Főmenü megnyitása

Amerikai dollár

(USD szócikkből átirányítva)

Az amerikai dollár vagy USA dollár az Amerikai Egyesült Államok, Kelet-Timor, Ecuador, Salvador, Marshall-szigetek, Mikronézia, Palau, Panama hivatalos fizetőeszköze. Általában a $ (dollárjel) rövidítéssel jelöljük, vagy ha szükséges, hogy megkülönböztessük a többi dollárjellel jelölt valutanemtől, akkor a US$ rövidítéssel. (Megjegyzés: a $ szimbólumot egyes országokban a peso és az escudo jelölésére is használják.) 1 amerikai dollár 100 centtel egyenlő.

Amerikai dollár
(United States dollar (angolul)
dólar estadounidense (spanyolul)
dólar amerikanu (tetumul)
amerika tala (szamoaiul)
dólar americano (portugálul))
bankjegyek 2008-ban
bankjegyek 2008-ban

ISO 4217 kódUSD
Devizajel $ vagy US$
Ország Amerikai Egyesült Államok, Brit Virgin-szigetek, Amerikai Virgin-szigetek, Kelet-Timor, Ecuador, Salvador, Marshall-szigetek, Mikronézia, Palau, Panama, Turks- és Caicos-szigetek, USA lakatlan külbirtokai, Guam, Amerikai Szamoa, Északi-Mariana-szigetek, Puerto Rico

Infláció
Mértéke3% (Amerikai Egyesült Államok) [1]
Árfolyam
Aktuális árfolyamXE Currency Converter
Hozzá rögzített AWG, BSD, BHD, BBD, BSD, BMD, KYD, CUC, DJF, XCD, ERN, JOD, LBP, MVR, OMR, QAR, SAR, AED
Váltópénz
dime 1/10
cent (¢ vagy c) 1/100
mill (₥) 1/1000
Érmék
Gyakran használt 1¢, 5¢, 10¢, 25¢, $1
Ritkán használt 50¢
Bankjegyek
Gyakran használt $1, $5, $10, $20, $50, $100
Ritkán használt $2
Kibocsátó
Központi bankFederal Reserve Bank
Weboldala
BankjegynyomdaBureau of Engraving and Printing
Weboldala
PénzverdeUnited States Mint
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai dollár témájú médiaállományokat.

A dollár használatát az Egyesült Államok Konföderációjának Kongresszusa fogadta el 1785. július 6-án, és mára már ez a legelterjedtebb pénznem a világon. Egyes országok az amerikai dollárt használják saját hivatalos fizetőeszközük gyanánt, és sok országban használják nem hivatalos másodlagos fizetőeszközként. 1995-ben több mint 380 milliárd dollár értékben volt forgalomban az amerikai dollár, és ennek a pénzmennyiségnek a kétharmada az Egyesült Államokon kívül volt. 2005-re ez a szám megkétszereződött és majdnem elérte a 760 milliárd dollárt, és becslések szerint ennek az összegnek a fele-kétharmada továbbra is az államokon kívül volt. Ez körülbelül 6,6%-os éves növekedésnek felel meg. Kína amerikai dolláros devizakészletének bruttó értéke 2006 végén elérte az 1550 milliárd dollárt, ami 342 milliárd dollárral több mint egy évvel korábban.[2] Az amerikai deficit Kínával szemben 232 milliárd dollár.[3]

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

Az amerikai dollár több mint 200 éves múltra tekint vissza. Az első dollárérméket a United States Mint (amerikai pénzverde) bocsátotta ki. Ezeknek az érméknek a súlya és összetétele megegyezett a spanyol dolláréval. Az amerikai függetlenségi háború után egyaránt volt forgalomban spanyol és amerikai ezüstdollár is.

ÉrmékSzerkesztés

Névérték Fejoldal Írásoldal
1 cent (penny) Abraham Lincoln Lincoln-emlékmű
5 cent (nickel – „nikkel”) Thomas Jefferson Monticello
10 cent (dime) Franklin D. Roosevelt egy fáklya, egy tölgyfaág és egy olívaág
25 cent (quarter - negyed dollár) George Washington sas
50 cent (fél dollár) John Fitzgerald Kennedy USA-címer
1 dollár amerikai elnökök (3 havonta más veret) Szabadság-szobor

Hivatalosan az amerikai dollár pénzrendszere így épült fel: 1 eagle = 10 dollár = 100 dime = 1000 cent. Az alapegység az ezüst 1 dolláros volt, amely egy 26.73 gramm súlyú, 90 % ezüsttartalmú, 38.1 mm átmérővel rendelkező érmét jelentett a gyakorlatban. Az érmék rézből (1/2 cent, 1 cent, 2 cent), nikkelből (3 cent, 5 cent), ezüstből (3 cent, 1/2 dime, 1 dime, 20 cent, 1/4 dollár, 1/2 dollár, 1 dollár), vagy aranyból (1 dollár, 2,5 dollár, 3 dollár, fél eagle (5 dollár). 1 eagle (10 dollár), dupla eagle (20 dollár) készültek.

Az amerikai dollár története során tehát a következő névértékű érmék voltak forgalomban: 1/2 cent, 1 cent, 2 cent, 3 cent ezüst, 3 cent nikkel, 5 cent nikkel, fél dime ezüst, 1 dime, 20 cent, negyed dollár, fél dollár, 1 dollár ezüst, 1 dollár arany, 2.5 dollár arany, 3 dollár arany, 5 dollár arany, 10 dollár arany, 20 dollár arany. Az aranyérmék verése a gazdasági világválság következtében 1933-ban megszűnt. Az 1 dime, negyeddollár, féldollár névértékű érmék egészen 1965-ig 90 % ezüsttartalommal készültek, eztán csak a féldolláros tartalmazott 40 %-nyi ezüstöt 1970-ig. Az ezüst 1 dollárosok verése 1934-től szünetelt. Jelentős mennyiségben készülnek arany és ezüst befeketetőérmék is.

BankjegyekSzerkesztés

Az amerikai dollárbankjegyek két méretben készültek, 1861 és 1928 között 187 x 79 mm, 1928 óta pedig 156 x 67 mm kivitelben. Az Amerikai Egyesült Államokban a polgárháború előtt a papírpénzkibocsátás kereskedelmi bankok révén bonyolódott, szabályozása sem a federális állam, hanem az egyes tagállamok hatásköre volt, kivételt képezett a Bank of North America (hivatalosan: The President, Directors, and Company, of the Bank of North America) First Bank of the United States (hivatalosan: The President, Directors and Company, of the Bank of the United States) és a Second Bank of the United States esete, melyek bizonyos központi banki funkciókat ellátó, szövetségi szinten privilegizált magánbankok voltak. Részben papírpénzként funkcionáltak a polgárháború előtt rendszeresen kibocsátott kamatozó kincstájegyek (interest-bearing Treasury Notes) is. 1861 után párhuzamosan különböző állami, félállami és kereskedelmi banki kibocsátások léteztek, de 1971 óta már csak a Federel Reserve Note típust használják. 1928 előtt a különböző típusú dollárszériák (United States Note, Silver Certificate, Gold Certificate, Federal Reserve Bank Note, Federal Reserve Note, National Bank Note) külső megjelenésükben teljesen eltértek egymástól, a dizájn egységesítésére a kisebb méret bevezetésével került csak sor.[4]

Típus: Kibocsátás időszaka: Kibocsátott címletek:
Demand Note[4] 1861 - 1862 $5, $10, $20
United States Note[5] 1862 - 1971 $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100, $500, $1000, $5000, $10 000
Fractional Currency[6] 1862 - 1876 3, 5, 10, 15, 25 és 50 cent
Gold Certificate[7] 1863 - 1933 (1934) $10, $20, $50, $100, $500, $1000, $5000, $10 000, $100 000
Silver Certificate[8] 1878 - 1964 $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100, $500, $1000
Treasury Note (Coin Note)[9] 1891 - 1893 $1, $2, $5, $10, $20,$50, $100, $1000
National Currency National Bank note[10] 1863 - 1935 $1, $2, $5,$10, $20, $50, $100, $500, $1000
National Currency Federal Reserve Bank Note[11] 1915 - 1934 $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100
Federal Reserve Note[12] 1914 - $1, $2, $5, $10, $20, $50, $100, $500, $1000, $5000, $10 000

Címletek portréelrendezése 1928-tólSzerkesztés

Névérték Előlap Hátlap
1 dolláros George Washington A „Mindent látó szem” és az USA-címere
2 dolláros Thomas Jefferson John Trumbull: A függetlenségi nyilatkozat aláírása című festménye
5 dolláros Abraham Lincoln Lincoln-emlékmű
10 dolláros Alexander Hamilton Amerikai kincstár
20 dolláros Andrew Jackson Fehér Ház
50 dolláros Ulysses S. Grant Az Amerikai Egyesült Államok Capitoliuma
100 dolláros Benjamin Franklin Függetlenségi csarnok
500 dolláros William McKinley Díszítés a névértékkel
1000 dolláros Grover Cleveland
5000 dolláros James Madison
10 000 dolláros Salmon P. Chase
100 000 dolláros Woodrow Wilson
 
A kincstár címere (US Treasury Seal) 1862 óta törvényileg kötelező eleme az amerikai dollár pénzjegyeknek. A képen a jelenloeg használatos, 1969-ben bevezetett, latin helyett már angol köriratos változat látható

1969-től Richard Nixon elnök rendelete értelmében az illegális ügyletek megnehezítése érdekében a 100 dolláros lett a legnagyobb címletű, hétköznapi forgalomban levő bankjegy. A nagyobb címleteket (500, 1000, 5000, 10 000 dollár) elsősorban bankközi ügyletekben használták ezután, emiatt ezekből a bankjegyekből 1934-nél újabb kiadásúak nem is készültek. 1934-ben egy 100 000 dolláros címletet is kibocsátottak, de ezt csak a szövetségi tartalékbankok közötti készpénzmozgás megkönnyítésére használhatták. A készpénzforgalomban a csak kis mennyiségben kibocsátott 5000 és 10 000 dollárosok igen ritkán szerepeltek, a bankok a nagy címleteket igénylő tranzakciókat elsősorban 500 és 1000 dollárosokkal bonyolították.

2010. április 21-én új 100 dolláros bankjegyet mutattak be,[13] amelyet azonban csak később terveztek forgalomba hozni,[14] ám kiderült, hogy az egymilliárd friss bankjegy egy része hibás (meggyűrődött és foltos lett): a kiválogatásuk módját még nem találták meg.[15] A FED bejelentette, hogy 2011-ben új, biztonságosabb 100 dollárost bocsátanak ki.[16] A tervezett időponthoz képest 2,5 éves késéssel, 2013. október 8-án hozták forgalomba az újratervezett, különleges biztonsági elemekkel (háromdimenziós bújtatott biztonsági szál, színváltó kép, mikroírás, vízjel) ellátott bankjegyet.

2004-es sorozatSzerkesztés

Kép Érték szín Leírás dátum
Előlap Hátlap Előlap Hátlap Vízjel Első sorozat Kibocsátás
    5 dollár ibolya Abraham Lincoln; Az Amerikai Egyesült Államok nagypecsétje Lincoln-emlékmű Két vízjel („5”) 2006 2008. március 13.
    10 dollár narancs Alexander Hamilton; „We the People”-idézet az amerikai alkotmányból és a Szabadság-szobor fáklyája A Kincstár épülete portré 2004 2006. március 2.
    20 dollár zöld Andrew Jackson; Sas Fehér Ház 2004 2003. október 9.
    50 dollár kék Ulysses S. Grant; Az Amerikai Egyesült Államok zászlaja Az Amerikai Egyesült Államok Capitoliuma 2004 2004. szeptember 28.
    100 dollár kékeszöld Benjamin Franklin; az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata lúdtollal és tintatartóval Függetlenségi Terem 2009 2011. február 10.

Vásárlóerő-változás 1774 ótaSzerkesztés

Az 1980-as dollárhoz viszonyított vásárlóerő
Év Vásárlóerő-egyenérték (dollár)   Év Vásárlóerő-egyenérték (dollár)   Év Vásárlóerő-egyenérték (dollár)
1774 0,09 1780 0,16 1790 0,11
1800 0,15 1810 0,14 1820 0,14
1830 0,11 1840 0,10 1850 0,09
1860 0,10 1870 0,15 1880 0,12
1890 0,11 1900 0,10 1910 0,11
1920 0,24 1930 0,20 1940 0,17
1950 0,29 1960 0,36 1970 0,47
1980 1,00 1990 1,59 2000 2,09
2006 2,45

A fenti táblázat azt mutatja meg, hogy egy adott évben mennyi amerikai dollár kellett ahhoz a vásárlóerőhöz, amennyit 1980-ban egy egydolláros jelentett.[17]

ForintárfolyamSzerkesztés

A hivatalos forint-dollár árfolyam alakulása 1991 után (éves átlag)
Év Árfolyam (Ft)   Év Árfolyam (Ft)
1991 74,81 2006 210,51
1992 79,00 2007 183,83
1993 92,03 2008 171,80
1994 105,13 2009 202,26
1995 125,69 2010 208,15
1996 152,57 2011 200,94
1997 186,75 2012 225,37
1998 214,45 2013 223,70
1999 237,31 2014 232,52
2000 282,27 2015 279,46
2001 286,54 2016 281,44
2002 258,00 2017 247,27
2003 224,44 2018 270,25
2004 202,63
2005 199,66

Forrás: Magyar Nemzeti Bank[18][19]

2014. decemberében 1 dollár értéke 254 forint fölé emelkedett, amelynek közelében 2008 óta nem járt az árfolyam. A dollár legutoljára 2001-ben volt hasonlóan magas árfolyamon.[20]

2015. március 6-án 1 amerikai dollár árfolyama 280 forint fölé került, ami 12 éves csúcsnak számít a két fizetőeszköz történetében.[21]

2015. március 10-én 1 dollár 286 forintnál is többet ért a bankközi devizapiacon, amely újabb, 13 éves csúcsnak számít az amerikai dollár és a forint közti árfolyamban.[22]

2015. november 25-én 1 dollár 294,35 forintig erősödött, amely 15 éves csúcsnak számít az amerikai valuta szempontjából.[23]

GalériaSzerkesztés

ÉrmékSzerkesztés

PapírpénzekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. The World Factbook, 2011
  2. forrás: Fitch Ratings
  3. (Magyar Nemzet, 2007. április 11.)
  4. a b http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-USNOTES/USA-USNOTES.htm#DEMAND%20NOTES
  5. http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-USNOTES/USA-USNOTES.htm
  6. http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-FRAC/USA-FRAC.htm
  7. http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-GOLD/USA-GOLD.htm
  8. http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-SILVER/USA-SILVER.htm
  9. http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-USNOTES/USA-USNOTES.htm#TREASURY%20NOTES
  10. http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-NATIONAL/USA-NATBANK.htm
  11. http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-FEDRES/USA-FEDRES.htm#NATIONAL
  12. http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-FEDRES/USA-FEDRES.htm
  13. 100 dolláros bankjegy
  14. Federal Reserve Announces Delay in the Issue Date of Redesigned $100 Note. [2010. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 20.)
  15. Hibás az új százdolláros papírja (Index, 2010. december 7.)
  16. új 100 dolláros 2011-ben
  17. Measuring Worth – Purchasing Power of Money in the United States from 1774 to 2006. (Hozzáférés: 2007. január 28.)
  18. Devizaárfolyamok, Magyar Nemzeti Bank statisztikai idősorok. [2007. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 19.)
  19. Devizaárfolyamok, Magyar Nemzeti Bank adatai. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  20. Yellen: tavasz után emelhetünk, súlyos az orosz helyzet. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2014. december 18.)
  21. Hirtelen löktek nagyot a forinton. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2015. március 7.)
  22. Megtépázták a forintot. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2015. március 10.)
  23. 15 éves mélyponton aforint. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2015. november 25.)

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai dollár témájú médiaállományokat.