Főmenü megnyitása

Tiborfa (korábban Tivadarc, szlovénül: Vadarci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik.

Tiborfa (Vadarci)
BC Vadarci.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségBattyánd
Rang falu
Alapítás éve1365
Polgármester Ludvik Novak
Irányítószám 9201
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség378 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság237 m
Terület5,75 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Tiborfa (Szlovénia)
Tiborfa
Tiborfa
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 45′ 00″, k. h. 16° 04′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 00″, k. h. 16° 04′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiborfa témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Muraszombattól 18 km-re északnyugatra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Gradski-patak partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Területén már az ókorban éltek emberek, ezt bizonyítják a határában található római kori halomsírok.

Első írásos említése 1365-ből való "Tyuodorfolua" néven. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul és cserébe a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt ennek családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Thyuodorch in districtu Waralyakunriky" alakban (azaz a váraljakörnyéki kerülethez tartozó Tivadarc) szerepel.[2] Később a Batthyányak birtoka lett.

Vályi András szerint "TIVADARCZ. Tót falu Vas Várm. földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik F. Lendvához közel, mellynek filiája; földgye középszerű, réttyének is fele jó, szőleje, erdeje, legelője elég van."[3]

Fényes Elek szerint "Tivadarcz, vindus falu, Vas vgyében, a lendvai uradalomban, 74 kath., 242 evang. lak."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Tiborfa, 103 házzal és 578 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Bodóhegy, távírója Muraszombat. Földesurai a Batthyányak voltak."[5]

1910-ben 621, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 378 lakosa volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Határában az erdőben római kori halomsírok találhatók. Átmérőjük 6-10 méter, magasságuk 1-től 2,3 méterig terjed.
  • Malma a 20. század elején épült.
  • Pünkösdi templom

Híres emberekSzerkesztés

Itt született 1874. február 2-án Szakovics József katolikus plébános, a vend nyelv egyik megújítója.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés