Török család (néveri és nemespanni)

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 12.

Néveri és nemespanni Török család egy Nyitra vármegyei és Verebélyi széki minden bizonnyal férfi ágon kihalt család.

1577-ben Ondrohón vettek zálogba birtokrészeket a Dombay családtól.[1] 1579-ben Török Kristóf Szakolcán vásárolta meg Kistapolcsányi János polgári házát.[2] Ugyanezen évben Fintabélád pusztára kapott Török Benedek új adományt, mivel régi írásai elvesztek.[3] 1590-ben Török János Néveren élhetett.[4] 1600-ban Alsószőlősön Török János özvegyét említik. 1611-ben Török Péter tanúskodott Bakits Péter mellett, Révay Ferenc hűtlenségi perében felesége Forgách Zsuzsanna ellen.[5] 1634-ben (?) Néveren Török Zsigmond és családja kap adományt Lósy Imre érsektől.[6] 1639-ben Néveren Török Mihályt említik, illetve Zsigmond verebély széki alispán érseki adományt nyert Botkaudvarhelyre.[7] Az 1664-es érsekújvári török defterben Néveren Ferenc és György szerepelt.[8]

1696-ban Török György lánya Mária, simoncsicsi Horváth István özvegye, királyi kegyelem folytán adományba kapta Fintabélád pusztát, a hozzátartozó malmot és 32 telket, melyeket férje után birtokolt, illetve egykor Jókay Istvántól zálogban kerültek a Török család birtokába.[9] 1699-ben Apponyi Péter és neje Török Mária adományt nyertek Kollonich Lipót esztergomi érsektől a néveri ún. Bottka udvarhely kúriára.[10] 1700-ban Apponyi Péter és felesége, Szörény Zsigmonddal együtt Szúnyoghatáron kaptak birtokot.[11]

Rokonságban álltak több más nemespanni (predialista) családdal is, így a Bartha családdal,[12] a Piszarovich családdal,[13] illetve a Szánthó családdal.[14] Az 1683-ban szintén kihalt nagyemőkei Török család esetleg korábban rokonságban állhatott ezen ággal.[15]

Birtokaik voltak Nagycétényben, Nemespannon és Néveren.[16]

Oroszlán mancsában kard.

Neves személyek

szerkesztés
  1. Keresteš 2010, 62.
  2. Keresteš 2010, 237.
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye, 598; Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Bars.
  4. Ethey 1942, 93.
  5. Sörös Pongrác 1901: Forgách Ferencz a bíboros. Századok 1901, 718-719; Deák Farkas 1885: Forgách Zsuzsánna 1582-1632, 50. jegyzet
  6. Ethey 1941, 127 Lósy ekkor még nem volt esztergomi érsek.
  7. Ethey 1941, 98 (sede vacanteval kapcsolatban említi a néveri Botkaudvarhelyet); 1942, 94.
  8. Blaskovics 1993, 278.
  9. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye, 598.
  10. Ethey 1942, 94. Vö. Jancsovics család
  11. Vö. PLE, prot. L Kollonich, p. 339-343.
  12. Török Zsuzsannát 1652-ben említik a Párutcán birtokos Bartha Pál feleségeként (Keresteš 2010, 15)
  13. Piszarovich György felesége Török Anna volt, ezen az úton jutott Nemespannon birtokrészhez. Ezen kívül Lapásgyarmaton és Alsóköröskényen volt birtokos (Keresteš 2010, 194).
  14. Szánthó Albert felesége Török Veronika volt a 16. század második felében (Keresteš 2010, 208).
  15. Keresteš 2010, 286.
  16. Ethey Gyula 1936: A Zoborvidék multjából. Nyitra, 74-75.
  17. Ethey 1942, 141 No. 4.
  18. Keresteš 2020, 10 No. 2.
  19. ŠA Nitra - pracovisko Archív Levice, fond Nécsey
  20. ŠA Nitra - pracovisko Archív Levice, fond Nécsey
  21. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Bars; További adatok: Galla Ferenc 2015: Pálos missziók Magyarországon a 17–18. században. CVH I/11. Budapest–Róma, 48.
  22. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Bars; Móre István felesége Szobony (?) Erzsébet 1651-ben zálogosította el kisbéládi birtokait neki (Keresteš 2010, 167); Jakus Lajos 1985: Damásd vára „az pogány ellenség torkában”. In: Ikvai Nándor (szerk.): Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia) 17. Szentendre, 529, 536 115. jegyzet.

További információk

szerkesztés