Főmenü megnyitása

A Károli-Biblia tartalma vázlatosan jegyzetekkel

Dialog-stop-hand.svg Alább a cselekmény részletei következnek!

Tartalomjegyzék

SZENT BIBLIA azaz Istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent ÍrásSzerkesztés

Az Ótestamentom könyveiSzerkesztés

Mózes első könyve a teremtésrőlSzerkesztés

föld teremtése, bűnbeesésSzerkesztés

Isten 6 nap alatt megteremtette a világot, a 7.-en megpihenve. Az embert, Ádámot a maga képmására teremtette, életet lehelt belé és Éden kertbe[1] helyezte, amelyben állt a jó és rossz tudásának fája és az élet fája is. Isten megtiltotta, hogy egyenek az előbbi fáról. Isten Évát Ádám oldalbordájából - azt álmában kivéve - teremtette meg; Ádám kijelentette, hogy az ember asszonyáért való ragaszkodásában elhagyja a szüleit, és egy testté lesz vele. A kígyó [2] rávette Évát, hogy egyen a tiltott gyümölcsből, aki Ádámmal is megosztotta azt; Isten kizárta őket az Éden kertből, Évát a fájdalmas szüléssel és a férjének való alárendeltséggel sújtotta, Ádámnak pedig kemény munkával kell élelmüket előállítani, mindkettejükre az öregedés és halál vár; "És monda az Úr a kígyónak: [..]átkozott légy[...] hasadon járj. És ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és az ő magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod." (1Mózes3:14-15). Éva megszülte Káint és Ábelt; de Káin féltékenységből megölte testvérét, ezért üldöztetésre[3] ítélte az Úr.

Ádám és Éva sok gyermeket nemzett, közöttük Káint, Ábelt, Séthet...[4] Káin leszármazottai között van Jábál (pásztorok ősatyja), Júbál (zenészek ősatyja), Tubálkain (kézművesek atyja). Séth egyik fia Énós, akinek későbbi leszármazottja Mathusélah[5], akinek egyik fia Lámekh volt. Lámekh egyik fia Noé volt, akinek 3 fia született: Sém, Khám, Jáfet.

ÖzönvízSzerkesztés

Mivel Káin és Séth leszármazottai egymással házasodtak, és isteni teremtmények munkájukat elhagyva emberekkel házasodtak híres óriásokat nemzve, megsokasult a gonoszság[6], így az Úr kijelentette, hogy 120 év múltán elpusztítja az emberiséget. Noé azonban félte az Urat, ezért az elmondta neki, hogy özönvizet fog a földre bocsátani és megmenekülhet és a családját is magával viheti, ha bárkát épít. Noé mindent Isten parancsa szerint tett, minden állatfajból egy párt vitt magával és amikor 600 éves lett eljött az özönvíz. Amikor apadni kezdett, Noé madarakat küldött ki, hogy lássa, hogy kimehetnek-e a bárkából. Amikor kiszálltak az Ararát hegyre a hajóból, Noé áldozóoltárt épített. Erre az Úr megígérte, hogy többé az ember miatt nem pusztítja el a föld állatait (szivárványt adta esküje jeléül), parancsot adott a szaporodásra, az állatokat az emberek ezen túl megehették, de azok vérét a földre kellett önteni, ezután a gyilkosokat embernek maguknak kell megölniük büntetésként.


Khám egyik fia Kanaán, Sém leszármazottja pedig Ábrám és Lót is.

Amikor Noé lerészegedett Kanaán kinevette érte, ezért megátkozták őt: a leszármazottai mind szolgák lesznek.

Bábel tornya, Szodoma és GomoraSzerkesztés

A földön egyre szaporodtak az emberek. Az Istennel dacolva égig érő tornyot kívántak építeni Bábelben (Bábel tornya). Ezért az Isten összezavarta a beszédüket, így alakultak ki a nyelvek.

Ábrám és Lót családja, szolgái, állatai megsokasodtak, ezért külön területre vándoroltak. Ábrámnak megjelent az Isten, elnevezte őt Ábrahámnak és megígérte, hogy a magva örökli a földet. Ábrahám felesége, Hágár az Istent Jehovának nevezte. Lót Egyiptomban fogságba esett, miután Ábrahám kiszabadította őt Szodomába ment. Szodoma Istentelen város volt, ezért Isten el kívánta pusztítani, de Ábrahám kérlelni kezdte, hogy ne tegye. Lót és családja két angyal[7] unszolására elhagyta a várost, és Gomorába mentek. Isten azt parancsolta, hogy hagyják el azt is és vissza se nézzenek. Lót felesége azonban visszanézett a városra miközben az Úr pusztulást hozott rá, ezért sóbálvánnyá vált büntetésből. Lót barlangban bújt meg, ahol lányai leitatták és vele háltak.

Zsidó nép születéseSzerkesztés

Lót két lányától született neki Moáb és Benammin, akik a Moábiták és Ammoniták népek ősatyái lettek. Ábrahám fia Izmáel (Hágártól) és Izsák (Száraitól, akit Sárának nevezett el Isten). Izsák fia Ézsau és Jákób.


Ábrahám elűzte a szolgálóleányát Hágárt Izmáellel Párán pusztájába Sára kérésére, de Isten megígérte, hogy nagy nép lesz annak leszármazottaiból is. Ábrahámot Isten arra kérte, hogy áldozza fel neki Izsákot; engedelmeskedett, ezért Isten megállította ebben és szövetséget kötött vele, melynek jele a körülmetéltség. Izsák felesége Rebeka volt, akitől Ézsau és Jákób ikrek születtek. Ézsau volt az első szülött, ezért neki járt minden örökség[8], de eladta azt Jákóbnak egy tál lencséért.


Jákóbot az Isten Izraelnek nevezte el, megkapta az áldást apjától. Gyermekei:

Rúben Simeon Lévi
Júda Izsakhár Zebulon
József Benjámin Dán
Nafthali Gád Áser
Dínán[9]

Júda gyermeke Thámártól: Pérec és Zerákh; József gyermeke Efraim és Manassé.

Jákób kibékült Ézsauval, akit Edomnak neveztek el[10]. Jákób megfogott egy angyalt[7], amíg attól áldást nem kapott, ezért Izraelnek nevezték el. Sekhem, Khámornak a khiveusok királyának fia kihasználva a lány rajongását megszeplősítette Dínát[9], ezért Jákób fiai lemészárolták a várost.

Letelepedés EgyiptombanSzerkesztés

Józsefet testvérei rabszolgának eladták féltékenységből, apjuknak azt mondva, hogy állat ölte meg. József Pótifár házának vezető rabszolgája lett, mivel az Úr támogatta őt. Becsületes volt, mégis börtönbe került, ahol híre ment álomfejtő képességének. Megmentette Egyiptomot az éhínségtől a fáraó álmának megfejtésével, és kinevezték Czafenát-Pahneákhnak[11]. 10 testvére gabonát vásárolni ment Egyiptomba, de nem ismerték fel Józsefet. Kevés gabonát kaptak, hogy visszatérjenek a legkisebb testvérükkel együtt. Amikor visszatértek megvendégelte őket, de megvádolta Benjámint lopással. Felfedte kilétét és megkérte családját, hogy mind Egyiptomban telepedjenek le Gósen földjén. Isten megígérte, hogy Júda leszármazottjai lesznek a királyaik (“Nem múlik el Júdától a fejedelmi bot, sem a vezéri pálca térdei közűl; míg eljő a Siló[12], és a népek neki engednek.” – 1Mózes49:10), Izrael 12 törzsből fog állni.

Mózes második könyve a zsidóknak Égyiptomból kijövetelérőlSzerkesztés

Mózes felnevelkedéseSzerkesztés

Egyiptomban megszaporodott Izrael[13], ezért a fáraó katonai elnyomásban tartotta őket és utasítást adott, hogy a zsidó fiúkat öljék meg[14]. Egy Lévi törzsből való gyermek, Mózes úgy menekült meg, hogy anyja kosárban a Nílusra rakta, amit a fáraó leánya talált meg. A fáraó fiaként nevelte föl zsidó dadát rendelve néki. Amikor egy zsidót bántalmazó munkafelügyelőt megölt, el kellett hagynia Egyiptomot, hogy elkerülje a halálbüntetést, és a pusztában élő pásztornépekhez csatlakozott.

A tíz csapásSzerkesztés

Lángoló bokor képében jelent meg Mózes előtt Isten arra utasítva, hogy a szenvedő zsidó népet kérje ki a fáraótól és vezesse egy földre, melyet számukra választott ki (ígéret földje). Isten elmondta, hogy ő a "vagyok aki vagyok"(Jahve fordítása) és szószólóként mellé rendelte testvérét, Áront.

A fáraó nem teljesítette a kérést, mert Isten megkeményítette szívét, csak 10 csapás[15]után engedett. A kivonuláskor az izraeliták sok kincset vittek magukkal, Mózes által törvényeket kaptak Istentől (2Mózes12-14), de a fáraó üldözőbe vette őket. Isten kettéválasztotta a tengert, melyen a zsidók átkeltek, a fáraó harcosai belefulladtak.

Pusztai vándorlás, Istennel való szövetségSzerkesztés

Az Úr gondoskodott a népéről mannát (és fűrjeket) adva nekik eledelül. Mózes az Úrhoz szólt vízért, aki arra utasította, hogy botjával üssön sziklára. Mózes azonban dühösen szólt: A sziklából fakasszak nektek vizet! - ezért nem léphetett be az ígéret földjére [16]. Sínai hegyen Mózes találkozott Istennel, ahol megkapta a Tízparancsolatot[17] kőtáblákon, valamint további törvényeket – frigyláda terveit [18], papok Lévi törzséből, Szent Sátor, mindennapi áldozat bemutatása, szombaton nem dolgozhatnak - Izrael[13] számára. Amikor visszatért a néphez, az aranyborjút kezdett imádni, ezért dühében összetörte a kőtáblákat. A zsidók zsákruhába[19] öltöztek, Mózes pedig újra megkapta a kőtáblákat, a népnek a törvényeket felolvasták, azok pedig helyeselték azt és elfogadták Istennel való szövetséget[20]. Isten és Izrael szövetsége szerint, Ő velük lesz, amíg megtartják a parancsolatait, bírni fogják a földet, amit kijelölt számukra. Éjjel tűzláng, nappal felhők vezették őket az Ígéret földje felé.

Mózes harmadik könyve a léviták egyházi szolgálatárólSzerkesztés

Törvényeket ír elő a zsidók számára, pl.: hogyan kell áldozatot bemutatni, a vért nem szabad elfogyasztani, etc. Mivel Áron két fia, Nádáb és Abihu nem követte a törvényt áldozáskor Isten elégette őket.

További rendelkezések: a tisztátalannak nevezett dolgokat nem szabad érinteni sem, különben tisztátalanná vált az ember egy időre; különböző fekélyes betegségek felismerése és kezelése a papok feladata lett; házak penészedésének elkerülésére tanácsok, aki nem a szent helyen áldoz az az Ördögnek áldoz; emberáldozat (Moloknak) tiltott; vért mindig a földre kell önteni, mert az jelenti minden élő lelkét; Azázelnek[21] is kell áldozni; közeli rokonokkal nem szabad házasodni; állatokkal és azonos nembeliekkel tilos a közösülés; a szegényekről gondoskodni kell[22]; a bűnöst meg kell feddni - aki látja és nem teszi az is viseli a bűn terhét; gyümölcsfák ültetésével előrelátásra bíztat; tilos jövendőmondás, igézés, bűvészkedés, varázslás, káromkodás; idegeneket fogadják szeretettel; ne tartsanak parázna feleséget; a papok (Lévi leszármazottai) legyenek példaképek; a bűnösöket meg kell büntetni; ünnepnapok meghatározása; 7. nap sabbat-nap, 7. év sabbat-év, 7x7. év kürtös év; fogyatékosok nem mehettek szent helyre; az ellenszegülők átkozottak (éhínség, háború, betegség, stb. fogja súlytani), a megtérők bocsánatot nyernek; minden egytizede, elsőszülöttje Istené; tisztességesen kell bánni a többi zsidóval.

Mózes negyedik könyve az Izraeliták megszámlálásáról való könyvSzerkesztés

Kánaán feléSzerkesztés

Minden 20 év feletti férfit hadra fogtak, kivéve a lévitabelieket – hatszázháromezer-ötszázötven fő. Áron fiai – Eleázár, Ithamár – felszentelt papok lettek. Léviták Istennek rendeltek, az elsőszülött zsidó gyermekek[23] helyett. Tisztátalanokat ki kellett űzni a táborból, nazireus fogadalmat tehettek [24], Áron fiai hatalmat kaptak, hogy áldást osszanak. Minden törzsfő áldozott az új oltáron és tovább vándoroltak az Ígéret földje felé. Amikor Isten ellen cselekedtek, az felégette a táborukat, de bocsánatot nyertek. 70 vént választottak a nép vezetésére. Isten fürjeket rendelt eledelül Izraelnek, de a mohókat megbüntette. Miriám megkérdőjelezte Mózes hatalmát, ezért poklossággal sújtatott, de megbocsátott neki Isten és meggyógyította.

További 40 év vándorlásSzerkesztés

Efraim leszármazottja Nún, akinek fia Hósea, akit Józsuénak is neveznek. Káleb Jefunné fia, aki Júda leszármazottja.

Mózes 12 kémet küldött ki Kanaán földjére – köztük Hóseát – akik megrémültek és megrémítették a zsidókat a nagy ellenséget látván, azonban Hósea és Káleb az Úrban bízva a támadást szorgalmazta. - Isten a bizalmatlanságért azt az ítéletet hozta, hogy akik így gyalázták őt nem juthatnak be az ígéret földjére [25]. 40 évig kell vándorolniuk a pusztában, mert a kémek 40 napig járták Kanaán földjét. Mindenki, aki ellenszegül Istennek, paráználkodik. Fellázadtak Mózes ellen, Lévi törzséből származó Kóré és követői – Dáthán, Ábriám – alatt megnyílt a föld és tűz jött le rájuk, hogy Isten elpusztítsa őket engedetlenségükért. Mózest vádolta a nép Kóré halála miatt, ezért Isten sokakat elpusztított fegyelmezésként. Áron botja kivirágzott, így elfogadták vezetőként. Mózes saját dicsőségére fakasztott vizet, ezért nem mehet be az ígéret földjére; Áronnak Hór hegyén kell majd meghalni, ezért Eleázárt utódjául választotta.

Hadakozás a jó föld népei ellenSzerkesztés

Kígyók támadták meg a zsidó népet, de Isten érckígyót csináltat a megmentésre. Zsidók legyőzték Emoreusokat, Jázert. Moáb meghívta Bálámot, hogy átkozza meg Izraelt, de annak megszólalt a szamara, és Isten arra kényszerítette, hogy megáldja a zsidókat háromszor is – Jákóbtól csillag, Izraelből királyi pálca származik. Midiám megpróbálta hitüket tönkretenni, de Izrael[13] legyőzte őket is. Felosztották a jó földet a 12 zsidó törzs között. Megengedték a női ágon való öröklést is. Mózes utódjául Józsuét nevezte ki. Nők csak saját törzsükben házasodhattak. Parancsot kaptak arra, hogy Kanaánt teljesen ki kell irtani. 6 menedékvárost[26] jelöltek ki, ahová a halálra ítéltek menekülhettek, ha ártatlanul vádolták őket.

Mózes ötödik könyve a törvény summájaSzerkesztés

Bírák választása, Isten imádatának módja; Izrael[13] eltérésének jövendöléseSzerkesztés

Elöljárókat, bírákat választottak, hogy igazságosan ítélkezzenek. Amikor az Isten szól hozzájuk nem látták annak képét, így ne is csináljanak semmilyen bálványt és ne is imádjanak semmilyen teremtett dolgot – parancsolta az Úr, Izrael [13] Istene (5Mózes4:15-24). Amikor a nép nem lesz már Isten szolgája és csapások sújtják, a hűségesek segélykiáltását az Úr akkor is meg fogja hallgatni (5Mózes4:26-31). Nem barátkozhattak a népekkel[27], hogy ne vegyék át szokásaikat; egyszerre nem támadhatták meg az összes kánaániKánaán népet – nehogy elszaporodjanak a tetemek húsán az állatok. 5Mózes8:3 – “[…]az ember nem csak kenyérrel él, hanem mindazzal él az ember, a mi az Úrnak szájából származik”. Erőt az Isten adja a népek [27] kiűzésére, nem a zsidók hűsége, hanem a népek gonoszsága miatt lett. Csak kijelölt helyen szabad áldozni és a vért a földre kell önteni. Az Úr megtiltotta, hogy érdeklődjenek más istenek iránt. Amikor jövendőmondók, álomfejtők jönnek idegen erők imádatára bíztatva, azok csak kísértés lesz, hogy valóban követi-e még a zsidó nép az Urat. Bálványimádó városokat el kell pusztítani.

Törvény lényegének ismétlése, kiegészítése; király választásaSzerkesztés

A hetedik évben engedjék el az adósságokat; a bálványimádókat kövezzék meg. A zsidók királyt kértek maguknak, mint a többi nép, az Úr beleegyezett, de ő mondja meg, hogy ki legyen az, és példát kell majd mutatnia. Ne egyenek, ne érintsenek tisztátalant; az úr utálja az emberáldozatot, igézőt, jövendőmondót, halottidézőt, varázslót - akiket ki kell irtaniuk, különben Kánaán népeinek sorsára jutnak (5Mózes18:10-12). Fognak szólni hamispróféták is. Szemet szemért elvűek a törvények. Hadmentességet élvezett az ifjú házas, a félénk és aki házavatás előtt áll. Ha egy rabszolganő terhes lett, akkor azt ha nem vette feleségül a gazdája, akkor sem volt szabad eladni. Az engedetlen gyermekeket megkövezhették. Ügyelniük kellett beszédükre, tartozást időben meg kellett adniuk. A gyermektelen özvegy nőket az elhunyt férj testvérének kellett elvennie – hogy magot támasszon a testvére nevének. Istennel való szövetséget[20] megtartók áldást kaptak, az ellenszegülőket megátkozta (sas-nép győzi le őket, saját gyermekeiket is megeszik az éhínségben, a földön szétszóródnak és idegeneknek szolgálnak majd, azoknak sem kellenek majd és feleslegessé válnak) Mózes.

Izrael elfordulásának jövendölése; Mózes halálaSzerkesztés

Isten mindenkivel tudatta, hogy mi a jó és ezt az emberekbe ültette – mondja az Úr. Isten azt mondja, hogy a népe el fog fordulni tőle, és felbontja a szövetséget; amikor azonban csapások érik: ráébrednek, hogy Isten nincs velük. Isten nem pusztítja majd el őket, hogy lássák a pogányok a hatalmát. A szövetség ládájába tették a törvénytáblákat. Azzal, hogy megőrzik Isten útjait, elhalasztják a szövetség felbomlását[20]. Mózes felment a Nébó hegyre, meghalt amint megpillantotta az Ígéret földjét, melyet Izrael kapott meg, arra az időre, amíg Istent szeretik. 120 évet élt, Moáb földjén temették el Jerikóval szemben. Hósea lett Mózes utóda, akit Józsuénak is neveztek, apja neve Nún, aki Efraim leszármazottja volt.

Józsué könyveSzerkesztés

Ígéret Földje elfoglalásának megkezdése a 40 év vándorlás utánSzerkesztés

Kémeket küldtek az Ígéret földjére, akik közül 2-t Ráháb – kanaánita parázna nő – megmentett az elfogástól. Megígérték neki, hogy amikor megtámadják Kánaánt, akkor őt nem fogják bántani. Isten utasítást adott arra, hogy minden népet irtsanak ki az ígéret földjén. Amikor megindult a támadás, Isten megállította a Jordánt, hogy száraz lábbal vonulhassanak be Kánaánba – 12 követ állítottak ott ennek emlékműveként. Körülmetélték az újonnan születetteket, a föld termését kezdték enni, a manna pedig megszűnt esni az égből. Az Úr seregének fejedelme[28] segítette Jerikó bevételét – Ráhábot és családját megkímélték. Jerikó átkozott lett – aki falait felépíti annak elvesznek a gyermekei is. Egyik csatát elveszítették, az Úr megmutatta, hogy Júda törzséből való Ákán lopása miatt történt ez, akit a bűnéért megköveztek.

Megtelepedés KanaánbanSzerkesztés

A kánaáni népek egyike, a gibeoniták magukat távoli népnek feltüntetve kötöttek szövetséget a zsidókkal. Isten nem adott parancsot a szövetség megtörésére, hanem örökös rabszolgaságra ítélte a gibeonitákat. Amikor emoreusok elveszítettek egy csatát, menekülni kezdtek, Isten jégesővel sújtotta őket és nem engedte a napot lenyugodni, míg a zsidók el nem fogták a menekülőket. Legyőzték a kánaáni népek együttes seregét is Isten segítségével. Káleb[29] nagy földterületeket kapott, Silóban[12] állították fel a Szent Sátrat, Józsué városa Timnath-Szerah lett. Elosztották a földterületeket a 12 törzs között. Kijelölték a menedékvárosokat[26]. Ai és sok egyéb város legyőzetett, a lakókat kiirtották. Rúben, Gád, Manassé fél törzse távoli területet kapott, ezért építettek egy másik oltárt is a Jordán másik oldalán, de azon nem áldoztak. Nem ejthették ki idegen istenek nevét sem. Józsué megkérdezte a zsidókat, hogy Istent akarják-e szolgálni[20], azok igenlő választ adtak. Józsué 110 évesen meghalt. József csontjait Síkemben temették el. Áron fia, Eleázár is meghalt és Gibeathban temették el. Eleázár fia Fineás volt.

Bírák könyveSzerkesztés

Eltérés Istentől, büntetés: népek kísértésnek, bírókSzerkesztés

Júda törzsének vezetésével folytatták a harcot Kanaán ellen. A zsidók nem öltek meg minden népet[27] Isten parancsa szerint, akik visszaköltöztek városaikba és ott megerősödtek; a kanaán isteneinek, Baálnak [30] és Astarótnak áldoztak, elfelejtették az Urat. Isten úgy rendelte, hogy ezek a népek jelentsenek a zsidóknak kísértést, és nem támogatta őket tovább. Mezopotámia uralma alá hajtotta őket 8 éven át. Káleb leszármazottja, Othniel szabadította fel őket, aki Istenhez fordult. Azonban a zsidók újból eltértek Istentől, ezért Eglon, a moáb király 18 évig uralkodott felettük. Ehud (bíró) megölte őt és fiával, Ságmárral (bíró) 80 évig békét tartott. Sisera, Jábin uralkodója 20 évig tartotta elnyomásban az Istentől újból eltért zsidókat. Bárák és Debóra (prófétanő és bíró) győzte le az elnyomókat, kananeus tisztviselő, Jáhel egyik zsidó felesége ölte meg Siserát. 40 évig Istenhez hűek maradtak. Midiánitákat Gedeon – aki próbára tette Istent – űzte ki Isten parancsára. 300 emberrel utolérte a menekülőket valamint a két Gedeont nem támogató zsidó várost is elpusztított. Nem akart király lenni, de királyi efódot készíttetett – így Izrael egész népe paráznaságba esett, de 40 évig békében uralkodhatott. Gedeonnak 70 gyermeke született. Abimélek megölette testvéreit – csak Jóthám menekült meg. Királlyá választatta magát, de Isten lázadást küldött ellene. Egy asszonytól halálos sebet kapott, apródja segítette halálba. Ezután Thóla 23 békés évig bíráskodott Izrael felett. Jáír 22 évig bíráskodott. Izrael más Isteneket kezdett imádni, ezért 12 évig felettük Filiszteusok és Ammoniták uralkodtak. Jefte bíró Istennek fogadalmat tett, hogy ha sikerül legyőznie az ammonitákat, az első amit meglát azt Istennek áldozza; kiűzte az ammonitákat és a lánya üdvözölte elsőként, így szüzességét meg kellett őriznie (és példát mutatnia az Isten szolgálatában). 8 évig bíró lett, de Efraim törzse fellázadt ellene, mert nem részesülhettek az ammoniták legyőzésében. Jefte leverte őket és továbbra is bírák vezették Izraelt[13]. Isbán 7 évig, Élón 10 évig, Abdon 8 évig. Izrael bűnei miatt a filiszteusok 40 évig teljesen uralkodtak felettük.

SámsonSzerkesztés

Dán nemzettségéből való Manoah feleségét, aki magtalan volt meglátogatta egy angyal mondván: fia fog születni, akinek nem vághatja le a haját, és meg fogja szabadítani Izraelt az elnyomásból. Beteljesedett; a fiút Sámsonnak nevezték el. Fiatalon széttépett egy oroszlánt, amely másnapra mézzé vált. Filiszteusok közül választott feleséget, filiszteusokkal fogadott, hogy kitalálják-e a találós kérdéseit, így nagy vagyonhoz jutott. Amikor elutazott, apósa a feleségét máshoz adta hozzá. Ezért visszatértekor felégette a gabonaföldeket, a filiszteusok bosszúból megölték a feleségét. A gyilkosokon Sámson bosszút állt, ezért a filiszteusok bevonultak Izraelbe. Sámson egyedül győzött le 1000 embert, 20 évig bíró lett, Delilába szeretett bele, de ő pénzért elárulta Sámson titkát: nem érheti borotva, különben elveszíti erejét. Így a filiszteusok elfogták és megvakították, felülkerekedtek Izraelen. Sámson egy ünnepségen 3000 filiszteust megölve magára rántotta az épületet.

Benjamin megfogyatkozásaSzerkesztés

Míka, aki Efraim törzséből származott templomot épített és egy vándorló lévita papot fogadott bele, de Dán törzse kifosztotta. Egy Efraim földjén élő lévita itt szállt meg, a mennyasszonyát Benjamin-beliek megerőszakolták, amibe az belehalt. A holttestet feldarabolta és a 12 törzsnek elküldte. Nem akarták kiadni a gyilkosokat, ezért megtámadták Benjamin törzsét. Idegen – a népekből való[27] - asszonyokat hoztak a törzs felélesztésére.

Ruth könyveSzerkesztés

Júdabeli, betlehemi Naómi, a férje és két fia, Mahlon és Kiljon éhínség miatt költözött Moáb földjére. Azonban meghalt férje és két fia is, ezért úgy döntött, hogy visszatér Betlehembe. Egyik veje, Ruth nem akarta őt elhagyni, mivel nagyon szerette (Ruth 1:16-17). Árpa-földek szélén szedegetve éltek[22], a férj egy rokona, Boáz hajlandó volt Ruthot feleségül venni és ezáltal az elhunyt magvát föltámasztani[31]. Fia: Obed, akinek fia Isai, akinek fia Dávid[32].

Sámuel első könyveSzerkesztés

Sámuel királlyá nevezi ki az igazságos Sault, aki igazságtalanná válikSzerkesztés

Efraimita Manoah felesége, Anna magtalan volt. A nő könyörgött az Úrhoz, ha fia születik, akkor Istennek fogja ajánlani és borotva nem illeti. Hamarosan megszülte Sámuelt, hálaéneket mondott, melyben dicsérte az Úr tulajdonságait (1Sámuel 2:1-10). Éli főpap fiai olyan gonoszok voltak, hogy a nép miattuk nem áldozott, de a szeretett Sámuelt Éli nevelte fel. Mivel Éli nem büntette meg fiait, az Úr megátkozta: minden férfi a családjában fiatalon fog meghalni, de az Úr majd támaszt hűséges papot, aki a felkent[33] előtt fog járni Isten állandó házában, mindenki éhezik majd és nála akar szolgálni (1Sámuel2:31-36). Isten közölte Sámuellel, hogy az átkot áldozatok nem törlik el. A filiszteusok elleni háborúban meghalt Éli két fia és a frigyláda is elveszett. A filiszteusokat csapások érték, mit a frigyládának tulajdonítottak, ezért visszaküldték azt Izraelnek ajándékokkal együtt. Sámuel bíra lett, kiverték a filiszteusokat Izraelből[13]. Sámuel fiai: Joel, Abia. A zsidók királyt akartak, az Úr kijelentette, hogy a királyaik el fogják őket nyomni (1Sámuel8:11-18). Benjamin törzséből való Saul [34] Sámuelhez fordult tanácsért, az pedig királynak kente föl Isten parancsára. Saul legyőzte az ammonitákat. Saul fia, Jonathan legyőzte a filiszteusok előőrsét, a fősereg ellen Saul ment – mivel a pap késett – ő maga áldozott a győzelemért. E bűn miatt böjtöt rendelt Saul, így képtelenek voltak üldözni a menekülő filiszteus seregeket. Jonathán nem tudott a rendeletről, ezért megszegte azt. A bűnért Saul áldozati oltárra rakatta az amélekitáktól zsákmányolt állatokat – Isten parancsa az elpusztításuk volt. Isten ezért megátkozta Sault, nem lehet többé király (1Sámuel15:22).

Tiszteletet mutató Dávid bujdosása, Sámuel halálaSzerkesztés

Efraim törzséből való Isai fia a betlehemi Dávid Isten előtt király lett. A hat sing és egy arasz magas[35] Góliáth kihívta Izraelt: ha legyőzik, egész Filisztea behódol. Dávid, aki testvérét látogatta meg a hadsereg táborában Istenhez imádkozott és parittyával megölte az Urat gyalázó Góliáthot. Megfutamították a filiszteus hadsereget és Dávidot hadvezérnek választották. Jonathán a barátja lett, de Saul[34] féltékeny volt sikereire, népszerűségére. Saul lányát, Mércábot nem vehette feleségül, mivel szegény családból származott. Saul Dávidot a hadsereg elejére állította, hogy meghaljon a filiszteusok elleni harcban, ha nyer, akkor megkaphatja Saul másik lányát, Mikált feleségül. Dávid azonban győztesen tért haza és Saul kénytelen volt neki adni a lányát. Saul tervet készített Dávid megölésére, de Jonathán lebeszélte róla. Amikor Saulnak idegrohamai voltak Dávid hárfajátéka nyugtatta meg, de egy alkalommal ez sem segített rajta és dárdával támadta meg, el akarta fogatni Dávidot, aki Sámuelhez menekült. Dávid Rámában, Najóthban prófétált Isten Szelleme által. Saul el akarta fogatni, de mindenki akit ellene küldött prófétákká lett – maga Saul is. Jonathán nem hitte el, hogy apja újból meg akarja öletni Dávidot; Dávid javaslatára próbára tette apját, mivel beigazolódott Dávid és Jonathán szövetséget kötöttek. Dávid éhezett; Góliáth kardjával vágott szentelt kenyeret – amit csak papok használhattak, de az Úr nem ítélte el. Akhis királyhoz menekült, de ott felismerték; Moáb földjére 400 támogatójával költözött. Gád próféta onnan Júdába küldte. Saul Doégnek parancsba adta, hogy ölesse le a papokat, mert nem adják ki Dávidot – csak Abjáthár pap menekült meg. Kehillát megtámadták a filiszteusok, Dávid segíteni akarta népét, ezért segítségére sietett Isten támogatásával. Saul azonban így utolérte Dávidot, de a filiszteus ellentámadás miatt nem ütközhetett meg vele. Dávidnak egy alkalommal lehetősége támadt megölni Sault egy barlangban, de nem tette meg, mert Saul Isten által felkent [33]király volt. Saul belenyugodott, hogy Dávid lesz a király és nem ő vagy a fia. Sámuel is meghalt.

Dávid az ellenséghez menekül, Saul halálaSzerkesztés

Nábál, aki Káleb[29] leszármazottja fogságba esett, de Dávid megmentette őt és vagyonát, amiért cserébe élelmet kért embereinek, de ezt durván ő visszautasította. Dávid ezért seregével megindult ellene; Nábál felesége, Abigail megakadályozta, hogy ilyen bűnt kövessen el. Isten ölte meg Nábált; Abigail és Ahinoa is Dávid feleségei lettek. Saul[34] Páltinak adta Mikált, és újból Dávid ellen fordult, akinek megint lehetősége támadt Saul megölésére. Nem ölte meg Sault, mivel az felkent[33], de ezzel megalázta őt. Dávid filiszteusok földjére menekült embereivel együtt, ahol Akhis király letelepítette őket. Dávid Izrael földjén élő népek[27] ellen hadjáratokat vezetett, elhitette Akhissal, hogy Izraelt támadja. Filiszteusok újból megtámadták Izraelt, Saul az endori jósnőhöz fordult – mivel Isten papjait már kiírtatta – a csata kimenetelét tudakozni. Az megidézte a halott Sámuelt, aki elmondta, hogy Izraelt[13] le fogják igázni. Amíg a filiszteusok Izrael ellen harcoltak, amélekiták támadták meg Filiszteát foglyokat ejtve és fosztogatva. Dávid Isten segítségével kiszabadította a foglyokat és elkergette az amélekitákat. A filiszteusok megölték Sault és három fiát, leigázták Izraelt. Jábes-Gileád lakói a tetemet fegyverrel megszerezték a tetemet; ők temették el.

Sámuel második könyveSzerkesztés

Dávid megszerzi az uralmat IzraelenSzerkesztés

Egy szolga Dávidhoz[32] vitte Saul[34] koronáját és azt mondta, hogy ő ölte meg SaultForráshivatkozás-hiba: Egy <ref> címke lezáró </ref> része hiányzik. Megölték a szolgát, Dávidot pedig felkenték királynak Isten parancsára Júdában. Egy hadvezér, Abner - Nér fia - Isbósetet - Saul fia - tette királlyá IzraelbenForráshivatkozás-hiba: Egy <ref> címke lezáró </ref> része hiányzik(2Sámuel7:12-14). Dávid legyőzte a filiszteusokat, moábitákat, Szíriát, és sok más népet[27]. Jonathán (aki Saul fia) fia, Méfibóset – sánta volt, ezért nem is várhatott a trónra – Dávidtól visszakapta nagyapja vagyonát és fiaként nevelte. Ammoniták királya meghalt, Dávid gyászoló követeket küldött a családhoz, de azok kémeknek gondolták őket és kegyetlenül bántak velük; Dávid háborút indított és adófizetővé tette a népet.

Dávid bűne, a büntetés: Dávid elleni lázadások, majd visszahelyeztetik a trónjáraSzerkesztés

Dávid Bethsabéval házasságtörést követett el, férjét – Hitteus Uriást – lehetetlen küldetésbe irányította Joáb fővezér Dávid parancsára, hogy meghalljon. Nátán próféta megfeddte és kijelentette, hogy az ő feleségeit is el fogják venni tőle, fia meg fog halni amiért gyalázatot hoz a nevére; amire Dávid megbánva bűneit visszatért Istenhez. Ammon megerőszakolta féltestvérét, ezért Absolon megölte őt majd elmenekült, Dávid azt hitte, hogy ő is meghalt. Joáb egy asszonyt kért meg, hogy vegye rá Dávidot gyilkos fiának visszafogadására, Dávid azonban átlátott a cselen és mégis visszafogadta Absolont, azzal a feltétellel, hogy nem kerül többé a színe elé. Amikor Absolon a királlyal akart beszélni indoklás nélkül visszautasították. Absolon felégette Joáb földjét, bírának nevezte ki magát a király helyett, nagyon befolyásos lett; Dávidnak is el kellett menekülnie, léviták azonban továbbra is őt támogatták. Síba, Méfibósett szolgája ételt vitt Dávidnak, de azt állította, hogy gazdája átállt Absolonhoz. Sémei, Saul [34]rokona Dávidot hibáztatta, de az meggyőzte embereit, hogy Isten akarata mindez. Dávid tanácsosa, Akhitófel is Absolon mellett maradt, az ő tanácsára, Absolon Dávid ágyasaival hált, hogy megmutassa, hogy most már ő uralkodik. Akhitófel nem tudott úrrá lenni a zűrzavaron, ezért öngyilkos lett. Dávid legyőzte Absolont, akit Joáb megölt Dávid parancsa ellenére. Kiderült, hogy Méfibóset végig hű volt Dávidhoz. Séba azonban fellázadt Dávid ellen, de Joáb a seregekkel üldözőbe vette és megölte az ellenszegülőket. Isten éhínséget bocsátott az országra, amiért évekkel korábban Saul megszegte a gibeonitáknak tett ígéretét; Saul családja 7 férfit átadott, így elmúlt a csapás. Filiszteusokat újból legyőzték, Dávid dicsérő éneket írt. Dávid mellett 37 férfit hősként ünnepeltek. Népszámlálást tartott, hogy felmérje erejét a népekkel szemben – ezért Isten meg akarta büntetni, mert nem bízott benne eléggé. Gád próféta által választhatta ki büntetést, döghalált választott, Isten parancsára oltárt építtetett, így abbamaradtak a csapások.

A királyokról írt első könyvSzerkesztés

Salamon uralkodásaSzerkesztés

Dávid mindig fázós öregember lett, Dávid[32] és Haggit fia, Adónia vette át az uralkodást Dávid tudta nélkül. Dávid azonban Salamont támogatta, akit Jedidja néven is hívtak, fel is kenték[33]. Adónia bocsánatot nyert; Salamont apja megeskette, hogy Istent fogja szolgálni és leszámol azokkal akikkel Dávid még szövetségben volt, de bosszút kíván tettük. Dávid meghalt, Adónia anyja, Bethsabé által megpróbálta Salamont befolyásolni. Salamon felismerte, hogy Adónia, Joáb, Sémei sok bosszúra alkalmas dolgot tettek, így meg kell halniuk, hogy Dávid akarata meglegyen. Isten meglátogatta Salamont megígérve, hogy apja miatt teljesíti egy kívánságát – bölcsességet kért, ami nagyon tetszet az Úrnak, így megadta és még gazdagságot és hírnevet is ígért neki. Megmutatkozott bölcsessége, amikor 2 parázna nő között tett igazságot, amikor egyiknek meghalt a gyermeke; azt mondta, hogy vágják ketté, az anya lemondott volna gyermekéről, ezért ő kapta meg. Josafát történetíró, Benája a seregek vezetője, Zábud tanácsosi tisztséget kapott. További rendelkezése: minden törzsnek egy évig a királyt kell szolgálnia; 3000 példabeszédet, 105 éneket szerzett; szövetséget kötött Hirámmal (Tirus királya); elkezdte építeni Jeruzsálemben a templomot, amit apja már elhatározott; oszlopcsarnokot, palotát építetett magának és feleségének (fáraó lánya) – Boáz és Jákin -nevű rézgömbökkel, fürdőmedencét. A templom felszentelése 14 napos ünnep volt, ahol Salamon elmondta imáját, megvallta, hogy csekélység a templom Istenhez képest (1Királyok8:27). Isten megerősítette Izraellel való szövetségét Salamonon keresztül. Séba királynéja is csodájára járt Salamon bölcsességének és vagyonának. Sok idegen népből[27] való felesége volt. Feleségei unszolására bálványtemplomokat[36] épített és Astoret, Milkám, Kámós isteneknek áldozott. Isten ezért kijelentette, hogy fiától el fogja venni az országot, csak egy kis terület felett lesz uralma. Ellenségek gyülekeztek Salamon ellen: Edomból[10] Hadád, Rézom, JeroboámNébát fia , akinek 10 nemzetséget ígért Ahija próféta. Salamon meghalt.

Izrael és Júda királysága, Illés fiatalságaSzerkesztés

Salamon fia, Roboám kemény kézzel kezdett uralkodni, azonban lázadás tört ki és csak Júda és Benjamin törzse maradt mellette. Bethlehemben kettéhasadt az oltár, Jeroboámhoz – aki Izrael 10 nemzetségén kezdett uralkodni – próféta ment figyelmeztetve, hogy ne legyen bálványimádó. A próféta Isten parancsára azonnal tovább ált, de egy öreg próféta mégis maradásra bírta; így egy oroszlán által tépettetett szét. Jeroboám nem hitt a prófétáknak, ezért a családjának meg kell halnia, csak Abiját – Jeroboám fia – fogják eltemetni, mert benne találtatott némi jó. Jeroboám halála után fia, Nádáb uralkodott. Roboám is bálványimádó [36] volt, ezért Egyiptom kifoszthatta.

Roboám fia, Abija uralkodott apja után Júdában, aki hasonló istentelenségeket folytatott. Majd annak fia, Asa visszafordította Jeruzsálemet Istenhez, hozzá végezte a szertartásokat. Asát fia, Josafát követte.

Izraelben Boása kiirtotta Jeroboám családját és holttestüket a csatatéren hagyta, Isten előtt gonoszul uralkodott. Fia, Ela 2 év uralkodás után családjával együtt Zimri által öletik meg. Omri és Tibni kettészakította Izraelt is. Omri fia, Akháb Baál-templomot[30] építtetett uralkodása idején.

Illés Isten parancsára bejelentette, hogy a bűnökért szárazságot hoz a népre; ezért a kijelentésért menekülnie kellett üldözői elől. Egy barlangban bújt el, ahol hollók táplálták Isten parancsára és forrás fakadt neki. A forrás kiszáradása után Sareptában egy özvegynél szállt meg, ahol csoda folytán sosem fogyott el az élelem. Illés feltámasztotta az özvegy fiát Istenhez könyörögve. Illést Isten visszaküldte a királyhoz, hogy gyűjtse egybe az Asera és Baál prófétáit a Kármel hegyén. Kijelentette, hogy az az igaz [[Isten] amelyik jelet ad: a próféták kiáltoztak, áldoztak, de nem kaptak választ; Illésnek imája válaszra késztette Istent, az Urat. Ezért Illés és hívei lemészárolták a különböző istenek prófétáit, és esőt ígért a megtisztított földnek. Jezabel királynő ezért ki akarta végeztetni, de Illésnek sikerült elmenekülni. Illés elkeseredett és a pusztában akart meghalni, de egy angyal táplálta, Isten pedig megmutatta erejét, amellyel támogatja őt. Isten újabb feladatokkal bízta meg, Elizeust a tanítványává rendelte. Ítéletet hirdetett a baáliták felett. Szíria felöl ellenség tört be Izraelbe, Isten prófétát küldött Akháb királyhoz, hogy a csatát meg fogja nyerni, amit az Úrnak köszönhet, éppen ezért térjen meg hozzá. Akháb nem fordult vissza az Istenhez, hanem szövetséget kötött a szíriabeliekkel; ezért Isten prófétája kijelentette, hogy Izraelt megverik majd az ellenségei. A király Nábóttól követelte, hogy adja el neki földjét, de az nem akart megválni tőle, ezért Jezabel felségárulással vádoltatta meg, amiért halálra ítélték; így Akháb megszerezte a földet. Isten parancsára Illés próféta feltárta ezt a cselszövést és Akháb családjának kiirtatását jelentette be; azonban a király bűnbánatot tartott[19], ezért Isten úgy határozott, hogy a szörnyű ítéletet csak Akháb fiának uralkodási idejében hajtja végre.

Josafát és Akháb összefogott Szíria ellen, de Mikeás (Jemla fia) a többi prófétával ellentétben vereséget jelzett előre, és kijelentette, hogy hazug lélek csalja meg a prófétákat. Ezért Mikeást bebörtönözték. Akháb halála után fia, Akházia kezdett uralkodni, aki hamar elfordult az Istentől a bálványokhoz[36]. Júdában Josafát fia, Jórám lépett uralomra.

A királyokról írt második könyvSzerkesztés

Izrael és Júda királysága, Illés távozása, Elizeus csodatetteiSzerkesztés

Akházia kiesett egy erkélyből és súlyosan megsérült és lebetegedett, Baálzebubhoz küldte szolgáit segítségért; Illés kérte hogy ne tegye ezt, mert akkor meg fog halni. Akházia ezért szolgákat küldött Illésért, akiket tűz emésztett meg, de végül mégis elment hozzá. Akházia azonban meghalt, Jórám kezdett uralkodni Izraelen.

Illés felszállt a mennybe, lelke Elizeusra szállt. Elizeus csodákat tett, feltámasztott sokakat, ételt sokasított meg, gyógyításokat végzett, büntetéseket hajtott végre szerte Izraelben; segített Szíria elleni háborúban és győzelemről prófétált. Egy alkalommal tüzes lovasokat kapott segítségül egy város védelmében, akik megvakították a támadókat. A megmaradtakat visszaküldték Szíriába, akik többé nem indítottak portyákat Izrael ellen. Nagy éhínség gyötörte Izraelt, Elizeus azonban elmondta, hogy minden egy nap alatt meg fog változni. Istenelhitette a szír hadsereggel, hogy túlerő közelít feléjük, ezért mindent hátrahagyva elmenekültek, a zsidók pedig ráleltek az élelmükre. Elizeus a király özvegyét arra utasította, hogy készüljön Szamáriában hét év éhínségre. Ez beteljesült, így hinni kezdett a nép Istenben, Elizeus visszakapta a családja földjét.

A szír Benhadád király halála után Hazáel kezdett uralkodni, aki felfüggesztette a háborút. Jórám vezetése alatt Edom[10], Libna kiszakadt Júdából. Jórám után fia, Akházia kezdett uralkodni Jeruzsálemben, Júdában. Izraelben[13] Elizeus felkente Jéhut királynak, aki legyőzte Akhábot, Jézabel tetemét a kutyák ették meg, Jéhu kiirtotta az egész családot. Megölette a Baál-imádókat, lerombolta templomaikat, azonban ő maga aranyborjúknak áldozott. Jéhu fia, Joákház kezdett uralkodni Szamáriából. Júdában Athália fia, Joás puccsal vette át a hatalmat Jójada pap segítségével. Kötelezővé tették az adományozást, amiből a templomi karbantartásokat végezték. Szíria megtámadta Júdát, kitört egy lázadás, amiben megölték Jóást.

Izraelben Jóákház uralkodott gonoszul[6]; Szíria azonban uralma alá hajtotta őket. Izrael megtért látszólag az Úrhoz, ezért Isten erőt adott nekik a szírek kiűzésére, de ezután elfordultak tőle. Ezért Jóákháznak meg kellett halnia, fia – Joás – vette át a trónt. Őt fia, Jeroboám követte. Elizeus a halála előtt még megjósolta, hogy Szíriát csak háromszor verik meg; a holttestéhez zarándokolni kezdtek, mert csodákat tett.

Júda további királyai, babiloni fogság ígérete és kezdeteSzerkesztés

Júdában Amósia kezdett uralkodni; igazságos, de a magaslatok bálványimádati helyeit nem pusztította el. Izraelben Jeroboám uralkodott, akit a Jónásnak mondott szózat alapján védett az Isten. Őket sok gonosz[6] király követett – például, Akházia király az Úr házának Istentől kapott elrendezését is megváltoztatta. Asszíria Izrael népét rabszolgának vitte el, Hóseás királyt börtönbe záratta. Szamáriába idegen népeket telepített le, akiket Isten megvert csapásokkal, ezért izraelita vallásra tértek át, de továbbra is áldoztak a bálványoknak is. Ezékiás uralma alatt újból az Urat kezdték szolgálni; azonban Asszíria adófizetője lett – még a templom falának borítását is átadták – de az asszír király csapatokat küldött, hogy teljesen megfossza autonómitásától. Ámós fia, Ésaiás prófétált az Isten általi szabadulásról, Jeruzsálemből fog származni a „maradák” (2Királyok19:31). Az asszír hadsereget az Úr angyala tizedelte éjszakánként, így kénytelen volt visszavonulni, de fiai megölték a trónért.

Ezékiás nagyon beteg lett, Isten még 15 életévet adományozott neki jóságáért. A babiloni követek előtt felfuvalkodott, ezért Isten a babiloniak által fogja Izraelt fogságba vinni. Fia, Manassé követte őt a trónon. Ő azonban mindenféle isteneknek és a mennyei seregeknek hódolt; ezért Isten Jeruzsálemet földig fogja rombolni. Fia Ammon is hasonlóan gonoszul uralkodott utána. Ammon fia, Jósiás kijavíttatta az Úr házát, újra felfedezték a mózesi törvényeket; istenkeresése miatt Hulda azt prófétálta, hogy a megígért pusztulás nem Jósiás uralkodása alatt fog bekövetkezni; a Bírák ideje óta először ünnepelték meg a pászkát. Egyiptom elleni háborúban azonban elesett – mivel Isten még mindig haragudott a népre, hogy mellőzte őt. Fiát, Jóákházt 3 hónapos uralkodás után a fáraó megölette; testvérét, Eliákimot kormányzóvá tette. Eliákimot Jóákimnak nevezték. Babilon és a környező népek a zsidók ellen összefogtak, de csak halála után fiát, Jóákint győzték le. Nabukodonozor a nép javát elhurcolta rabszolgának, rokona – Mettania, akit Sedékiásnak is neveztek és Jóákház testvére – lett a terület kormányzója, de hamar Nabukodonozor ellen fordult, aki ezért megostromolta, lerombolta Jeruzsálemet és kiirtotta családostul; Nabuzár-Adán fővezér[37] kezébe adta Jeruzsálemet és a templomot is, Gedália kapta meg az uralkodási jogot. Izmael fellázadt ellene, megölték és sok zsidó Egyiptomba költözött a babiloni uralom elől. Jóákin viszont kegyelmet kapott és kormányozhatta megmaradt népét.

Krónika első könyveSzerkesztés

.

Abdiás próféta könyveSzerkesztés

Látomást kapott az Úrtól: Edom [10] kicsivé [38] válik majd és népek[27] támadnak rá, mivel Jákób[13] ellen vétkeztek, és ne legyenek ők sem vígak, amikor Júda nyomorúságának napja eljön. De, aki Sionon[39] van megszabadul, amíg Jákób lesz a tűz, Ézsau a pozdorja.

Jónás próféta könyveSzerkesztés

Amittai fiát, Jónást az Úr Ninivébe[40] küldi, hogy prófétálja annak Isten általi pusztulását, de ő Társzisz[41]-felé indul hajón, így nagy viharba kerül engedetlensége miatt. A hajósok sorsot vetnek, hogy megállapítsák: ki miatt érte őket ez a nagy csapás; Jónást tengerbe vetik és azonnal megszűnik a vihar, de Jónást lenyeli egy nagy hal. A 3. nap Jónás imát mond és megbánja tettét, ezért a hal kiköpi őt a partra. 3 nap alatt bejárja Ninivét prófétálva, hogy 40 nap múlva pusztul majd el; a város lakosai és királya is megrémülnek és engesztelő szertartásokat kezdenek el végezni, böjtölnek és felhagynak korábbi istentelenségeikkel. Az Úr úgy dönt, hogy nem pusztítja el a várost, ezért Jónás nagyon megharagszik, de leül a város határába, hogy megnézze, hogy végül mi is lesz Ninive sorsa. Az Úr tököt növeszt, hogy árnyékot adjon neki, de másnap kiszárítja azt. Ezért Jónás felháborodik, de az Isten kijelenti, hogy ha Jónás bosszankodik egy olyan dolog pusztulásáért, melyért ő semmit sem tett, az Isten is így sajnálna kipusztítani egy várost és annak lakosságát állataival együtt, melyért még fáradozott[42] is.

Az Új Testamentom KönyveiSzerkesztés

Szalóme


JegyzetekSzerkesztés

Képek:


  1. Éden kert a Biblia szerint a jó termő, gazdag ásványkincsű keleti terület, innen erednek az Eufrátesz, Pison, Gihon, Hiddekel folyók (1Mózes2:10-14) is. Pison Havilát kerüli meg, Gihon Kús földjét kerüli meg, Hiddekel Asszíria keleti részén folyik át.
  2. A kígyó Istent rágalmazva, hazugságokkal rávette az első emberpárt, hogy megszegjék Isten törvényét.
  3. Káin megölte testvérét, ezért megátkozta az Úr. Többé nem termett neki a föld, ezért folyton vándorolnia kellett, de senki nem ölhette őt meg bosszúból.
  4. Nemzetségtáblázatokat is közöl a Biblia, részletezi, hogy az egyes nemzedékek hogyan követték egymást név szerint. A Wikipediában csak a legfontosabb vagy legérdekesebb vonalakat fogja megtalálni.
  5. Matuzsálem vagy Mathusélah a Biblia szerint 969 éves korában halt meg. Ezzel ő volt a legöregebb ember- Ádám is csak 930 évet élt.
  6. a b c gonoszságnak általában az Isten elutasítását, (Izrael) törvényeinek be nem tartását értik. (a zsidó törvények egy része olyan volt, amit nem lehet olyan egzaktul leírni; pl.: segítsd a szegényeket)
  7. a b angyalok Isten szolgái, akik szellemteremtmények, az égben élnek és üzeneteket továbbítanak és egyéb feladatokat látnak el a keresztény teológia szerint. Jelentése: hírvivő
  8. Örökség nem csak anyagi dolgokat jelentett. Örökölni lehetett a szülő feladatait, tisztségeit, de áldást azaz azt az ígéretet is, hogy utódai fogják a földet örökölni, nagy nép lesznek.
  9. a b Lea Jákób felesége, akinek lánya Dína vagy Dínán
  10. a b c d Edomiták Ézsau leszármazottai a Tóra szerint; edom héberül annyit tesz: vörös Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „edomiták” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  11. Czafenát-Pahneákh a 3. legnyagyobb tisztség Egyiptomban
  12. a b Siló héberül annyit tesz: “akié a jog”; sokan úgy vélik, hogy ez a messiásra utal
  13. a b c d e f g h i j Izrael, más néven Jákób a zsidó nép ősatyja a Biblia szerint. Isten megígérte neki, hogy nagy nép lesz a leszármazottaiból. Izrael jelentése: Isten barátja. A Biblia Jákóbot nevezi így, de gyakran neki összes leszármazottjára is ezen a néven utal (ma is ez a neve a zsidó államnak). Amikor Izrael állama kettészakadt, akkor a nagyobbik felét nevezték Izraelnek, a kisebbiket Júdának – így könnyen összetéveszthető, hogy a Biblia mikor beszél a zsidó nép egészéről, illetve a 10 törzsből álló királyságról. Az Újszövetségben a testi és szellemi Izrael külön válik; Izrael alatt a keresztényeket, az Isten országát értik. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „Izrael” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  14. Amikor a zsidók Egyiptomban telepedtek le Isten áldását élvezve egyre nőtt a befolyásuk. A fáraónak szüksége volt a munkaerőre, de nem akarta, hogy a zsidók többségbe kerüljenek, ezért egyiptomi férfiakhoz akarta lányaikat adni, hogy gyermekeik egyiptomiak legyenek.
  15. tíz csapás: Nílus vérré válása, békák, tetvek, bogarak áradata, dögvész, fekélyes betegség, jégeső pusztítása, sáskák, elsötétülő nap, nem zsidó elsőszülöttek halála
  16. Mózes nem Istennek adott hálát a képességéért, hanem saját dicsőségét hangsúlyozta.
  17. A Tízparancsolat: Csak az Urat imádd és faragott képeket ne csinálj; Az Úr szombatját tartsd meg; Az Úrnak a te istenednek nevét hiába ne vedd; tiszteld Anyádat és Atyádat; Ne ölj; ne paráználkodj(héberül: ne törj házasságot); ne lopj; ne tégy a felebarátod ellen hamis bizonyságot; ne kívánd felebarátodnak házát, feleségét se szolgáját.(2Mózes20, 3Mózes19)
  18. A frigyláda az Istennel való szövetség jelképe, amit ember nem érinthetett; csak a kijelölt papok hordozhattak gerendákon. Terveit Mózes kapta meg Istentől, ami alapján zsidó kézművesek építették meg. Később benne tartották a kőtáblákat, Áron botját, egy darab mannát. A zsidók elől vitték csatákban. Az idegen elnyomás évei alatt veszett el.
  19. a b Gyászukat, bűnbánatukat, megalázottságukat úgy fejezték ki, hogy zsákruhába öltöztek, hamut szórtak a fejükre, isteneikhez könyörögtek.
  20. a b c d Ószövetség: A Biblia szerint Isten szövetséget kötött Izraellel, hogy áldásokban részesíti őket, amíg betartják Isten törvényeit, parancsait. Isten örökségként adta a zsidóknak a kanaániták földjét, melyet [[ígéret földje]]ként is emlegetnek.
  21. azázel olyan fekete bárány volt, amelyre az Izraeliták ráolvasták vétkeiket és kiűzték a sivatagba.
  22. a b A szegényekről való gondoskodás például azt is magában foglalta, hogy nem volt szabad a föld szélét learatni, hogy azt a nincstelenek arassák le, hogy éhen ne haljanak. Például az utazókat is be kellett invitálni, a vendégek lábát megmosni...
  23. Istennek kell áldozni mindent, ami első - Mózes 3. könyve szerint.
  24. a tisztaságuk megőrzésére bizonyos ideig fogadalmat tevőket nazireusoknak nevezték – ez hasonlít a mai keresztény zárdák lakóinak ígéretéhez
  25. öregségben, vándorlásban kellett meghalniuk
  26. a b Aki balesetben ölt meg valakit, és menedékvárosba menekült, azon nem állhattak bosszút az elhunyt rokonai. Egy testület döntött arról, hogy valóban véletlen volt-e a tett; ha meghalt a város bírája, csak akkor hagyhatta el a várost.
  27. a b c d e f g h népek, nemzetek vagy pogányok alatt a nem zsidókat, nem izraelitákat érti
  28. Fejedelem: nagy hatalmú személyek. Az angyalokra és egyéb szellemteremtményekre is gyakran ezzel a szóval utalnak
  29. a b Káleb Júda leszármazottja, Nefunné fia. Egyike volt a zsidók által kiküldött 12 kémnek, aki a Kánaánt derítette fel (4Mózes/További 40 év vándorlás). Isten a leszármazottainak külön földet rendelt, mert nem ijedt meg az ellenségtől Istenben bízva (Józsué könyve).
  30. a b Baál egy föníciai isten. Akihez a zsidó nép között élő idegenek imádkoztak, akár emberáldozatot is bemutattak neki, több zsidó is áttért a Biblia szerint az ő imádatára. Később a Biblia a Sátánnal tette egyenlővé, a gonoszság, istentelenség megtestesítőjévé vált – a hatalmát meg nem kérdőjelezve.
  31. Mózes 5. könyvében (a Wikipedia Törvény lényegének ismétlése, kiegészítése; király választása részénél) olvashatók a részletek a testvér magvának feltámasztásáról
  32. a b c Dávid Izrael Isten által helyeselt királya volt. Jézusra is utalnak Nagyobb Dávid néven
  33. a b c d felkent szót ma talán a szentesít szóval lehetne visszaadni; ha valakit felkentek, az azt jelentette, hogy hivatalosan is a tisztségébe emelték.
  34. a b c d e Saul – Kis fia – Izrael királya volt. Neve héberülszépet” jelent
  35. Bibliai mértékegységek
  36. a b c Idegen istenek imádatát helytelennek ítélte a zsidók istene, az ott használt imádati eszközöket bálványoknak titulálta.
  37. Nabuzár-Adán nevét Nabu-Záradánnak, vagy Nabuzáradánnak is írják.
  38. kicsi olyan értelemben, hogy a többi néphez képest kevesen vannak
  39. Sion, Templomhegy az a hely ahol Salamon temploma állt, a szertartások központja volt és azt tartották róla, hogy az Isten időnként ott lakozik.
  40. Ninive az Asszírok fővárosa, lakosai a kegyetlenségükről voltak híresek
  41. Társzisz az Új Szövetségben a nyugati népek jelképe; Jónás Ninive helyett ide indul, az ellenkező irányba mint ahogy az Isten parancsolta neki a Biblia szerint
  42. Az isten engedte a város növekedését, prófétát is küldött a megmentésére.

ForrásokSzerkesztés

  • Biblia (ISBN: 963 300 800 X)
  • Gál Ferenc: Pál Apostol levelei (ISBN: 963 360 656 X)
  • Gyermekbiblia (Omega kiadó, ISBN: 963 02 8010 8)
  • New World Translation of the Holy Scriptures (Watchtower Bible And Tract Society Of New York inc. Brooklyn, New York, U.S.A.)
  • Egyéb Watch Tower kiadványok

Lásd mégSzerkesztés






...