1991 óta)
Alapadatok
Befogadóképesség 2000 fő
Hosszúság50 m
Magasság83 m
Szélesség23 m
Torony 4
Építőanyag vörös márvány, tégla, pyrogránit épületdíszek, Zsolnay-elemek
Elérhetőség
Település Budapest
Hely 1102 Budapest, Szent László tér 25.
Elhelyezkedése
Szent László-templom (Budapest)
Szent László-templom
Szent László-templom
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 12″, k. h. 19° 07′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 12″, k. h. 19° 07′ 58″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent László-templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Általános leírása szerkesztés

1893 szeptemberében készítette el Lechner Ödön a végső (ötödik), megvalósult tervet. Tömegében a Barcza-féle neogót arányokat érvényesítette a mester (a templom belső tere 2000 főt képes befogadni, 50 méter hosszú és 23 méter széles, ebből a főhajó 9, belső magassága 23 méter). Elrendezése a francia középkori építészetet adja.[1] A templom 1894 és 1899 között épült a tervező kivitelezésében,[2] eklektikusszecessziós stílusban: a tervező a román, a gótikus, a reneszánsz, a barokk, a perzsa és a magyar népi stílusokat ötvözte, s így született meg az egységes templom. Az épület északnyugat–délkeleti tengelyben áll, a nagy, hatszögletes harangtorony hangsúlyos, amely a főhomlokzat előtt áll, és földszintjén árkádos előcsarnok a bejárat. Mellette két lépcsőtorony, a homlokzat szélein a harangtoronyhoz hasonló, de jóval alacsonyabb kialakítású, kupolás tornyok, a tetőgerincen pedig az újonnan pótolt huszártorony magasodik, a szentély két oldalán pedig kör alaprajzú apró tornyocskák.

Felhasznált anyagok:

  • vörös márvány
  • 67 variánsú mintázott téglák
  • színes mázas tetőcserepek
  • Zsolnay-porcelángyárban készült pirogránit épületdíszek

Róth Miksa alkotásai a bejáratok fölött elhelyezkedő mozaikok. Az előcsarnokban a Feltámadt Krisztus mozaikja, a délnyugati oldalsó bejárat fölött Magyarok Nagyasszonya kép látható felirata: Patrona Hungariae, Szűz Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal.

A főtorony árkádjai fölött egy-egy angyal magasodik, s mindhárom alatt, a háromszögű oromzatban egy-egy Istenszem-motívum. A főhajó főpárkányával egy vonalban a tornyon kőbábos erkély helyezkedik el, melynek ajtaja szamárhátíves. A torony hat oldala közül felváltva hármon toronyóra, hármon üvegablak van az órapárkányokban. A torony falazata háromszögű oromzatos végződése fölött, nyújtott kupolatest és karcsú laterna.

1897. augusztus 12-én szentelték fel a keresztet és 1900. június 27-én (László-nap) az egész templomot, azonban már 1899. április 2-án birtokba vehették a hívők.

A keresztet 1897. augusztus 12-én délelőtt szentelte fel Bogisich Mihály címzetes püspök fényes egyházi segédlettel. A fölszentelésen az építési bizottság tagjain kívül jelen voltak: Dévény, X. kerületi helyettes elöljáró, Prückler László és családja, König Vilmos és családja, Révay Miklós és neje, Balogh József és családja, Oleják Károly és Családja, Korner Samu és családja, a Herfort-család, Tóth László és György, Doctor Gyula, Saly Károly rendőrtanácsos, Baló rendőrfelügyelő megfelelő kirendeltséggel és körülbelül 5000 főnyi közönség. A kereszt bádogszelencéjébe elhelyezett okmányt a felszentelő püspökön és Benedikovics Károly plébánoson kívül aláírták a" székes főváros tanácsa részéről Láng György tanácsos, az épitő-bizottság elnöke és Töreky Gábor tanács-fogalmazó, az épitő-bizottság jegyzője, továbbá a bizottság tagjai közül: Baumann, Rebrovits, Kauser, Örley, Claudy, Prückler László fővárosi bizottsági tagok és az építési művezetőség. Az ünnep befejezése után Benedikovics plébános a bizottság tagjai tiszteletére lakomát rendezett. Az építésnél közreműködő munkások között 260 forintnyi jutalmat osztottak ki.[3]

A templom harangjait 1898. szeptember 8-án ajánlották fel, és 1899. február 24-én szentelték, melyek közül a legnagyobbat Dlauchy Guidó és felesége, Spánicz Alojzia adományozta (Bodicsi/Boditsy Sándor bajai harangöntő művei).[4][5]

Az épület Budapest ostroma alatt súlyos károkat szenvedett, s 1957-ben még a huszártorony is leégett. 1991-ben kapta vissza műemléki védettségét, s 1994-ben fejeződött be az 1974-ben kezdődött teljes felújítás. A templom jelenleg a Kőbányai Önkormányzat tulajdona. Ma nemzetközileg védett épület besorolást kapott, s szerepel az UNESCO világörökségi várományos listáján, a „Lechner Ödön független premodern építészete” részeként.[6]

A templom belseje szerkesztés

A külső cserépdíszek és a templom belsejében lévő oltárok, szószék és keresztelőkút a Steindl-tanítvány Tandor Ottó műegyetemi tanár tervei alapján készültek el. A belső legdíszesebb, leggazdagabb alkotása a csipkekupolás hangvetőjű szószék, amelyen angyalok és a 12 apostol látható. Szent László főoltára (pirogránit), benne a szent királyt ábrázoló olajfestmény, Roskovics Ignác alkotása 1899-ből; plasztikai díszítését Marhenke Vilmos készítette. A pótolt, Róth Miksa által alkotott, színes üvegablakok: a szószék felőli, evangéliumi oldalon a következő szenteket ábrázolja: Szent József, Nepomuki Szent János, Szent Sára, Szent György, Páli Szent Vince, Szent Anna, a vele átellenes, ambó felőli leckeoldalon Alexandriai Szent Katalin, Krisztus megkeresztelkedése, az Angyali üdvözlet és Szent László van. A kereszthajó délnyugati végfalán a napkeleti bölcsek hódolata, az északnyugatin Szent István királyunk megkeresztelkedése látható. Az eredeti falfestés Scholtz Róbert, a lakatosmunka Jungfer Gyula és Lepter János, a belső szobrászmunka Oppenheimer Ignác alkotása.

A bejáratnál nagy magasságban elhelyezett kórus, rajta a Rieger Ottó által 1899-ben tervezett, 3 manuálos, 34 regiszteres (op. 664) orgona.

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Az alacsonyabb mellékhajókat támpillérek kötik össze a főhajóval, háromhajós, gádorfalas főhajóval, kereszthajóval és ötszögesen záródó szentéllyel.
  2. Megbízták Lechner Ödönt mint művezetőt és Szabó Jánost mint kivitelezőt. Szerződésük szerint a következő évben, 1894-ben el kellett kezdeniük a munkálatokat és a millenniumra (1895-re) kulcsra készen át kellett adniuk.
  3. Pesti Napló, 1897. augusztus (48. évfolyam, 212-242. szám) 1897-08-12 / 223. szám
  4. „A tanács ma keresztelte el a harangokat s szerkesztette meg a fölirásokat. A legnagyobb harangra ezt írják: »Isten dicsőségére és hívek üdvösségére felajánlja Dlauchy Guidó és neje született Spanics Aloizia 1898-ban«; az egyik kisebbre ezt írják: »Magyarország nagyasszonyának és Szent László dicső királyunknak tiszteletére öntette Budapest székesfőváros törvényhatósága 1898-ban«; a másik kisebbre pedig a következőket írják: »Boromei Szent Károlynak, a felebaráti szeretet és irgalmasság önfeláldozó példaképének tiszteletére ajánlja Budapest székesfőváros törvényhatóság 1898-ban«.” Magyarország, 1898. szeptember 8. 248. szám, 11.o.; Alkotmány, 1899. február 24. 48. szám  
  5. Az egyik harang képe FSZEK Budapest Képarchívum: A kőbányai Szent László plébániatemplom harangja, valószínűleg "hadba vonulásakor", ágyúöntéshez leszerelve [Fénykép] / Müllner János fényképész-illusztrátor Budapest, Víg utcza 11.]
  6. Ödön Lechner’s independent pre-modern architecture. UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2017. február 26.)

Források szerkesztés

  • Csigó László – Földes Mária: Magyar katolikus templomok. Budapest: Anno. 2000.  
  • Dercsényi Balázs – Hegyi Gábor – Marosi Ernő – Török József: Katolikus templomok Magyarországon. Budapest: Hegyi & TSA. 1991.  
  • Demény Dittel Lajos: A kőbányai Szent László plébániatemplom. Budapest: TKM. 1991.  
  • Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest: (kiadó nélkül). 1990.  
  • Nemes Márta: A kőbányai templom története. Ars Hungarica VIII. 1980
  • Szent László templom. Kőbánya.hu, 2005. szeptember 1. [2012. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 26.)
  • Bajkó Ferenc: Kőbánya, Szent László plébániatemplom. Templom.hu. [2015. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 26.)

További információk szerkesztés