Török család (néveri és nemespanni)
Néveri és nemespanni Török család egy Nyitra vármegyei és Verebélyi széki minden bizonnyal férfi ágon kihalt család.
1577-ben Ondrohón vettek zálogba birtokrészeket a Dombay családtól.[1] 1579-ben Török Kristóf Szakolcán vásárolta meg Kistapolcsányi János polgári házát.[2] Ugyanezen évben Fintabélád pusztára kapott Török Benedek új adományt, mivel régi írásai elvesztek.[3] 1590-ben Török János Néveren élhetett.[4] 1600-ban Alsószőlősön Török János özvegyét említik. 1611-ben Török Péter tanúskodott Bakits Péter mellett, Révay Ferenc hűtlenségi perében felesége Forgách Zsuzsanna ellen.[5] 1634-ben (?) Néveren Török Zsigmond és családja kap adományt Lósy Imre érsektől.[6] 1639-ben Néveren Török Mihályt említik, illetve Zsigmond verebély széki alispán érseki adományt nyert Botkaudvarhelyre.[7] Az 1664-es érsekújvári török defterben Néveren Ferenc és György szerepelt.[8]
1696-ban Török György lánya Mária, simoncsicsi Horváth István özvegye, királyi kegyelem folytán adományba kapta Fintabélád pusztát, a hozzátartozó malmot és 32 telket, melyeket férje után birtokolt, illetve egykor Jókay Istvántól zálogban kerültek a Török család birtokába.[9] 1699-ben Apponyi Péter és neje Török Mária adományt nyertek Kollonich Lipót esztergomi érsektől a néveri ún. Bottka udvarhely kúriára.[10] 1700-ban Apponyi Péter és felesége, Szörény Zsigmonddal együtt Szúnyoghatáron kaptak birtokot.[11]
Rokonságban álltak több más nemespanni (predialista) családdal is, így a Bartha családdal,[12] a Piszarovich családdal,[13] illetve a Szánthó családdal.[14] Az 1683-ban szintén kihalt nagyemőkei Török család esetleg korábban rokonságban állhatott ezen ággal.[15]
Birtokaik voltak Nagycétényben, Nemespannon és Néveren.[16]
Címerük
szerkesztésOroszlán mancsában kard.
Neves személyek
szerkesztés- Török Péter 1510-ben a verebélyi szék alispánja.[17]
- Török György a verebélyi szék alispánja 1602-ben[18] és 1611-ben[19]
- néveri Török Pál a verebélyi szék szolgabírája 1611-ben[20]
- Török György (17. század) Nyitra vármegye alispánja 1661-ben és 1672-ben Szalakuszon birtokos.[21]
- Török Zsigmond (17. század) Bars vármegye (1651-1656) és a Verebélyi szék alispánja (1628, 1639-1656)[22]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Keresteš 2010, 62.
- ↑ Keresteš 2010, 237.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye, 598; Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars.
- ↑ Ethey 1942, 93.
- ↑ Sörös Pongrác 1901: Forgách Ferencz a bíboros. Századok 1901, 718-719; Deák Farkas 1885: Forgách Zsuzsánna 1582-1632, 50. jegyzet
- ↑ Ethey 1941, 127 Lósy ekkor még nem volt esztergomi érsek.
- ↑ Ethey 1941, 98 (sede vacanteval kapcsolatban említi a néveri Botkaudvarhelyet); 1942, 94.
- ↑ Blaskovics 1993, 278.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye, 598.
- ↑ Ethey 1942, 94. Vö. Jancsovics család
- ↑ Vö. PLE, prot. L Kollonich, p. 339-343.
- ↑ Török Zsuzsannát 1652-ben említik a Párutcán birtokos Bartha Pál feleségeként (Keresteš 2010, 15)
- ↑ Piszarovich György felesége Török Anna volt, ezen az úton jutott Nemespannon birtokrészhez. Ezen kívül Lapásgyarmaton és Alsóköröskényen volt birtokos (Keresteš 2010, 194).
- ↑ Szánthó Albert felesége Török Veronika volt a 16. század második felében (Keresteš 2010, 208).
- ↑ Keresteš 2010, 286.
- ↑ Ethey Gyula 1936: A Zoborvidék multjából. Nyitra, 74-75.
- ↑ Ethey 1942, 141 No. 4.
- ↑ Keresteš 2020, 10 No. 2.
- ↑ ŠA Nitra - pracovisko Archív Levice, fond Nécsey
- ↑ ŠA Nitra - pracovisko Archív Levice, fond Nécsey
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars; További adatok: Galla Ferenc 2015: Pálos missziók Magyarországon a 17–18. században. CVH I/11. Budapest–Róma, 48.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars; Móre István felesége Szobony (?) Erzsébet 1651-ben zálogosította el kisbéládi birtokait neki (Keresteš 2010, 167); Jakus Lajos 1985: Damásd vára „az pogány ellenség torkában”. In: Ikvai Nándor (szerk.): Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia) 17. Szentendre, 529, 536 115. jegyzet.
Források
szerkesztés- 2009 Zoznam kníh v testamente Balázsa Teöreöka z roku 1604. Knižnica.
- Keresteš, P. 2010: Lexikón erbov šľachty na Slovensku IV – Nitrianska stolica. Bratislava, 15, 62, 167, 194, 208, 237, 246-247.
- Szluha Márton 2005: II, 620-622.
- Frederik Federmayer 2000: Lexikón erbov šľachty na Slovensku I - Trenčianska stolica. Bratislava, 260-261.
- Kochanovszky, Z. 1943: A kohanóczi Kochanovszky család okleveleinek regesztái 1700-ig. Budapest, 22-23.
- Kempelen Béla 1943 X, 412.
- Vágner József 1896: Adalékok a nyitrai székeskáptalan történetéhez. Nyitra, 250. 264. 267.
- Szombathy, I. 1890: A nagy-emőkei és a győri Török család. Turul 1890/8, 74-76.
- Komáromy András 1888: Pani Teöreök Balázs végrendelete 1604-ből. Történelmi Tár 1888/3, 578
- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
- Nagy Iván 1865 XI, 305
További információk
szerkesztés- Fülöp László 2022: Panni Török Balázs hagyatéka. Fórum Társadalomtudományi Szemle 24/3