Wikipédia

Török család (néveri és nemespanni)

Ez a szócikk a néveri és nemespanni előnevű családról szól. Hasonló címmel lásd még: Török család (egyértelműsítő lap).

Néveri és nemespanni Török család egy Nyitra vármegyei és Verebélyi széki minden bizonnyal férfi ágon kihalt család.

1577-ben Ondrohón vettek zálogba birtokrészeket a Dombay családtól.[1] 1579-ben Török Kristóf Szakolcán vásárolta meg Kistapolcsányi János polgári házát.[2] Ugyanezen évben Fintabélád pusztára kapott Török Benedek új adományt, mivel régi írásai elvesztek.[3] 1590-ben Török János Néveren élhetett.[4] 1600-ban Alsószőlősön Török János özvegyét említik. 1611-ben Török Péter tanúskodott Bakits Péter mellett, Révay Ferenc hűtlenségi perében felesége Forgách Zsuzsanna ellen.[5] 1634-ben (?) Néveren Török Zsigmond és családja kap adományt Lósy Imre érsektől.[6] 1639-ben Néveren Török Mihályt említik, illetve Zsigmond verebély széki alispán érseki adományt nyert Botkaudvarhelyre.[7] Az 1664-es érsekújvári török defterben Néveren Ferenc és György szerepelt.[8]

1696-ban Török György lánya Mária, simoncsicsi Horváth István özvegye, királyi kegyelem folytán adományba kapta Fintabélád pusztát, a hozzátartozó malmot és 32 telket, melyeket férje után birtokolt, illetve egykor Jókay Istvántól zálogban kerültek a Török család birtokába.[9] 1699-ben Apponyi Péter és neje Török Mária adományt nyertek Kollonich Lipót esztergomi érsektől a néveri ún. Bottka udvarhely kúriára.[10] 1700-ban Apponyi Péter és felesége, Szörény Zsigmonddal együtt Szúnyoghatáron kaptak birtokot.[11]

Rokonságban álltak több más nemespanni (predialista) családdal is, így a Bartha családdal,[12] a Piszarovich családdal,[13] illetve a Szánthó családdal.[14] Az 1683-ban szintén kihalt nagyemőkei Török család esetleg korábban rokonságban állhatott ezen ággal.[15]

Birtokaik voltak Nagycétényben, Nemespannon és Néveren.[16]

Címerük szerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Oroszlán mancsában kard.

Neves személyek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Keresteš 2010, 62.
  2. ↑ Keresteš 2010, 237.
  3. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye, 598; Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Bars.
  4. ↑ Ethey 1942, 93.
  5. ↑ Sörös Pongrác 1901: Forgách Ferencz a bíboros. Századok 1901, 718-719; Deák Farkas 1885: Forgách Zsuzsánna 1582-1632, 50. jegyzet
  6. ↑ Ethey 1941, 127 Lósy ekkor még nem volt esztergomi érsek.
  7. ↑ Ethey 1941, 98 (sede vacanteval kapcsolatban említi a néveri Botkaudvarhelyet); 1942, 94.
  8. ↑ Blaskovics 1993, 278.
  9. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye, 598.
  10. ↑ Ethey 1942, 94. Vö. Jancsovics család
  11. ↑ Vö. PLE, prot. L Kollonich, p. 339-343.
  12. ↑ Török Zsuzsannát 1652-ben említik a Párutcán birtokos Bartha Pál feleségeként (Keresteš 2010, 15)
  13. ↑ Piszarovich György felesége Török Anna volt, ezen az úton jutott Nemespannon birtokrészhez. Ezen kívül Lapásgyarmaton és Alsóköröskényen volt birtokos (Keresteš 2010, 194).
  14. ↑ Szánthó Albert felesége Török Veronika volt a 16. század második felében (Keresteš 2010, 208).
  15. ↑ Keresteš 2010, 286.
  16. ↑ Ethey Gyula 1936: A Zoborvidék multjából. Nyitra, 74-75.
  17. ↑ Ethey 1942, 141 No. 4.
  18. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Bars; További adatok: Galla Ferenc 2015: Pálos missziók Magyarországon a 17–18. században. CVH I/11. Budapest–Róma, 48.
  19. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Bars; Móre István felesége Szobony (?) Erzsébet 1651-ben zálogosította el kisbéládi birtokait neki (Keresteš 2010, 167); Jakus Lajos 1985: Damásd vára „az pogány ellenség torkában”. In: Ikvai Nándor (szerk.): Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia) 17. Szentendre, 529, 536 115. jegyzet.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Török_család_(néveri_és_nemespanni)&oldid=26959545”