Főmenü megnyitása
Köszöntünk a magyar Wikipédiában, kedves Stewe!

Üdvözlünk!

A Wikipédia szerkesztésének fortélyaihoz az első lépések oldalon találsz bevezetőt. A szerkesztést a homokozóban gyakorolhatod. A Wikipédiában folyó társalgások jobb megértéséhez a wikifogalmak és rövidítések (szó)jegyzékében találsz segítséget.

Kérjük, különösen ügyelj a felküldött szövegek és képek jogtisztaságára és forrásaid pontos megjelölésére!

Kezdő szerkesztőként személyes segítőt, mentort is kaphatsz magad mellé, vele megtárgyalhatod a szerkesztéssel kapcsolatos problémáidat. Ehhez jelentkezz be (ha eddig nem tetted volna), és kattints ide! Bonyolultabb szerkesztési ügyekben a kocsmafalra írhatsz kérdéseket, ha egy szerkesztőtársad tudja a választ, ugyanott fog válaszolni.

Egy közismereti tudakozót is működtetünk, ha valamit nem találtál.

Ha van kedved, írhatsz magadról pár szót a szerkesztői lapodon, melynek kialakításához segítséget itt találsz. (Itt írhatsz például érdeklődési körödről, nyelvtudásodról). A személyes vitalapokat üzenőfalként használjuk, ezen üdvözlet is példa rá. Kérünk, hogy a vitalapokon így írd alá hozzászólásaidat: ~~~~.

Jó szerkesztést és tartalmas szórakozást kívánunk! Zastava S. Jugoslavije.png Szajci reci 2008. június 13., 21:25 (CEST)

If You don't speak Hungarian, go here.





Kacsázó bomba

Szia! Köszi a súgást. A 'kacsázó' valóban jobban leírja, mi történik, az 'ugráló' (vagy 'pattogó') meg a szó szerinti fordítás. Nekünk azt kellene használni, ami a magyar (szak)irodalomban (pl. A gátrobbantók-ban) gyakrabban fordul elő. Általában a Google-lal el lehet az ilyesmit dönteni, de erről szinte semmi nincs. A jetfly.hu egy cikke 'pattogó bombát' ír valami más típusra. A Dambusterst is említő cikkükben az van, hogy "a víz felszínén kacsázva üsse telibe a gátat", de a 'kacsázó bomba' kifejezést nem használják, arra csak egy fórumban van találat. Van még gátromboló bomba, de az nem igazán adja vissza a lényeget. Az ugráló bombára csak a Wiki jön ki. Ha utána tudnál nézni, melyik a legelfogadottabb magyarítás, az nagyon jó lenne. Üdv: – f.adam « 2008. június 28., 10:14 (CEST) Ui: Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásaidat.

Annyira kevesen vannak akik foglalkoznak ezzel... szerintem az a jó magyar elnevezés amit ők /vagyis mi ;-)/ leginkább használnak. A "kacsázó gátromboló bomba" szerintem mindent elmond, és ez a lényeg. Stewe007 vita 2008. június 29., 19:09 (CEST)

Gépágyú

Nem gond, csak gondoltam berakom a hivatkozást mielőtt feledésbe merül :-) → Raziel szóbuborék 2008. július 5., 10:39 (CEST)

Kiemelt cikkek

Szia! Kérlek szavazz a kiemeltszavazáson a szócikkekre. Segítséged előre is köszönöm. [törölt kép] Doncsecz Töj njaš spor. 2008. július 9., 10:12 (CEST)

Differenciálmű - hiányzó bevezető

"Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid a bevezetője": arról van szó, hogy a szócikk első 1-2-3 mondata röviden összefoglalja, hogy miről szól a szócikk, tehát (általában) meghatározást ad egy fogalomról. Ez bármelyik szócikkre igaz, tehát mindegyiknek kell bevezetőjének lennie (amit lehetne "összefoglaló"-nak is nevezni).

Mondjuk egy személyről szóló szócikk így kezdődik: "X.Y. (születési dátum és hely), magyar filmrendező" . Ez az egy mondat meghatározza, kiről fog szólni a szócikk.

A differenciálmű esetén én bajban lennék, ha 1-2 mondatban nekem kellene leírnom, de valami ilyesmit kellene írnod: "A differenciálmű egy jármű olyan berendezése, ami lehetővé teszi, hogy a két kerék egymástól függetlenül forogjon" (??). (most csak írtam valamit, javítsd ki, ha nem jó). Tehát röviden összefoglalni a működésének lényegét. Itt még nem fontos a felépítését, minden fajtáját vagy alkalmazását felsorolni, csak a leglényegesebb dolgot kell kiemelni.

A szócikkek bevezetőjéről itt olvashatsz: Wikipédia:Bevezető misibacsi*üzenet 2008. július 15., 11:50 (CEST)

Ott van az első szakaszban minden, csak a közérthetőség miatt lett terjedelmes.

A cikkírás egyik lényeges eleme, hogy a lehető legrövidebb legyen a cikk, de legyen benne minden, ami fontos az adott témában. A bő lére eresztés nem előny, hanem hátrány.

Úgy tudtam ez egy enciklopédia.... - ez így van, nem tudom, te mire gondoltál ezzel kapcsolatban. Mindenről lehet írni és mindenről lehet sokat írni. Vagy lehet rövidebben, tömörebben, érthetőbben. Források: Írhatnék pár szakkönyvcímet, de - bocsánat érte - leültem a gép elé, és megírtam.

Elfogadom, hogy értesz hozzá, és ezek szerint a kisujjadból kirázod az egész témát, de mi, többiek laikusok vagyunk hozzá, nekünk további anyagok kellenek. Ha ismersz jól használható szakkönyveket ebben a témában, akkor légy szíves, írj pár szakkönyvcímet a cikk végére. Köszönöm az olvasók nevében! misibacsi*üzenet 2008. július 15., 20:18 (CEST)

{{!!!}}

Szia! Írtam a sablon vitalapjára, mert felmerült bennem egy kérdés, rá tudsz nézni? Cassandro   Vallettai ħelyőrség 2008. július 25., 13:23 (CEST)

Majdcsak találunk valami jó nevet, mert azért az fontos, hogy valamennyire a névből már lehessen következtetni a funkcióra. Mamirendelő 2008. július 25., 13:58 (CEST)

új

Stewe007 Feedback 2008. július 25., 19:21 (CEST)

Re: Önmőködő vs. Automata

Ha már a magyar definíciót nézzük, az öntöltő, és a sorozatlövő fegyverek is önműködőek, csak mást csinálnak, sőt az öntöltőek csinálnak többet! A közhiedelemmel ellentétben, a félautomata fegyvereknél kell megakadályozni az újabb lövés kiváltását. Az automata, és a félautomata, az újabb lövés leadása szempontjából nagyon jól leírja a helyzetet. Stewe007 vita 2008. július 4., 08:20 (CEST)
Nos, felvetésed hibádzik. Ugyanis az önműködő tűzfegyverek „csinálnak többet”, hiszen a töltés-reteszelés-elsütés-kireteszelés-ürítés-... ötös folyamatban nem kell emberi beavatkozást végezni (ezért önműködő) mindaddig, amíg a töltényadogató eszközben lövés kiváltására alkalmas tűzeszköz található, illetve amíg a lövés kényszere fennáll (a lőbillentyű elhúzva van). Ezzel szemben az öntöltőeknél be kell avatkozni ebbe a folyamatba (lőbillentyű ismételt elhúzása révén az elsütés), hiszen ez „csak” az újratöltést tudja „önműködően” elvégezni a lövés kiváltását már nem. A „közhiedelem” (azaz a köznép hiedelme) még csak meg se különbözteti ezeket a kategóriákat.
De nézzünk hivatalos „magyar definíció”(kat):
önműködő fegyverrendszer: olyan tűzfegyver (lőfegyver), amelynél a töltés a lövéskiváltás és az ürítés, majd a folyamat ismétlése külön külső beavatkozás nélkül megy végbe.” – Hadtudományi lexikon. MTA Magyar Hadtudományi Társaság, Budapest 1995.
önműködő fegyver, automata fegyver: olyan lőfegyver, mely a lőporgázok energiáját a fegyver működtetésére felhasználja. Lövéskor a kireteszelődés, a hüvely ürítése és kivetése, a töltény betöltése, az elsütés automatikusan történik.” – Akadémiai kislexikon. Akadémiai Kiadó Budapest, 1990.
Jelen esetben vita csak azügyben lehet, hogy külhoni, vagy magyar nevén nevezzük a gyerekeket. De erre is pontos ajánlást ad az MTA két nevezett forrása a kövér betűkkel írott szócikkcímek révén (a magyart). => Ebből fakadóan a „butább” rendszer szabatos neve nem félautomata, hanem öntöltő fegyverrendszer! --Gyantusz vita 2008. július 26., 14:02 (CEST)

Mostmár biztos hogy félreértettél. Én nem az alkalmazásról hanem a működésről beszélek. Azt továbbra is tartom, hogy a félautomata fegyverek működése összetettebb, még akkor is, ha van olyan forrás is, ami ezt nem veszi figyelembe. Mit jelent az hogy "hivatalos" definíció? Az olyan definíciót ami már a magyar nyelv szabályainak sem felel meg, én nem tudom vakon követni, még akkor sem, ha az állítólag hozzáértők írták és lektorálták. A két idézett definícióban több szarvas hiba is van, attól függetlenül hogy nyomtatásban jelentek meg, és jó pénzt vettek fel érte. - mondotta Stewe007 Feedback 2008. július 26., 14:25 (CEST)

A kezdő kérdéssel kapcsolatban: az elnevezés vagy 2 fontos gyorstüzelő hajóágyú, vagy 2 fontos automata hajóágyú legyen, a lényeget mindkettő pontosan meghatározza. A rövidítés: ezeket nem szabad gyártani, a magyar katonai nyelvben ennek szigorú szabályai vannak, kár lenne nem létező tükörfordításokkal zavart kelteni. - mondotta Stewe007 Feedback 2008. július 26., 14:56 (CEST)

Lehetséges, hogy félreértettelek, de te is félreértetted a helyzetet. Senki sem állította, hogy a sorozatlövésre alkalmas, azaz önműködő rendszerű tűzfegyvereknek bonyolultabb az elsütő szerkezete! Mert éppen ellenkezőleg, mint ahogyan írod is (pl. a vitalaomon). A „csinálnak többet” műszakilag nehezen megfogható kifejezés, én az alkalmazásra, te a működésre értetted...
A hivatalos definíció pedig azt jelenti (szerintem), hogy az azt megalkotók a legmagasabb műszaki és egyéb (pl. nyelvtani) szintű felkészültséggel rendelkeznek, ezek megalkotását hivatásszerűen végzik (és karbantartják), illetve az adott definíció megalkotása során az összes lehetséges szempontot figyelembe vették. Ennél fogva a definíció a legszabatosabb és a legpontosabb. Ilyen definícióalkotó intézmény a Magyar Tudományos Akadémia, illetve műszaki szempontból még a Magyar Szabványügyi Testület, meg amikről még nem tudok, de a „szak”folyóiratok egészen biztosan nem ide tartoznak (Magyarországon legalább is nem). Az, hogy az akkor elérhető(!) „összes lehetséges szempont” ma már kevésnek bizonyul, ez vélhetően a haladó műszaki és nyelvi, ill. politikai irányzatoknak tudható be (a jogit direkt nem írtam...). Az, hogy „több szarvashiba” is van a definíciókban, azok a definíciók alapjait – miszerint az önműködő tüzelés az újbóli elsütési mozdulat megismétlése nélkül megy végbe – nem érinti, teljesen érthető, az öntöltőtől egyértelműen megkülönböztethető. A többi már részletkérdés (egyébként is 13–15 évesek). Nem mellesleg említettél egy „magyar definíciót” ezügyben, jó lenne, ha megosztanád, természetesen forrással együtt (anélkül nem lehet lexikon/tudományos szinten értékelni).
A másik, lényegibb kérdés: Idegen nyelvterületen rendszeresített eszköz neveit rendszerint nem fordítjuk le. Ez „alapértelmezett” beállítás már nagyon rég óta (értsd alkalmazása 1990 előttre nyúlik vissza). Az, hogy erre volt-e valaha műszaki, tudományos irányelv, azt (egyelőre) nem tudom, nem is tudhatom. Viszont a magyarra jellemző „beszédes” nevek megalkotása során nem árt az eredeti név és terminológia messzemenőkig való figyelembe vétele. Így szoktak az idegen műszaki szakszavak átkerülni a magyarba, így fejlődik ezáltal a magyar terminológia is. Tehát ha ott a QF mozaikszó, azaz a quick firing kifejezés, amit magyarul gond nélkül lehet gyorstüzelőnek fordítani, célszerű azt használni. Ahhoz, hogy konzekvens elnevezést lehessen találni az adott eszközre, utána kellene nézni, hogy hasonló eszközt alkalmaztak-e a magyar katonai alakulatok. Ha igen, akkor azt átvenni, ha nem, az eredtivel megegyező, vagy kifejezőbb magyar nevet keresni, vagy az eredetit alkalmazni. Magyarra fordított mozaikszónak én sem vagyok híve, sőt!
Tehát még mielőtt ítéletet hírdetünk ki valamiről, nem árt (sőt hasznos) az eredeti eszköz nevezékrendszerét tanulmányozni, ami nem két perces folyamat. Ezt jelenti a szabatosság. És természetesen senki sem tévedhetetlen, ezt hozzá kell tennem. Lassan kell elnevezési irányelv! --Gyantusz vita 2008. július 26., 19:57 (CEST)

Mindez részben, vagy teljesen igaz, amit leírtál, kezdve azzal, hogy ez a „vita” tényleg nem oda tartozik (jó meglátás). Ettől függetlenül:

A tűzeszköz problemaikája abból ered, hogy nincs pontosan definiálva. Ha nagyon akarnám, a lőszert bele tudnám magyarázni, hogy igen. De teljesen felesleges és egyben értelmetlen is, a töltényadogató eszköz mint gyűjtőfogalom használtam (hogy ne legyen vita tárgya), jelentésével pontosan tisztában vagyok. Egyébként kötőjeleket nem kell használj a csigatárban (ívtár = ívelt szekrénytár) stb.
Az öntöltő fegyvereket nem (csak) én nevezem annak, hanem a szakmabeliek, azaz akik hivatásszerűen ezzel foglalkoznak! Ilyenek pl. a fegyvermesterek és az igazságügyi fegyverszakértők - no és a Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Társasága... Néha tudnak ők is hülyeséget írni, de ezt célszerű személyre vetíteni és nem általánosítani.
A lőbillentyű esete pedig azért említésre érdemes, mert ahogy tanítani szokás fegyvervizsgákra való felkészítés során „a róka a ravasz, nem a lőbillentyű”. Ismeretes az elsütőbillentyű szó is, de a ravasz (sic) semmiképpen sem helytálló...
Az hogy ezekkel a fogalmakkal most ismerkedel (ami nem bűn), még nem zárják ki azok létezését, sőt!

Egy fegyver magasabbrendűségét rendszerint nem az alkatrészek száma határozza meg, hanem alkalmazásának módja, és pusztítóereje/hatékonysága! Ez megint lehet értelmezés és nézőpont kérdése: egy tűznemváltó karjával egyeslövésre „butított” AK lehet magasabb rendű egy pontlövő kezében védelemben, mint egy sorozatlövésre állított. Rohamnál viszont értelemszerűen kezdeményezőkézségi előnyben van a nagyobb tűzsűrűséget produkáló eszközt használó. De ez megint viszonylagos, hiszen a brit haderő az 1982-es falklandi eseményekben döntő fölényre tett szert öntöltőre átalakított L1A1 „gépkarabélyaival” (igazából szó szerint öntöltő rohampuska lehetne az angol után, tökéletesen értelmes fogalom), az egy tőről (FN FAL) fakadó gyalogsági fegyvert alkalmazó argentin szárazföldi csapatokkal szemben (lőszerpocséklás).
Mindettől függetlenül az öntöltő és az önműködő fogalmak helytállóak és alkalmazottak. Az, hogy a magyar nyelvű „szakirodalom” (pl. Kaliber) egyes cikkírói miket írnak, nem releváns. Egy-egy cikkben önnönmaguknak ellentmondanak olykor...

A fogalmak (wikipédiai) megalkotásánál pedig figyelembe kell venni az összes eszköz jelenlétét! Azaz önműködő fegyverrendszer nem csak marok-, vagy vállfegyver lehet, hanem lehet pl. hajókra szerelt forgó csőköteges (Gatling-rendszerű) Vulcan/Goalkeeper CIWS, vagy akár rakéta-sorozatvető is (Nebelwerfer, „katyusa”, M270 MLRS, BM–21, BM–30 Szmercs stb.)! Azaz mindegyik eszköz közös jellemzője, hogy a lövési folyamat (öt elemének) megismétlése nem igényli az elsütési mozdulat újbóli megismétlését (kieg. reaktív tűzfegyvereknél rendszerint nincs reteszlés). Az, hogy ezt önműködőnek, vagy automatának nevezed, szíved joga, de mivel ezügyben az MTA döntött, így itt (lexikonban) nincs apelláta. --Gyantusz vita 2008. július 26., 20:34 (CEST)

Megint keversz össze nem tartozó dolgokat, de ez már többoldalas lenne.... - mondotta Stewe007  Feedback 2008. július 27., 11:51 (CEST)

De azért összegezzünk! Nem állítottam én se hogy nincs igazad, az automata tényleg önműködő, és a félautomata tényleg öntöltő, csak ez egy szerencsétlen osztályozás, amit nagyon jól lehet indokolni, de használni az élet dolgai miatt nem lehet semmire, ugyanis érdektelen szempontok alapján készült. Talán ezért van, hogy nem is egyértelmű. Eszerint a revolverek is öntöltőek, pedig az csak ismétlőfegyver. A nem gázelvételes rendszerű automatákról szó sincs. Én nem azt mondtam, hogy csináljunk új definíciót, csak a saját szempontok alapján csinálhatunk életszagú és értelmes besorolást. Ha ezt senki nem teszi meg, akkor maradni fognak az akadémikus csacskaságok. Nem tudom miért kellene tudomásul venni egy nem is csak vitatható, de ROSSZ definíciót. - mondotta Stewe007  Feedback 2008. július 27., 16:15 (CEST)

Már ne is haragudj, de jelen helyzetben Te vádaskodol és ítélkezel alátámasztatlanul, nem én. Ezt a „Megint keversz össze nem tartozó dolgokat, de ez már többoldalas lenne.” mire értetted? A tűzeszközre, a lőbillentyűre, a sorozatvetőkre, vagy magára az öntöltő/önműködő szavakra?
Tűzeszköz lehet például egy szál gyufa, egy darab öngyújtó, vagy egy darab meggyújtott fáklya (mint fegyverek), de lehet egy lőszer is. Hogyan is lehet ez? Az aknavető lövedékét minek nevezed? Én biza lőszernek, ahogy a Hadtudományi Társaság is (15. o.). Ugyanis minden elemet tartalmaz, amit a hatályos jogszabály leír: van lövedéke (maga az aknagránát), van lőpora és van gyúelegye is (és még sok más), illetve lövés kiváltására tervezték. Tűzeszközként való alkalmazásához kell aknavető? Nem, mint láttuk pl. a Ryan közlegény megmentése c. filmben is. Természetesen olyan balesetveszélyes alkalmazása, mint amit a film utolsó csatájában eljátszottak, hivatalosan tilos, de ha a szükség úgy hozza, valahogy életben kell maradni...
Lőbillentyűt például hideglőfegyverek emlegetése esetén kifejezetten illdomos alkalmazni, ugyanis ott elsütésről nem beszélhetünk! Ilyenek a számszeríjak, a szélpuskák és a légpuskák (ill. a paintball markerek) „lövést kiváltó” alkatrészei. Mivel mindkét alkatrész azonos célt szolgál, ezért az elsütőbillentyű minden lelkiismeret-furdalás nélkül egészen nyugodtan a lőbillentyűk családjába sorolható.
– A rakéta-sorozatvetőket, mint önműködő fegyverrendszereket pedig gondolom nem kell magyaráznom.
– A revolver pedig nemhogy nem öntöltő, de még csak nem is ismétlőfegyver! Mégpedig azért nem, mert a lövés leadásához szükséges összes mozzanat a fegyvertől független(!) külön külső munkavégzést igényel, azaz a lövész fizikai munkavégzését (hátrafelé mozgatja az elsütőbillentyűt)! Tehát a revolver egylövetű csöves tűzfegyvernek minősül (mégnagyobb gyűjtőnévbe vonva maroklőfegyver). Annyiszor egylövetű, ahány töltény van a tölténytárban. Gondold ezt át újra kérlek.
„A nem gázelvételes rendszerű automatákról szó sincs.”
Szerinted ezt „olyan lőfegyver, mely a lőporgázok energiáját a fegyver működtetésére felhasználja” mit jelent a görgőkkel késleltetett tömegzáras önműködő fegyverrendszerekre nézve? Szerintem teljesen szabatos...
Jelen helyzetben még nem alkottál definíciót, de a kritikai érzéked azért működik.
Szerintem az öntöltő és az önműködő szavak teljesen és tökéletesen leírják az eseményt. Kicsit nem ártana előbb azon gondolkodni, vajon a nálam idősebb (és műveltebb) emberek (értsd akadémikusok és a többi műszaki, akik pl. már a földben porladnak) miért találtak ki régen fogalmakat? Mi okuk lehetett rá? Mikortól használják és miért? És nem egyből első kézből elvetni, mert „most hallottam először”... Szóval az alázat és a személyes kutatások gyakorlása nem hátrány, hanem erény.
„Én nem azt mondtam, hogy csináljunk új definíciót, csak a saját szempontok alapján csinálhatunk életszagú és értelmes besorolást.”
Én viszont azt mondom, hogy bizony létre kell hozni új definíciókat, ha a meglévő nem megfelelő, de a régiek felhasználásával. Ugyanis jelen helyzetben nemnagyon olvastam még a fegyverhez, a lőfegyverhez, a tűzfegyverhez, a töltényhez és a lőszerhez hasonló fogalmi meghatározásokat magyarul, egyedül Klabacsek Gyula tollából. Ő pedig igazságügyi fegyverszakértő, így (lévén nem egyedül van ilyen minőségben) gondolom volt idejük és lehetőségük kifundálni a szabatos kifejezéseket. Mellesleg javaslom régi források beszerzését is, még mielőtt vitába kényszerítesz másokat. Könyvtárak látogatása előnyben és a jegyzetelés.
De mindezen vitát félretéve. Nem elkergetni akarlak a wikipédiából, hanem a bennmaradásra bírni. Viszont ehhez nem árt előbb ismerkedni az eljárásrenddel, már ha létezik egyáltalán ilyen. Történetesen felesleges addig „nyílvánosan” vitatkozni ilyesmin, amíg konszenzus nem szülteik. Ez a vita egészen nyugodtan elfért volna kettőnk vitalapján is. => Később ha valamivel nem értesz egyet, akkor meglátásaidat, eltérő nézeteidet logikus és igazolható érvekkel alátámasztva az illető szerkesztő vitalapjára intézd. Ha a konszenzus megszületik, utána kell azt kitenni, ahova kell. Szóval egy kis stílusváltást igényel a wikipédia, amire az életkor nem lehet mentség, ennyi az egész. --Gyantusz vita 2008. július 27., 23:06 (CEST)

Pont a személyeskedést akartam elkerülni... nem is fogok beszállni.

Csak egy kérdés, hogy előbb egyáltalán megértsem a koncepciódat.

Önműködő fegyver a sorozatvető?

- mondotta Stewe007  Feedback 2008. július 28., 05:59 (CEST)


Nos, nincs semmi túlzott személyeskedés, csak addig a mértékig, ameddig kritikád érte a felsorolt forrásokat, alátámasztatlanul (lévén még egyet sem írtál le).
A sorozatvetőkről:
Abban tévedtem, hogy a kezdeti eszközök, Nebelwerfer, BM–8/13/31 és társai önműködőek lettek volna, mert még csak egyes lövések ismételt leadására voltak képesek (rendszerint elektromos - német, vagy mechanikus indítórendszerrel), önműködő sorozatra nem. Viszont a „maiak” nyugodtan besorolhatóak ide, hiszen az indítórendszereik (elektromechanikus) gyakorlatilag a nemreaktív önműködő tűzfegyverek elsütőszerkezetével egyenértékű feladatot látnak el.
Tehát a kezelő – a lőutasításoknak és a tűzparancsnak megfelelően – miután beállítja a tüznemet (egyes, rögzített sorozat és sorozatvetés) jelen esetben utóbbit, megindítja a tüzelést. A tüzelés addig tart, amíg az igény kívánja, illetve amíg a „rakétatárban” lövedék (rakéta) van, önműködően.
Attól, hogy képes egyes lövés leadására is, ez nem befolyásolja megnevezését, hiszen a legmagasabb rendű tulajdonságát, azaz az önműködő jelzést kapja, sorozatvető lesz. Éppen úgy, ahogy a gépkarabélyok, géppuskák is. Egy AK lehet öntöltő és önműködő karabély is, de utóbbi mint magasabb rendű működés miatt kapják a gép-karabély besorolást.
A reaktív hajtású eszközök egyébként érdekesek ezen szempontból, hiszen náluk nincs reteszelés-kireteszelés, csak töltés és kibiztosítás (tűzkésszé tétel), majd újratöltés (ami gyak. „tárcsere”).
Pár videó: Grad, szintén (1 mp alatt képes 2 lövedéket kilőni), ruszki sorozatvetők, TOSZ–1, RM–70.
A repülőgép-fedélzeti Hydra–70-ről és pl. az orosz UB–32–57-ről nem találtam értelmes videókat, de mégnagyobb tűzütemet képesek produkálni (4-5 mp alatt kilőhetik az egész javadalmazást, szintén önműködően). A pilóta, vagy a fegyverkezelő pedig csak folyamatosan nyomva tartja az elsütőbillentyűt és a tűznem kiválasztásának megfelelően megkezdődik a tüzelés, ahogy a „lőporos” tesóiknál szokás.
A nem rendeltetésszerű használat felmerülése megint nem lehet korlátozó tényező egy definíció megalkotása esetén (de ez a kriminalisztika területe, mi minősül fegyvernek). Szóval kellően tág spektrumban kell vizsgálódni, amit nem bűn tovább tágítani. --Gyantusz vita 2008. július 28., 12:32 (CEST)
Még annyit hozzá kell tenni, hogy ha egy-egy fegyvercsőre vonatkoztatjuk a vizsgálatot, akkor csövenként egylövetű az összes rakéta-sorozatvető, ha viszont magára a rendszerre vizsgálódunk, akkor viszont önműködő(ek egyes típusai). Tök egyszerű nem? --Gyantusz vita 2008. július 28., 13:44 (CEST)

Sajnálom ha nem akarod érteni, én csak a tapasztalt szerkesztő feleslegesen kioktató stílusára gondoltam. Azt sem érted, hogy nem veled vitatkozom, hanem az általad mértékadónak tartott, de mégsem mindenható definíció-szerű képződménnyel. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy '89 óta foglalkozom fegyverekkel, így azt is értem, hogy te mit mondasz. Valóban összeszedtél minden egyes lehetséges nézőpontot, de ezeket nem szabadna együtt alkalmazni. Mikor én fegyverről beszéltem, te fegyverrendszer definícióval jöttél. Amikor azt mondom, hogy engem az önvédelmi és golyós, sörétes vadászlőfegyvervizsgáról kirúgtak volna, ha a MTA álláspontját ecsetelem, biztosan nem hiszed el, stb. Szerintem ezt most fejezzük be!

Kijelentem hogy igazad van!!! - mondotta Stewe007  Feedback 2008. július 28., 21:13 (CEST)
Frászt! Kb. én is ottantájt kezdtem az „ipart” (kb. 1986–87-től katonai újságok és Arzenál-évkönyvek olvasásai, makettezést '88-tól), csak én 10 évnyi hátránnyal köszködtem akkor... meg ma is. ;) Szintén világosan értettem amit írsz, viszont azt hibás koncepciónak vél(t)em, amiket szerintem sikerült cáfolnom. Nem voltam olyan szerencsés, hogy a MH kötelékeiben szolgáljak, viszont családi és személyes kapcsolataim eléggé „szorosnak” mondhatóak az ország fegyveres testületeivel. Remélem nem úgy gondolod, hogy mindezeket véresen komolyan veszem. Szerencsére van ezer más dolog a wikin, amivel foglalkozni(-nom) kell. Ez a vita egy púp volt a hátam közepére. Az előbb felsorolt definíciók még korántsem nem tökéletesek, legkevésbé a lőszer fogalma az (a töltény-lőszer örök vitáját is ki akarom deríteni, aminek gyökere gyak. a 20. század hajnalán keresendő). Viszont vannak alapvető fogalmak, amiket szinte kötelező ismerni. Ezek egy része még mindíg nincs megírva, holott meg tudnám... csak... a Föld nevű bolygón élünk (24 óra egy nap) és nekem „sajnos” pénzt kell keresnem, hogy tudjak akár a jövő hónapban is netezni. Ami piszkálta írásaidban a csőröm, hogy úgy kritizálsz forrásokat, hogy egyrészt Temagad nem adtál mást (jobbat) meg, másrészt az adott forrásokat ezek szerint nem ismered. Az „akadémikus csacskaságok” meg úgyszintén tőrként hatottak, lévén épp Neked kellene tiszteletben tartani munkásságukat, hisz a szerkesztők majd' kivétel nélkül hosszú katonai pályát tudnak a hátuk mögött (erre írtam az alázatot és a „Kicsit nem ártana előbb azon gondolkodni...[...]” bekezdést). No, meg a vizsgálat iránya és tárgya sem utolsó szempont, mint tudjuk Einsteintől, „minden relatív”.
Egyébként tényleg csak melegen tudom ajánlani a Hadtudományi lexikon olvasgatását, mert jópár definíció elavultsága ellenére egy nagyon patent anyag (de kiadhatnának már egy újat)! Továbbá régi Haditechnika, Igaz szó, Hadtörténelmi közlemények, mint forrásanyagok, megintcsak figyelmedbe ajánlhatóak. Utóbbi főként külalakjával (szerintem) kritikán felüli (1888-as alapítás). Ezeken túlmenően tudományos konferenciákon is szokásom csatangolni 2001 óta. Levéltárakban tudtommal csak engedéllyel lehet kutatni, de a 2007-es C+D-n egy idős úriember a Róka–Halász-féle légaknavetőnél javasolta nekünk, hogy nézzünk be a Hadtörténelmi Múzeum könyvtárába, „tárt karokkal várják a kutatókat”... Szóval a lehetőség adott, csak idő és pénz kérdése. Forrást mindíg adj meg lábjegyzetben (vagy a forrásoknál), még ha az csak szóbeszéd is.
Másrészt bölcsességed lekötelez. --Gyantusz vita 2008. július 28., 22:23 (CEST)
Megjegyzésképpen a fegyverismereti vizsgám nekem is megvan (sportlövész másképp nem lehet senki) mindhárom kategóriára, szerintem egy vicckabaré volt az egész. A gyakorlati része mondjuk nem volt rossz, csak kár hogy keveset gyakoroltunk rá. --Gyantusz vita 2008. július 28., 22:35 (CEST)
Hmmm... felesleges semmiképp se volt :-) - mondotta Stewe007  Feedback 2008. július 29., 05:46 (CEST)

Allap

Szia! Tengelyes allapodat gondolom törölhetem... – Burumbátor zöldposztós csatatér 2008. augusztus 1., 19:09 (CEST)

Azt hittem visszatettem a helyére... de köszi! - mondotta Stewe007  Feedback 2008. augusztus 1., 19:14 (CEST)
Nem, semmi nem törlődik automatikusan. És mivel törölni csak az adminok tudnak, ezért kérdeztem rá, ezután már tudom, hogy ha hasonló módon allapot hozol létre, majd munkád elkészültével átnevezed a cikket a szócikknévtérbe, automatikusan törölhető az allapod. Egyébként az {{az|1=--~~~~}} sablon elhelyezésével, és az egyenlőségjel után beírt rövid indoklással tudod jelezni, hogy az allap törölhető. További jó szerkesztést, – Burumbátor zöldposztós csatatér 2008. augusztus 1., 19:38 (CEST)

OK. Köszönöm! - mondotta Stewe007  Feedback 2008. augusztus 1., 19:41 (CEST)

Nimbostratus

Felesleges külön szócikk

Miért gondolod ezt? Ez egy felhőfajta, és a többiről is van szócikk (ezt bizonyára nem vetted észre). Vagy azokat is meg akarnád szüntetni? Légy szíves, ne csinálj átirányítást helyette! A tartalma hasznos és szükség van a külön szócikkre! misibacsi*üzenet 2008. augusztus 11., 10:33 (CEST)

Moncs

Szia! Ne mondd már, hogy nem tűnt fel hogy ez egy vicc :) SyP 2008. augusztus 13., 08:45 (CEST)

Szubcsonkok megmentése

Szia!

Belenéztem két cikkbe, amiről írtad, hogy megmentetted őket: Primus inter pares, Asafoetida. A rövid cikkekre, csonkokra is vonatkoznak a wikipédiás formázási javaslatok, és igyekeztem ezeket érvényesíteni bennük. Javaslom, figyeld meg, milyen változtatásokat végeztem rajtuk, hogy ha megmentesz egy szubcsonkot, akkor legközelebb teljes értékű csonkként hagyd őket magad után. A változtatásaim közt megfigyelheted az alábbiakat:

  • A bevezető bármilyen rövid is, önmagában is meg kell, hogy álljon: megadja a szócikkben foglalt téma rövid meghatározását (tehát nem csak a kiejtését pl.).
  • Egyetlen árva mondatnak nem szoktunk önálló szakaszt szentelni: téma szerint vagy az előző, vagy a következő szakaszhoz csatolhatjuk, esetleg kibővíthetjük.
  • A szakaszcímek végén nem használunk kettőspontot.
  • Az összefüggő dolgok kerüljenek egymás mellé (pl. a primus inter pares szócikkben a két jelentésmeghatározás).
  • Érdemes linkelni minden olyan témát, ami kapcsolódik a szócikkhez.
  • Ne feledkezzünk meg a kategóriákról: lehetőleg kerüljön be minden olyan kategória alá, amelyhez tematikusan kapcsolódik (egyazon témán belül viszont mindig csak a legszűkebb, legkonkrétabb kategóriába).
  • A helyesírás (pl. vesszők) segíthetik a szöveg értelmezését; a nagykötőjel jele pedig a kötőjelnél hosszabb jel (formázáskor elérhető lent, az eszköztárban, az idézőjelek blokkjában).

Ádám 2008. augusztus 23., 11:57 (CEST)

Gondoltam, hogy nem tekinted őket véglegesnek, de a csonkoknak is megvannak a maguk tartalmi és formai követelményei, erre akartam felhívni a figyelmed. Ádám 2008. augusztus 23., 13:01 (CEST)

WP:T

Olvasd el a WP:T tetején, hogy kell törlésre feltenni egy lapot :) ~ Alensha   hö? 2008. augusztus 23., 20:20 (CEST)

Ja, azt hittem, te raktad fel, azért kérdezed :) Elég spéci helyzet, hogy allap főnévtérbe rakásáró szavazunk, ilyen nem is volt még. ~ Alensha   hö? 2008. augusztus 23., 20:51 (CEST)

Az a baj, hogy most allapként mégiscsak publikálva van.  Karmelaposta 2008. augusztus 29., 20:01 (CEST)

Letetted a lantot

...és igazad van. Te megpróbáltad becsülettel, de nem mindenki hallgat a jó szóra. Majd akad méltóbb pártfogoltad is, akire magad is büszke lehetsz. Remélem, hogy ez az eset nem riasztott el egyszer és mindenkorra a mentorálástól.  Karmelaposta 2008. augusztus 29., 20:01 (CEST)

Forrás

Szia! Ez esetben kérlek cseréld le a forrást egy olyanra, ami alátámasztja az adott mondatot (mert a forrásként betett cikkben nem az áll, mint a szócikkben, és ez nem jó állapot, függetlenül az állítás igazságtartamától). – Dami vita 2008. augusztus 31., 20:18 (CEST)

Nem vagyok otthon a témában, és nem jártam Gyurcsánnyal egy suliba, de szerintem a legjobb, ha tényleg mindkettőre van forrás, és egyik csoport sem "hivatalosabb" a másiknál, hogy úgy írjuk, hogy "Fletovics[1] ... (más forrásokban Fletonovics[2])" vagy fordítva. Megtennéd kérlek, hogy az egyik talált forrás alapján így kiegészíted? – Dami vita 2008. augusztus 31., 20:31 (CEST)

  1. forrás 1
  2. forrás 2

Rendben. Megnéztem az áprilist követő egy-két szám netes változatát, de (egyáltalán) nincs levelek vagy helyreigazítások szakasz ami kiigazítást kérne a becenévre. – Dami vita 2008. augusztus 31., 21:47 (CEST)

sablonozás

Szia! Ami azt illeti, a sablon szövege szerint neked is meg kellett volna indokolni a vitalapon, miért tetted ki... Nade mindegy is, közben ténylegesen megjelent a böngésző, innentől kezdve szerintem nem reklám a dolog hanem csonk. Szép napot! SyP 2008. szeptember 2., 21:14 (CEST)

Javítom magam

Vissza az egész. Az előző üzenetet (amit ezúton írok felül) abban a hiszemben írtam, hogy azt vonod kétségbe, hogy Hoffmannként született, de most jövök rá, hogy azt vonod kétségbe, hogy hivatalosan is Hofira változtatta volna a nevét. Elnézést. Ádám 2008. szeptember 5., 17:32 (CEST)

Rendőrlámpa

Szia! Ez a villogó az aláírásodban szörnyen zavaró és idegesítő, van, ahol egy képernyőn négy példányban is villog, megnehezíti az olvasást, feleslegesen fárasztja a szemet és az agyat. OK, tényleg jó ötletnek tűnhetett, de most már inkább vedd ki légy szíves. Bináris ide 2008. szeptember 7., 18:59 (CEST)

Köszi! Ami már megvan, az majdcsak archiválódik. Bináris ide 2008. szeptember 7., 19:15 (CEST)

Én is köszi, mert engem is zavart, csak próbáltam hozzászokni. :) Ádám 2008. szeptember 8., 05:59 (CEST)

Mi lenne, ha egy bottal kicseréltetnénk állólámpára? :) –   Zimmy mondj el mindent 2008. szeptember 8., 09:58 (CEST)

Vatikán

Ezt összehoztuk :)))

Vatikán hadereje

Pakos  üzenet 2008. szeptember 11., 16:00 (CEST)

Kémiai elemekről szóló cikkek kategóriája

Azért távolítottam el a már meglévő kategóriát a szócikkről, mert úgy tudom, hogy úgy szokás kategorizálni, hogy ha egy cikket belerakunk egy kategória alkategóriájába, akkor magába a kategóriába már nem szokás belerakni. Emiatt nem akartam, hogy ezek a cikkek magában a „Kémiai elemek” kategóriában is megmaradjanak. De ha pl. megnézed az Oxigén szócikket, láthatod, hogy csak a Nemfémek kategóriában szerepel, a „Kémiai elemek” kategóriában nem. – Xnull vita 2008. szeptember 12., 14:53 (CEST)

Vigyázz a többszöri vandalizmusnál!

Az ürülék szócikkben csak a legutóbbi vandalizmust állítottad vissza, és benne maradt a cikkben két előző. Most javítottam, de máskor, kérlek, ügyelj erre is! Ádám 2008. szeptember 17., 19:27 (CEST)

Első világháború műhely

Szia! Ha gondolod beszállhatnál az első világháború műhelybe is. Ez a témakör úgyis beletartozik a hadtudományi műhely érdekeltségei közé.Carlos71 vita 2008. október 10., 11:01 (CEST)

A 4901 és a Dugótanya

Nem, a 4901, nem halad el Dugótanya mellett. A fent említett tanya mellett a 49145 sz. mellékút halad el. – Madura Máté   vitasarok B 2008. október 11., 21:21 (CEST)

Mentorálás!

kér: Szerkesztő:Krisztián1888Beyond silence   Üz 2008. november 1., 23:42 (CET)

Mentorálás

Szia, köszi, hogy jössz, a userboxokkal lenne egy kis problémám. Hogy lehetne azt megoldani, hogy a userboxok a jobb szélen legyenek, egymás alatt, és nem egymás mellett? Na és miért "másznak egymásba nekem néha"? És tényleg úgy kell a userboxokat bemásolni hogy szerkesztés → kódmásolása → szerkesztői lapra beillesztés? – Tricsahaggyá' üzenetet 2008. november 26., 18:42 (CET)



Köszi, már rájöttem, de azért ha kell még valami, szólok! – Tricsahaggyá' üzenetet 2008. november 27., 17:29 (CET)

Mikulás

 
Égi úton fúj szél,
hulldogál a hó.
Nem bánja azt, útrakél Mikulás apó.
Vállán meleg köpönyeg,
Fújhat már a szél,
Nem fagy meg a jó öreg,míg a földre ér.
Lent a földön dalba fog száz és száz harang,
Jó hogy itt vagy Mikulás,gilingi-galang.
Ablakba tett kiscipők,várják már jöttödet,
Hoztál cukrot,mogyorót,jóságos Öreg?!
-Hoztam bizony,hoztam én,hisz itt az idő.
Nem marad ma üresen egyetlen cipő.
Hajnalodik.Csillagok szaladnak elé.
Amint ballag Mikulás már hazafelé.
Zelk Zoltán: Mikulás(– Istvánka   posta 2008. december 6., 10:06 (CET))


Mentorálás

Szia! Köszi, hogy jelentkeztél. AzAthenaeum Könyvkiadó cikket szerkesztettem, és nem tudtam rá képet feltölteni. Igazából meg sem találtam, hogy hol kell. A kép beillesztése ikonnál próbálkoztam, de ott nem kínálta fel a feltöltést, és azt írta ki, hogy csak az adminisztrátoroknak van jogosultsága. A képek, amiket szeretnék felrakni, a Magyar Grafika folyóiratban jelentek meg, és írtam nekik, hogy engedélyezik-e, hogy felrakjam őket a Wikipédiába. Azt válaszolták, hogy forrásmegjelölés mellett természetesen. szabo.kriszti 2008. decenber 6. 14:45

Mentorálás

Szia! Köszönöm a segítséget a szerkesztői lapommal, de hogy tölthetem fel a képeket? szabo.kriszti 2008. december 6. 22:15

Mentorálás

Köszi :) Akkor megpróbálom holnap. Szabo.kriszti vita 2008. december 6., 22:48 (CET)

Önkormányzat címere

Tudod a címereket az önkormányzatok rendeletei szabályozzák. A megyék, települések, kerületek címereit jogszabályok határozzák meg. A www.nemzetijelkepek.hu weboldalon is "Önkormányzati címerek" néven kerültek a címerrajzok a webre. Üdv – Dencey vita 2008. december 8., 19:14 (CET)

OK. Átneveztem. Remélem mások nem neveztetik vissza – Dencey vita 2008. december 8., 19:43 (CET)

A Jóisten útjai kifürkészhetetlenek :) – Dencey vita 2008. december 8., 20:01 (CET)

Mentorálás

Szia Stewe! Valami nagy gáz történt a lapommal, amit szerkesztek Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., megváltoztak a karakterek, és fogalmam sincs, hogyan állítsam helyre, segíts, légyszíves! szabo.kriszti


Köszönöm, én magam is kb. így gondoltam. Ami alapján folytatni gondoltam: a kód mint fogalom meghatározása kiindulásként - utána témák felsorolása, amiben megjelenhet a kódolás, természetesen a reál tudományokat csak érdekességként megemlítve. Nekem nincs gondom a genetikai kódolással egy bizonyos szintig, egyszerűbb lenne mint általánosságban - kommunikációval kapcsolatban beszélni róla- ez túl szubjektív - kinek mi kód, mi nem. Viselkedési formák is lehetnek kódok, azonos körbe tartozó emberek számára jelzés értékűek " ő hozzánk tartozik, vagy nem ". Érdekes lenne belevinni a II. világháborús USA kódrendszert, mely egy indián törzs nyelvén . ha jól tudom Navaho - működött és megfejthetetlenebb volt mint az " Enigma". Nem volt holt nyelv még, de eszébe sem jutott senkinek ez az ötlet. Érdekes a vírusfertőzésnél használt álcázás is, mely az immunrendszert önmaga ellen is tudja fordítani akár - lásd: HIV. Na de ez nem a kommunikáció témaköre sajnos. Segítek egy ismerősömnek megírni- a gond , hogy én eléggé humán beállítottságú de reál szakmát végző ember vagyok - mérnök. Mégegyszer köszönöm, szia Ancsa

Visszatérés Stewe/Vita 2008. 12. 07.-ig felhasználói lapjához.