Terhely

község Szlovákiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. november 12.

Terhely (1899-ig Tyerhova, szlovákul Terchová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Terhely (Terchová)
Terhely zászlaja
Terhely zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1598
PolgármesterMilan Laurenčík
Irányítószám013 06
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség4009 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság560 m
Terület84,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 15′ 27″, k. h. 19° 01′ 52″49.257500°N 19.031111°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 27″, k. h. 19° 01′ 52″49.257500°N 19.031111°E
Terhely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Terhely témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsolnától 25 km-re keletre fekvő irtványfalu.

Története

szerkesztés

A települést 1580 körül a vlach jog alapján alapították, 1598-ban „Králowa alias Tyerchowa” alakban említik először, ekkor malma és 19 háza volt. 1662-ben „Terchowa” alakban szerepel. A sztrecsény-egbelényi uradalomhoz tartozott. A 17. század második felében részben a vágtapolcai uradalom része lett. Ekkoriban Cieszyn és a Kiszuca vidékéről újabb telepesek is érkeztek a községbe. Utódaikból származik a híres betyár, Juraj Jánošík családja is. 1731-ben templom is épült a településen, melyet Szent Márton püspök tiszteletére szenteltek fel. 1784-ben 438 házában 381 családban 2164 lakosa élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Terchova. Tót falu Trentsén Várm. a’ Sztrecsényi Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, fekszik Kisucza Újhelyhez 2 mértföldnyire; földgye valamennyire sovány, legelője, réttye, fája elég van, marhákkal is szoktak kereskedni.[2]

1828-ban 425 háza és 3427 lakosa volt. Lakói állattartással, legeltetéssel, erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. században 10 vizimalma és papírmalma működött.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Terchova, népes tót falu, Trencsén vgyében, az Árva megyei határ szélhez közel: 4133 kath., 21 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Van nevezetes juh, és tehén tartása; papiros malma; mész-égető kemenczéje, és igen nagy fenyves erdeje. Nevezetes itten a Ratna nevü völgy, melly mindenfelől iszonyu kősziklákkal vétetik körül, s csak a helység felöl nyulik belőle egy keskeny kijárás. F. u. gr. Nyáry. Ut. p. Zsolna.[3]

A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

Temploma a második világháborúban elpusztult. 1945. április 7-ről 8-ra virradó éjszaka a németek a falut felgyújtották, ekkor 170 háza égett le. A háború után 96 család költözött Dél-Szlovákiába. A falut 1945 és 1947 között építették újjá. 1945-ig téglagyár, 1967-ig kőbánya működött a községben.

Népesség

szerkesztés

1910-ben 3854, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 4099 lakosából 4063 fő szlovák volt.

2011-ben 4021 lakosából 3969 fő szlovák volt.

2015-ben még él néhány magyar is itt. Legalább egy idős házaspár, akik Kárpátaljáról költöztek oda.

2021-ben 4009 lakosából 3817 (+2) szlovák, 4 magyar, (+1) cigány, 25 (+6) egyéb és 163 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1949-ben épült a háborúban elpusztult régi templom helyett.
  • Határában húzódik a 600-700 m magas, meredek dolomitszikláktól kísért 7 km hosszú Vrátna völgye.
  • A Vrátna szorosa felé vezető zöld dombon, a Kis-Fátrában tornyosodik Juraj Jánošík acéllemezből készült életnagyságúnál nagyobb szobra. A hét és fél méter magas szobrot 1988-ban építették. Alkotója Ján Kulich szobrászművész.

Híres emberek

szerkesztés

Itt született:

Külső hivatkozások

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Terhely témájú médiaállományokat.