Vörösfarkú jakamár

madárfaj

A vörösfarkú jakamár (Galbula ruficauda) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a jakamárfélék (Galbulidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Vörösfarkú jakamár
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Coraciimorphae
Csoport: Eucavitaves
Csoport: Cavitaves
Rend: Harkályalakúak (Piciformes)
Alrend: Galbuli
Család: Jakamárfélék (Galbulidae)
Nem: Galbula
Brisson, 1760
Faj: G. ruficauda
Tudományos név
Galbula ruficauda
Cuvier, 1816
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vörösfarkú jakamár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösfarkú jakamár témájú médiaállományokat és Vörösfarkú jakamár témájú kategóriát.

Rendszerezése

szerkesztés

A fajt Georges Cuvier francia zoológus írta le 1816-ban.[3]

  • Galbula ruficauda brevirostris Cory 1913
  • Galbula ruficauda heterogyna Todd 1932
  • Galbula ruficauda melanogenia P. L. Sclater, 1852
  • Galbula ruficauda pallens Bangs 1898
  • Galbula ruficauda ruficauda Cuvier 1816
  • Galbula ruficauda rufoviridis Cabanis 1851[2]

Előfordulása

szerkesztés

Mexikó, Nicaragua, Panama, Costa Rica, Honduras, Guatemala, Trinidad és Tobago, Argentína, Belize, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Paraguay és Venezuela területén honos. Természetes élőhelyei az erdőszélek, tisztások és ligeterdő. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

szerkesztés

Testhossza 25 centiméter, testtömege 18-28 gramm,[5] csőre 5 centiméteres. teste karcsú, farka hosszú, lábai gyengék.

 
A hím
 
és a tojó

Életmódja

szerkesztés

Leshelyről vadászik repülő rovarokra, melyet a levegőben kap el.

Szaporodása

szerkesztés

Partoldalba, vagy termeszvárba készíti 50 centiméter hosszú költő üregét, melybe a csupasz földre rakja tojásait.

Természetvédelmi helyzete

szerkesztés

Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma is nagy. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  4. a b IUCN. (Hozzáférés: 2021. április 6.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. április 3.)

További információk

szerkesztés