Tornyosnémeti

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Tornyosnémeti község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Gönci járásban. Közúti határátkelőhely Szlovákia felé.

Tornyosnémeti
A református templom
A református templom
Tornyosnémeti címere
Tornyosnémeti címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállás község
Polgármester Vasas Tibor (független)[1]
Irányítószám 3877
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség535 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
Terület14,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tornyosnémeti (Magyarország)
Tornyosnémeti
Tornyosnémeti
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 31′ 09″, k. h. 21° 14′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 09″, k. h. 21° 14′ 58″
Tornyosnémeti (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Tornyosnémeti
Tornyosnémeti
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Tornyosnémeti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tornyosnémeti témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

FekvéseSzerkesztés

Miskolctól északkeletre kb. 63 km-re, a Hernád völgyében fekszik. Közúti határátkelőhely Szlovákia felé. A Kassa–Hidasnémeti-vasútvonal mellett fekszik, de Tornyosnémeti megállóhely még az 1960-as években megszűnt. Hidasnémeti vasútállomása szűk fél kilométerre található a két település határától, de az állomást kiszolgáló 26 322-es út még tornyosnémeti területen ágazik ki a 3-as főútból.

Közigazgatásilag a falu legkorábban a vizsolyi ispánság része volt. A XIX. században a kassai járáshoz tartozott, az 1913-as helységnévtár szerint a járás kisközsége. Az 1920-as összeírás szerint már a gönci járás része.

1946. január 1-től Abaúj vármegye része, majd az 1950. március 16-án életbe léptetett közigazgatási területi reform értelmében Borsod-Abaúj-Zemplén megye része, illetve 1950. június 1-től (a gönci járás megszüntetését követően) az abaújszántói járás egyik települése, majd ennek megszűnése után, 1962. július elsejével átkerül az encsi járáshoz.

1966 szeptember 30-ától Hidasnémeti, Hernádszurdok, Tornyosnémeti községeket Hidasnémeti székhellyel községi közös tanácsba szervezték, melynek Tornyosnémeti társközsége lett.

1984. január 1-jével felszámolták az encsi járást, és településeit részben Encs, részben Miskolc város városkörnyéki községeivé nyilvánították. Így került Tornyosnémeti Encshez.[3] 1994 és 2012 között az Abaúj-Hegyközi kistérség része volt. 2013-tól újra a gönci járáshoz tartozik.

Környező településekSzerkesztés

Észak felől Migléc (Szlovákia, 2 km) és Kenyhec (Szlovákia, 3 km), kelet felől Abaújvár, délkelet felől Zsujta (3 km), dél felől Gönc (7 km), délnyugat felől Hidasnémeti (3 km), északnyugat felől pedig Perény-Hím (Szlovákia).

TörténeteSzerkesztés

ÓkorSzerkesztés

Tornyosnémeti területe már az őskőkorszakban is lakott volt. Ezt bizonyítják az 1968-1969 fordulóján MÁV lefolyócsatorna ásása közben előkerült kőkorszaki eszközök, korongolt kerámiadarabok, valamint őskori öntőhely és várárok felszínre kerülése,[4] valamint a 2009-ben a Hernád jobb partján folytatott terepbejárás, melynek során 10 leletet találtak, melyek a paleolitikum és neolitikum korszakából származhatnak.[5]

2011-ben A Petőfi utca 18. szám alatt egy temetkezést tártak fel, mely a leletek alapján a középső neolitikumbükki kultúra (kerámiatöredék) vagy a rézkor időszakára (töredékes rézkori csupor) datálható, de szórványosan előkerült töredékek miatt a terület újkőkori használata is felmerülhet. A halottat 170 cm mélyen egy gödörbe helyezték, K–Ny tájolással, zsugorított helyzetben, bal oldalára fektetve, karjai a test előtt kinyújtva, összekulcsolva helyezkedtek el. A csontváz egészén, de leginkább a koponya alatt, a bordáknál és a combcsontnál okkerfesték volt megfigyelhető.[6][7] A terület bronzkori lakottságának egyértelmű nyoma az 1893. novemberében a falu mellett előkerült Tornyosnémeti kincs.[8] Bronzkori település nyomaira utaló jelenségek a 2014-ben végzett próbafeltárás során is előkerültek.[9]

KözépkorSzerkesztés

Első írásos említése (1219) a Váradi regestrumban található, mikor is "A királynénak új-vármegyei jövevényei, vagyis németjei" panaszt emeltek két vezetőjük ellen "mondván, hogy népnyúzók és javaiknak tékozlói". A vizsgálat a panaszt jogosnak találta és 110 ezüst márkára becsülte a kárt. A két dékánt[m 1] Sibrét és Mihált tüzes vaspróbára ítélte. A falu képviselői megegyeztek a bűnösökkel és elengedték a büntetésüket, amennyiben családostól távol tartják magukat a falvaktól.[10]

A királyné jövevényei alatt a vizsolyi ispánság 10 települését értették: Vizsoly, Egyházasvizsoly, Gönc, Perény, Vilmány, Hernádcéce, Felsődobsza, Hidasnémeti (Alnémet), Tornyosnémeti (Középnémet), Miglécnémeti (Felnémet). A német hospesek betelepítésétől, fejlett termelési kultúrájuk révén, a környék gazdasági fejlődését remélték, cserébe különböző kiváltságokat biztosítottak nekik.[11]

A település tulajdonosairól először egy 1295-ben kelt oklevél tudósít. Ebből megtudható,hogy a XIII. század második felében a király Menne asszonynak adományozta a három Németi falut (Fulnempty, Kuzepnempty és Olnempty) összes haszonvételeikkel és tartozékaikkal együtt. Menne István király leányának, Máriának és fiának, Lászlónak volt a dajkája.[12][13]
Az 1295-ös oklevél kritikai vizsgálata és a tulajdont nyert család kutatása azonban kimutatta, hogy Felnémetit valójában Izabella királyné, adományozta 1278-ban szász Mihálynak és feleségének, IV. László dajkájának (Mychaeli saxoni filio Stephani et uxori sue, nutrici scilicet Ladizlai incliti regis Hungarie). Szintén 1278-ban adományozták Középnémetit György szekérnagynak, budai polgárnak a dajka fiának (magister Georgius maior plaustrorum suorum reginalium, civis Budensis).[m 2] Ez azt is jelenti, hogy a dajka többi gyermekének nem volt birtokjoga Középnémetiben. Ez a későbbiekben több pernek is alapját képezte. A hamis oklevél keletkezésének is ez az oka. Készíttetője a dajka egyik leányági dédunokája, Margit (Drugeth nádor felesége) volt. Célja pedig az volt, hogy egy a szinai hospesekkel folytatott perében bizonyítani tudja, hogy a dajka volt a birtokszerző (nem pedig annak fia, György), így az ő Középnémeti birtokjoga megalapozott.[m 3][14]

1329-ben Kuzepnemethy István, a dajka unokája tiltakozott az ellen, hogy testvére, Simon vétkeiért az ő tornyosnémeti birtokrészeit Perényi Orbán fia Istvánnak juttatták kártérítésként. 1331-ben azt foglalták okiratba, hogy István ugyan visszavásárolta Perényi Orbán fia Istvántól birtokrészét, de mivel saját vagyona ehhez nem volt elegendő, rokonának Felnémeti Miklós fia Györgynek elzálogosította Miglécnémetiben lévő birtokrészeit.[15][16]

1389-ben Zsigmond utasította az egri káptalant, hogy Perényi Miklós pohárnokmestert és testvéreit, Jánost és Imrét iktassa be az Újvár megyei birtokaiba, köztük a Kuzepnempthy-i vámba új adomány címén.[17] 1394-ben Zsigmond Szécsi Péter feleségétől, Peleskei Mikes leánya, Sárától csere útján megszerezte az Abaúj vármegyei Újvár és Németi birtokokat (cserébe a Vas vármegyei körmendi birtokokat adja), majd ezt követően egy újabb csere során az Abaúj megyei birtokokat továbbadta Perényi Péternek és nővérének, azok 8 Tolna vármegyei birtokáért.[m 4]

1395-ben a Tornyosnémetiben (Kuzepnempthy-i) birtokos Felnempthy-i Péter fiai, Miklós és László emeltek panaszt Perényi Simon fia Péter ellen; állításuk szerint vámjaikat lefoglalta és erdeiket kivágatta.[18] 1405-ben újabb illetéktelen vámszedésről tudósítanak az oklelvelek Németi (Nempthy) településsel kapcsolatban. Többeket ért a vád, de felszólítás után csak Perenyi Imre és János fia Miklós tagadták meg a jogtalan vámszedés beszüntetését.[19]

1403-ban Duracium-i László kísérletet tett a magyar trón megszerzésére, tervéhez számos magyarban nyert támogatóra, többek között Kezepnempty-i Péter fiait: Sandrinust, Lászlót és Miklóst is maga mellé tudta állítani. A trón elfoglalása nem sikerült, Zsigmond megfosztotta a Kezepnempty-i testvéreket tornyosnémeti és miglécnémeti (Kezepnempty és Kysnempty) birtokaiktól és azt a mellette kiálló Perényi Péter máramarosi ispánnak adta.[m 5] Perényi ezzel egy időben szerezte meg György fia Jakab leányának: Erzsébetnek és férjének Zsujtai (Suhtha-i) Leukus fia Mihálynak tornyosnémeti és miglécnémeti (Kezepnempthy, Felsekysnemethy alio nomine Myglez) birtokait is, mivel ők is Zsigmond ellen léptek fel.[20] Az 1427-es összeírásból kiderül, hogy ekkorra az eredeti birtokszerző család már egyáltalán nem rendelkezett tulajdonnal a településen, mert mind a 71 adózó portának Perényi Péter országbíró fia, János a földesura.[21]

ÚjkorSzerkesztés

A Perényiek birtoklása sem volt zavartalan. 1430-ban a Perényi családon belül történtek birtokcserék, melyek érintették Tornyosnémetit is. Így került Perényi Péter fia Jánostól Perényi Imre fia Jánoshoz a település tulajdonjoga.[22] 1488-ban Modrar Pál tartotta elfoglalva Középnémetit.[23] 1527-ben Perényi Péter hűtlensége miatt jószágvesztésre ítélték, de 3.000 aranyon visszaváltotta az adományostól, Macedóniai Pétertől birtokát.

1620-tól kezdve olykor Tornyosnémetiben tartotta közgyűlését Abaúj vármegye.

1715-ben az összeírás 11 jobbágycsaládot talált a településen,[24] míg 1720-ban 8-at írtak össze.[25]

Vályi András a következőképpen írja le a falut a XVIII. század végén: Hidas Németi, és Tornyos Németi. Két magyar falu Abaúj Várm. Hidas Németinek földes Urai Patay, és B. Mesko Uraságok, melly fekszik Perényhez közel, és annak filiája, Tornyos Németinek pedig Komáromi, és több Urak, fekszik ez Kenyherczhez nem meszsze, és annak filiája, lakosaik katolikusok, és többen reformátusok, határbéli földgyeik jó termékenységűek, réttyeik hasznosak, fájok nem igen elég, legelőjök jó van.[26]

1772-ben a településen 26 jobbágy, 7 házas zsellér, 2 ház nélküli zsellér élt és gazdálkodott 18 jobbágytelken. A település legnagyobb birtokosai Báró Perényi Sándor, Tiszta János, Báró Perényi Imre voltak. Rajtuk kívül Demeczky Zsigmondné, Bajay János, Kormos István, Losonczy Lászlóné, Püspöky István, valamint Somogyi László rendelkeztek kisebb birtokokkal a településen (összesen 557 hold).[27]

Tornyos-Némethi, magyar falu, Abauj vmegyében, az elébbeni helységtől északra 1 3/4 órányira, 382 rom. kath., 99 görög kath., 8 evang., 350 reform., 89 zsidó lak., kath. fil., reform. anyaszentegyház. F. u. Rudnyánszky, Krajnik, Komáromy nemzetségek.[28]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Tóth Bertalan (FKgP-KDNP)[29]
  • 1994–1998: Tóth Bertalan (KDNP)[30]
  • 1998–2002: Tóth Bertalan (KDNP)[31]
  • 2002–2006: Bortnyák Nándor (független)[32]
  • 2006–2010: Bortnyák Nándor (független)[33]
  • 2010–2014: Bortnyák Nándor (független)[34]
  • 2014–2019: Vasas Tibor (független)[35]
  • 2019-től: Vasas Tibor (független)[1]

NépességSzerkesztés

Népességstatisztikai adatok
Év Lakosság száma (fő) Megjegyzés
1869 775[36] 134 lakóház[37]
1880 892[36] 1882-ben a faluban 134 lakóházat írtak össze.[38]
1890 842 A lakott házak száma 128.[39]
1900 932 A falu lakói közül 3 fő külföldi állampolgár, a külföldön távollévők száma 31 fő.
A faluban ekkor 147 lakás található.
A lakosság megoszlása:
Nem szerint: 448 férfi, 484 nő.
Anyanyelv szerint: 898 magyar, 3 német, 29 tót, 2 rutén.
A faluban lakók közül 907-en beszélik a magyar nyelvet.
Vallás szerint: 135 református, 598 római katolikus, 88 izraelita, 7 ágostai evangélikus, 104 görögkatolikus.[40]
Foglalkozás szerint (az adatok a keresők és eltartottak számát mutatják):
594 fő mezőgazdaság, 106 fő iparos,[m 6] 11 fő kereskedelem,[m 7] 53 fő közlekedés, 18 fő közszolgálat és szabad foglalkozású,[m 8] 105 fő napszámos, 34 fő házicseléd, 1 fő véderő,[m 9] 10 fő egyéb/ismeretlen.[41]
1910 886 A falu lakói között 2 külföldi állampolgár, a külföldön távollévők száma 104 fő.
A faluban ekkor 145 lakás található.
A lakosság megoszlása:
Nem szerint: 415 férfi, 471 nő.
Anyanyelv szerint: 869 magyar, 3 német, 13 tót, 1 egyéb. A faluban lakók közül 878-an beszélik a magyar nyelvet.
Vallás szerint: 141 református, 599 római katolikus, 55 izraelita, 8 ágostai evangélikus, 83 görögkatolikus.[42]
Foglalkozás szerint (az adatok a keresők és eltartottak számát mutatják):
554 fő mezőgazdaság, 83 fő iparos, 6 fő kereskedelem, 52 fő közlekedés, 22 fő közszolgálat és szabad foglalkozású, 31 fő házicseléd, 107 fő napszámos, 3 fő véderő, 28 fő egyéb/ismeretlen.[43]
1920 943 A külföldön távollévők száma 39 fő.
A faluban ekkor 149 lakás található.
A lakosság megoszlása:
Nem szerint: 468 férfi, 475 nő.
Anyanyelv szerint: 919 magyar, 5 német, 17 tót, 1 oláh, 1 horvát. A faluban lakók közül 939-en beszélik a magyar nyelvet.
Vallás szerint: 152 református, 618 római katolikus, 66 izraelita, 17 ágostai evangélikus, 89 görögkatolikus, 1 görögkeleti.[44]
Foglalkozás szerint (az adatok a keresők és eltartottak számát mutatják):
685 fő mezőgazdaság, 51 fő ipar, 15 fő kereskedelem, 72 fő közlekedés, 28 fő közszolgálat és szabad foglalkozású, 1 napszámos, 37 fő házicseléd, 25 fő véderő, 10 fő nyugdíjas, fizetésképtelen, 19 fő egyéb/ismeretlen.[45]
1930 1014 A falu lakói között 16 fő külföldi állampolgár.
A faluban ekkor 190 lakás található.
A lakosság megoszlása:
Nem szerint: 515 férfi, 499 nő.
Anyanyelv szerint: 1006 magyar, 1 német, 5 tót,1 horvát, 1 egyéb. A faluban lakók közül 1013-an beszélik a magyar nyelvet.
Vallás szerint: 175 református, 684 római katolikus, 32 izraelita, 14 ágostai evangélikus, 109 görögkatolikus.[46]
Foglalkozás szerint (az adatok a keresők és eltartottak számát mutatják):
690 fő őstermelés, 61 fő ipar, 26 fő kereskedelem, 57 fő közlekedés, 53 fő véderő, 27 fő közszolgálat és szabad foglalkozású, 27 fő házicseléd, 41 fő nyugdíjas, fizetésképtelen, 32 fő egyéb/ismeretlen.[47]
1941 904 Jelenlévő népesség: 904[48]
1949 975 Jelenlévő népesség: 975[48]
1960 994 Jelenlévő népesség: 994[48]
1970 898 Jelenlévő népesség: 898[48]
állandó népesség:[m 10] 918
lakó népesség:[m 11] 857
1980 772 állandó népesség: 829
lakó népesség: 772[48]
Gazdasági aktivitás szerint a népesség: kereső: 292, inaktív kereső: 187, eltartott: 293[49]
1990 655 állandó népesség: 695
lakó népesség: 655[48]
Gazdasági aktivitás szerint a népesség: kereső: 246, inaktív kereső: 195, eltartott: 198, munkanélküli: 16[50]
2001 604 állandó népesség: 624
lakó népesség: 604[48]
A lakosság megoszlása:
Vallás szerint: 96 református, 382 római katolikus, 97 görögkatolikus, nem tartozik egyházhoz, felekezethez sem: 29[51]).
Nemzetiség szerint: 598 magyar, melyből 13 cigánynak vallotta magát.[52]
Gazdasági aktivitás szerint: kereső: 126, inaktív kereső: 278, eltartott: 157, munkanélküli: 43.[53]
2011 472 állandó népesség: 466
lakó népesség: 472[54]
A faluban 251 lakás található, melyből 64 lakatlan.[55]
A lakosság megoszlása:
Vallás szerint: református: 103, római katolikus: 252, görögkatolikus: 43, nincs válasz: 61, vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik: 11 [56]
Nemzetiség szerint: 436 magyar, 89 nemzetiség (melyből 40-en cigánynak, 49-en szlováknak vallották magukat).[57]
Gazdasági aktivitás szerint: kereső: 141, inaktív kereső: 163, eltartott: 116, munkanélküli: 52.[58]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[59]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 8,5% cigánynak, 10,4% szlováknak mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,4%, református 21,8%, görögkatolikus 9,1%, felekezeten kívüli 2,3% (12,9% nem válaszolt).[60]

NevezetességeiSzerkesztés

TemplomokSzerkesztés

  • Református templom

A 12. században épült román stílusú templomot a XV. században gótikusstílusban átépítették. A diadalíven, mely a szentélyt a hajótól elválasztja, az 1477-es évszám olvasható. A nyugati homlokzat előtti magasodó, quadrát beosztású 24 méteres gúlasisakos toronyra pedig az 1497-es évszámot vésték. A torony feltehetőleg egyidős a templommal, és a középkortól a település nevében is szerepel (A tornyos előnév arra utal, hogy a németekkel betelepített falvak közül egyedül itt volt, toronnyal is rendelkező templom).

A hajó déli csúcsíves bejárata körteprofilos, nyugati kapuját befalazták. A szentély kelet felé tájolt, támpillérekkel megerősített és a nyolcszög három oldalával zárul. A szentélyben három, a hajó déli oldalán két mérműves ablak található. Festett fakazettás mennyezete 1755-ben készült,[61] mely az 1892-ben végzett felújítás során került elbontásra (Pozsonyba szállították), mai deszkamennyezete egyszínű.[62]

Az 1892-es felújítást a helyiek, az Amerikában élő falubeliek, a testvéregyházak, valamint "koronás királyunk" adományai tették lehetővé. MárványÚrasztala is ekkor készült. A megújult templom ünnepélyes átadására 1892. október 30-án került sor. A tornyosnémeti egyház kiemelkedő egyházművészeti darabja egy úrasztali terítő, melyet Wesselényi Istvánné Bánffy Kata hímzett és adományozott az egyháznak 1724-ben.[63] Jelenleg Göncön, a Biblia Múzeumban őrzik.[64]

  • Szűz Mária szent neve katolikus templom

Feltehetően neogótikus templom. Hajóját és toronysisakját lemezzel borították. A torony oldalélei lemetszettek, ablakai csúcsívesek. A hajó oldalát támpillérek erősítik. A templomot kőpilléres kovácsoltvas kerítés övezi.[62] 1890-ben épült. Építését Ferenc József ugyancsak adománnyal támogatta.[65] 1929-2008 között önálló plébánia, 2008-tól Hidasnémeti, majd Vizsoly filiája.[66]

Harangjai közül kettőt Szlezák László Budapesten (1930-ban, 66,3 és 39,5 cm átmérőjű) és Gombos Lajos Őrbottyánban (1975-ben 100 cm átmérőjű) öntötte. Orgonáját 1905-ben Kirschtener József építette (1/6 m/r). Egy manuálos orgonaszekrényét 1780 körül ismeretlen mester építette, melyből később a gyóntatószéket alakították ki.[67]

Csáky-Pallavicini-kastélySzerkesztés

1965-ben még jó állapotban volt, parkettás szobákról tájékoztatnak a korabeli dokumentumok. A községi tanács 1966-ban felújíttatta a tetőt 110 ezer forintért. Később az épület a helyi téesz tulajdonába került, és raktárnak használták, majd az időközben életveszélyessé vált kastélyt 1983-ban felrobbantották.[68][69] A körülötte levő "grófkert" egykor a kertépítészet remekműve volt. A gróf fiainak ültetett bükkfák és egy óriási platán vált utolsó emlékezővé. A kastély romjaiból máig találni mintás csempedarabokat.

Szent László kápolna és remeteségSzerkesztés

A kápolna létéről csak okleveles említések folytán van ismeretünk. Helye a mai napig ismeretlen, csak annyi bizonyos, hogy Középnémeti közelében a Hernád egyik szigetén állt.

1319-ben Márton egri püspök Fülöp szepesi ispán kérésére és közbenjárására engedélyt ad a Kuzepnemthy mellett élő remetéknek a Szent László tiszteletére emelet kápolnában való temetkezésére és a kápolna ünnepén 40 napi bűnbocsánat tartására. Bűnbocsánatot azok nyerhetnek, akik a kápolnának, az ott élő remetéknek adományt adnak.[70]

Az 1320-ban kelt oklevél ad több információt a kápolna alapításáról. Ebből kiderül, hogy Egyed Ágoston-rendi szerzetes saját, szülei és rokonai lelki üdvéért építtette a kápolnát. A kápolnában őrizték Szent László egyik ujjának középső percét, amelyet Imre váradi püspök Felhévíz (Calida Aqua) faluban veszített el és Egyed talált meg. Az ereklye értéke miatt az érsek a Szentszéktől nyert felhatalmazás alapján minden évben Szent László király ünnepén[71] (június 27-én), az oda zarándokló és bűnbánatot gyakorló híveknek 1 évi és 40 napi bűnbocsánatot engedélyezett, valamint Egyedet priori jogokkal ruházta fel.[72] (A rend zsinatán évente egyszer volt köteles megjelenni, de világi bíróság elé nem idézhették, csak az érsek ítélhetett felette, mégis bírta Drugeth Fülöp védelmét.)
A remeteség feltehetően rövid életű volt, mert az ereklye már 1338 előtt átkerülhetett a regéci kolostorba.[73] Az ereklyét jelenleg a Tállyai plébánián őrzik, egy a XVIII. században aranyozott ezüstből készült monstrancia alakú ereklyetartóban.[74]

Tornyosnémeti bronzleletSzerkesztés

 
Tornyosnémeti kincs: bronzkarikák (1-4), hengertekercsek (5-7), tölcsér (8), hengertekercsek (9-16), korongtekercs (17), dísz (18 a,b), gombdísz (19), pitykék (20-37)

1893 novemberében burgonyaverem ásása közben, a falu mellett körülbelül másfél méter mélyen bronz tárgyakra bukkantak. A bronztárgyak egy korong nélkül készített, szürkére égetett 11 cm magas és 11 cm átmérőjű kétfülű agyagedényben voltak elhelyezve. A díszítés nélküli edény épen maradt fenn. Az tárgyak a következők:

  • 4 darab vonalakkal díszített bronzkarika (a nyitott végű karikák súlya 110—135, a zártaké 70—80 gramm), mindet zöld patina borította, egyről a megtalálók kaparták le azt. (1-4. ábra)
  • 1 darab lapos bronzdrótból végein kihegyesedve befejeződő sodronyos hengertekercs és két szélesebb hengertekercs töredéke (5, 6, 7. ábra).
  • 1 darab tölcsérszerűen bemélyedő elliptikus alappal bíró, s vékony, nyílással bíró csőben végződő tárgy, melynek funkciója ismeretlen. Anyaga nem bronz, hanem fehéres fénylő rézöntvény (tükörfém). A tölcsérszerű alap fele már korábban letörött, a cső rész pedig később pattant kétfelé. A tárgyon még láthatók az öntőminta összeillesztési helyén az öntéskor keletkezett bordák, ezért valószínűsíthető, hogy befejezetlen állapotban került a többi tárgy közé. Mihalik József valószínűsített, hogy a tárgy befejező részét a megtalálók tehették el.(8. ábra)
  • 7 darab vékonyabb sodronyos hengertekercs (9—16. ábra). A tekercsek csavarulatait a megtalálók széjjel húzták.
  • 1 darab sodronyos korongtekercs három darabra törve. A spirálkorong tárcsái kilencszer a középpont körül megforduló, csigaalakban tekert, henger keresztmetszetű drótból állanak. A két tárcsa közötti átmenetet egy 13 fordulatból álló hengertekercs alkotja. (17. ábra)
  • Egy jobbról-balról 8—8 foggal rendelkező díszítmény, melynek lemezből kiemelkedő gerincén 7 lyuk van, amit talán bőrövnek összefűzésére használtak (18. a, b ábra).
  • Egy makk alakú, bronzból tömörre öntött, kisebb gombszerű dísz, amely talán egy nagyobb eszköz, vagy díszítmény befejező része lehetett. (19. ábra)
  • 18 darab gömbszelvény-idomú pityke (20—37. ábra), vékony bronzlemezből, alul félkör alakú füllel ellátott díszítésre használt tárgyak, melyeknek felülete kissé kifelé hajlik.[75]

A leletek a Felső-Magyarországi Muzeum gyűjteményébe kerültek elhelyezésre.

ForrásokSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. villicos suos, gazda (város gazdája)
  2. Alnémeti megszerzéséről nincs közelebbi információ, annyi bizonyos, hogy 1299-ben a család birtokolja
  3. A dajka neve egyedül a hamisított oklevélben maradt fenn
  4. Három oklevél foglalkozik a birtokcserével, kettőben Németi, egyben Középnémeti birtokokat említve, Mályusz Elemér, 1951, 377. oldal
  5. Perényi könyörületből az elkobzott földekért cserébe Mezőbénye és Alsódobsza (Mezewbenye és KazmerDopza) birtokokat adta a testvéreknek. (Mályusz Elemér, 1956, 479.oldal
  6. ideértve: kocsmáros, mészáros, molnár
  7. ideértve: szatócs
  8. ideértve: pap, tanító, orvos, jegyző
  9. ideértve: csendőrség
  10. az adott területen lakóhellyel rendelkező személyek száma
  11. az adott területen ténylegesen élők száma

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Tornyosnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. Petrikné Vámos Ida: A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között : Adattár (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 1 Budapest, 1996), 86. oldal
  4. Régészeti Kutatások Magyarországon, 2010 - 532. Tornyosnémeti határa (TSz-től keletre)
  5. A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)-RÉGÉSZET-HAJDÚ Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2009, 244. oldal
  6. A Herman Ottó Múzeum évkönyve 51. (2012)-RÉGÉSZET-HAJDÚ Melinda: A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2011-ben, 140.oldal
  7. Régészeti Kutatások Magyarországon, 2011- 364. Tornyosnémeti, Petőfi utca 18.
  8. Hampel József: A bronzkor emlékei Magyarhonban, III. rész., 1896, (CCII. tábla)
  9. Régészeti Kutatások Magyarországon, 2014 - 361 (361. Tornyosnémeti, Mézestábla (Mézes-Lamos) (KÖH 16920), M30 gyorsforgalmi út építését megelőző próbaásatás
  10. A váradi regestrum (Budapest, 1898)
  11. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991), GADÓCZINÉ FEKETE Éva: Egy elmaradott terület felzárkózásának történeti földrajzi lehetőségei
  12. DIPLOMATIKAI FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY (U szekció) • Magyarország • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár • Mohács előtti gyűjtemény (U 468) • 247954, 1296, Ágnes királyné
  13. Tóth Péter: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Miskolcon őrzött középkori oklevelei - Borsodi Levéltári Füzetek 28. (Miskolc, 1990) Az oklevelek regesztái, 23. oldal
  14. Zsoldos Attila: Két hamis oklevélről, Történelmi Szemle (41) 1999.191-198.
  15. Almási Tibor: Anjou–kori Oklevéltár. XIII. 1329. (Budapest–Szeged, 2003.), 145. oldal
  16. Tóth Ildikó Éva: Anjou–kori Oklevéltár. XV. 1331. (Budapest–Szeged, 2004.), 222. oldal
  17. Mályusz Elemér, 1951, 91. oldal
  18. Mályusz Elemér, 1951, 454. oldal
  19. Mályusz Elemér, 1956, 454. oldal
  20. Mályusz Elemér, 1956, 320-321. oldal
  21. Engel Pál: Kamarahaszna-összeírások 1427. (Budapest, 1989. Új Történelmi Tár 2.), 50. oldal
  22. Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44. Budapest, 2008.)-Oklevélkivonatok, 202-204, 210. oldal
  23. Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 44. Budapest, 2008.)- Oklevélkivonatok, 229. oldal
  24. Az 1715. évi országos összeírás (N 78) - Tornyos Németh
  25. Az 1720. évi országos összeírás (N 79) - Tornyos Némethi
  26. Magyar Országnak leírása I-III. (Buda, 1796-99.)
  27. Mária Terézia: Úrbéri Tabellák
  28. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (1851)
  29. Tornyosnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  30. Tornyosnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  31. Tornyosnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  32. Tornyosnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  33. Tornyosnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  34. Tornyosnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  35. Tornyosnémeti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  36. a b A Magyar Korona országainak 1900. évi népszámlálása. 1. r. A népesség általános leírása községenkint – Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal (szerk. és kiad.), Vargha Gyula (előszó) – Magyar statisztikai közlemények. Ú. S. 1. köt. – Budapest, 1902. – VI, 45, 609 p., 537. oldal
  37. 1873 Helységnévtár, 1873 (Az 1869-es népszámlálási adatok alapján)
  38. Magyarország helységnévtára, 1882
  39. Magyarország helységnévtára, 1892 (Az 1890-es népszámlálási adatok alapján)
  40. A Magyar Korona országainak 1900. évi népszámlálása, 206-207. oldal
  41. A Magyar Korona országainak 1900. évi népszámlálása. 2. r. A népesség foglalkozása községenkint – Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal (szerk. és kiad.) – Magyar statisztikai közlemények. Ú. S. 2. köt. – Budapest, 1904. – IV, 62, 1010 p, 410-411. oldal
  42. A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. 1. r. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint – Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal (közread.), Vargha Gyula (előszó) – Magyar statisztikai közlemények. Ú. S. 42. köt. – Budapest, 1912. – XI, 50, 880 p., 204-205. oldal
  43. A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. 2. r. A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenkint – Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal (közread.) – Magyar statisztikai közlemények. Ú. S. 48. köt. – Budapest, 1913. – VI, 72, 1092, 406-407. oldal
  44. Az 1920. évi népszámlálás. 1. r. A népesség főbb demográfiai adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint – Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal (közread.), Szabóky Alajos (előszó), Kovács Alajos (közrem.) – Magyar statisztikai közlemények. Ú. S. 69. köt. – Budapest, 1923. – VI, 40, 303 p, 102-103. oldal
  45. Recensement de la population en 1920. 2. r. Professions de la population, grandes entreprises industrielles et commerciales par commune – Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal (közread.), Kovács Alajos (előszó) – Magyar statisztikai közlemények. Ú. S. 71. köt. – Budapest, 1925. – X, 56, 197 p, 102-103. oldal
  46. Az 1930. évi népszámlálás. 1. r. Demográfiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, 204-205. oldal
  47. Az 1930. évi népszámlálás. 2. r. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok – Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal (közread.), Kovács Alajos (előszó), Thirring Lajos (bev.) – Magyar statisztikai közlemények. Ú. S. 86. köt. – Budapest, 1934. – XXII, 92, 492 p, 69. oldal
  48. a b c d e f g 4.1.1 A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1870–2001
  49. 4.2.1.1 A népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint, 1980
  50. 4.2.1.2 A népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint, 1990
  51. 3 A népesség vallás szerint, területenként (3.6 Borsod-Abaúj-Zemplén megye
  52. 4.1.11 A népesség nemzetiségi hovatartozás szerint
  53. 4.2.1.3 A népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint, 2001
  54. 4. Településsoros adatok/4.1.1.1 A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség
  55. 4.3.1.1 A lakóegységek rendeltetése és lakóik, 2011
  56. 4.1.7.1 A népesség vallás, felekezet szerint, 2011
  57. 4.1.6.1 A népesség nemzetiség szerint, 2011
  58. 4.1.5.1 A népesség gazdasági aktivitás szerint, 2011
  59. A nemzetiségi népesség száma településenként
  60. Tornyosnémeti Helységnévtár
  61. Műemlékek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 1988) Templomok festett mennyezetei és berendezései - Szabadfalvi József
  62. a b Tornyosnémeti településképi arculati kézikönyv
  63. Sárospataki Lapok, 11. évfolyam, 1892, 1018. oldal
  64. Gönc - Biblia Múzeum és Károlyi emlékek
  65. Budapesti Közlöny, 24. évfolyam, 1890-11-21 / 268. szám
  66. Gönci Esperesi kerület
  67. Magyar Katolikus Lexikon
  68. Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002) Olajos Csaba: Kastélyok és kúriák Borsod-Abaúj-Zemplon megyében, 639. oldal
  69. Észak-Magyarország, 39. évfolyam, 1983-03-16 / 63. szám
  70. Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. V. 1318-1320. (Budapest–Szeged, 1998.), 218-219.,
  71. A Herman Ottó Múzeum évkönyve 48. (2009) KÖZLEMÉNYEKSzalipszki Péter: Az abaúji pálos kolostorok kutatása
  72. Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. V. 1318-1320. (Budapest–Szeged, 1998.), 257.oldal
  73. Belényesy Károly: Pálos kolostorok az Abaúji-Hegyalján (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei 3. Miskolc, 2004) AZ ABAÚJI-HEGYALJA PÁLOS TOPOGRÁFIÁJA, 15. oldal
  74. Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3) KATALÓGUSI. Ereklyekultusz
  75. Archaeologiai Értesítő, 1894 (Mihalik József: A tornyosnémetii bronzlelet), 18-20. oldal

További információkSzerkesztés

  Nagyida   Miglécnémeti Kéked
  Perény-Hím

 
   Tornyosnémeti   
 

Abaújvár
Hidasnémeti Göncruszka Zsujta