Főmenü megnyitása

Tiszaszentmiklós (szerbül Остојићево / Ostojićevo, németül Sankt Nikolaus an der Theiß) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Csóka községben.

Tiszaszentmiklós
(Остојићево / Ostojićevo)
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bánsági
KözségCsóka
Rang falu
Irányítószám 23326
Körzethívószám +381 230
Népesség
Teljes népesség2844 fő (2002) +/-
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság88 m
Terület63,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszaszentmiklós (Szerbia)
Tiszaszentmiklós
Tiszaszentmiklós
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 53′ 27″, k. h. 20° 09′ 51″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 27″, k. h. 20° 09′ 51″
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaszentmiklós
témájú médiaállományokat.
A görögkeleti templom
Az evangélikus templom

FekvéseSzerkesztés

Nagykikindától északnyugatra, Zentától délkeletre, Csóka, Hódegyháza és Padé közt fekvő település.

Nevének eredeteSzerkesztés

Mai szerb nevét a Jugoszláv Királyság ideje alatt kapta Tihomir Ostojić irodalmárról, a falu szülöttjéről.

TörténeteSzerkesztés

Tiszaszentmiklós nevét már 1280-ban említették az oklevelek. A középkorban neve Rasán-Szent-Miklós volt. A település a Csanád nemzetség tagjainak ősi birtoka volt.

1280-ban a kunok kifosztották és felégették. Ekkor pusztultak el Pongrácz fiának, Tamás ispánnak az iratai is, ezért 1285. április 26-án IV. László király állított ki részére új adománylevelet.

1337-ben a település halastó felőli része a Telegdyeknek, a mezőség felőli része pedig a Makófalviaknak jutott.

1360-ban Telegdy Tamás kalocsai érsek és öccse Kelemen kapta meg a falut.

1475-ben özvegy Zombori Telegdy Tamásnénak is volt itt birtokrésze. 1514-ben Telegdy Gábor az ő részét a budai káptalannak adta el.

A török hódoltság alatt lakossága megritkult, 1557-1558-ban csak tíz szerb lakost számoltak itt össze. Ekkortájt Zombori Telegdy László és György hűtlenségbe miatt, I. Ferdinánd birtokukat elkobozta, és volt birtokrészüket 1558. október 9-én Bélavári Jánosnak és Telegdy Gáspárnak adományozta, majd 1561-ben Telegdy Mihály részét Kerecsényi László kapta meg, Makó László részét 1564-ben János Zsigmond fejedelem Varkocs Tamásnak adományozta, ezt az adományozást azonban a királyi adórovó nem vette tudomásul.

1582-ben a településen már csak öt szerb juhász lakott. 1653-ban Bélteki Pál és Olasz Pál kaptak rá nádori adományt.

1717-ben már 30 házból állott, és ekkor a csanádi kerületbe osztották be.

1779-ben Kis-Szent-Miklós néven Torontál vármegyéhez tartozott.

1781-ben Bogyó Mihály birtoka volt, akitől 1797-ben Jettin József nevű török vette meg, aki itt magának házat is építtetett. 1797. után német lakosság is költözött ide.

1811-ben Jettin József örökösök nélkül halt el, és ekkor a község a kincstárra szállt vissza.

1816-ban József nádor vette meg a kincstártól, 1831. után magyarok költöztek ide.

1910-ben 3530 lakosából 1376 magyar, 539 német és 1354 szerb volt. Ebből 1688 római katolikus, 385 evangélikus, 1363 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.

RazsánSzerkesztés

Tiszaszentmiklóstól délre feküdt a középkorban Razsán falu, mely a Csanád nemzetség ősi birtokai közé tartozott.

Razsán az 1552. évi hadjárat alatt teljesen elpusztult.

Razsán falunak a középkorban már plébániája is volt, melyet az 1334. évi pápai tizedjegyékben is megemlékeztek.

Egyházas-kérSzerkesztés

Egyházas-kér a középkorban a Kérabara nevű mocsár helyén feküdt, és ugyancsak a Csanád nemzetség birtokai közé tartozott. Tamás ispán itt építette fel nemesi kúriáját és innen gondozta uradalmát is.

Egyházas-kér templomát már az Árpád-korban (1247-ben) említették az oklevelek. A falut 1280-ban a kunok égették fel, de 1337-ben már ismét fennállt.

Itt született a Csanád nemzetség legnagyobb alakja: Csanád esztergomi érsek is.

TemerkénySzerkesztés

A mai Tiszaszentmiklós és Csóka települések között feküdt egykor Temerkény falu is, mely szintén a Csanád nemzetségé volt és valószínűleg Bali bég 1529. évi rabló hadjárata alatt pusztult el.

NépességSzerkesztés

Demográfiai változásokSzerkesztés

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
4105 4265 4024 3678 3395 3040 2844[1] 2324[2]

Etnikai összetételSzerkesztés

Nemzetiség Szám %
Szerbek 1597 56,15
Magyarok 754 26,51
Szlovákok 181 6,36
Cigányok 82 2,88
Jugoszlávok 42 1,47
Horvátok 22 0,77
Szlovének 2 0,07
Muzulmánok 2 0,07
Macedónok 2 0,07
Csehek 1 0,03
Montenegróiak 1 0,03
Ruszinok 1 0,03
Románok 1 0,03
Németek 1 0,03
Egyéb/Ismeretlen[3]

NevezetességekSzerkesztés

  • Római katolikus temploma - 1907-ben épült
  • Görögkeleti temploma - 1822-ben épült

JegyzetekSzerkesztés

  1. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  2. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) népesség/Tiszaszentmiklós nevű ref-eknek
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

ForrásokSzerkesztés