Vörösszemű levelibéka

kétéltűfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. július 3.

A vörösszemű levelibéka, más néven makibéka (Agalychnis callidryas) a kétéltűek (Amphibia) osztályának a farkatlan kétéltűek (Anura) rendjéhez, ezen belül a levelibéka-félék (Hylidae) családjához tartozó faj.

Vörösszemű levelibéka
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Levelibéka-félék (Hylidae)
Nem: Agalychnis
Faj: A. callidryas
Tudományos név
Agalychnis callidryas
(Cope, 1862)
Szinonimák

  • Hyla callidryas (Cope, 1862)
  • Agalychnis callidryas (Cope, 1864)
  • Agalychnis helenae (Cope, 1885)
  • Phyllomedusa helenae (Kellogg, 1932)
  • Phyllomedusa (Agalychnis) callidryas (Lutz, 1950)
  • Phyllomedusa (Agalychnis) helenae (Lutz, 1950)
  • Agalychnis callidryas callidryas (Funkhouser, 1957)
  • Agalychnis callidryas taylori (Funkhouser, 1957)
  • Phyllomedusa callidryas (Savage & Heyer, 1967)
  • Agalychnis callidryas (Duellman, 1968)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vörösszemű levelibéka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösszemű levelibéka témájú médiaállományokat és Vörösszemű levelibéka témájú kategóriát.

Előfordulása

szerkesztés

Mexikó, Belize, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama és Kolumbia trópusi esőerdeiben honos, folyók és tavak közelében gyakori.

Megjelenése

szerkesztés

Testhossza 90 milliméter. Hátoldali része zöld, hasa fehér. Az oldala kék vagy lila, függőleges fehér csíkokkal, lábujjai narancssárgák. Mind a hímeknek mind a nőstényeknek kidülledő narancsos-vöröses szemeik vannak, a házi macskához hasonló, összeszűkülő pupillákkal.

Az oldalakon és a végtagokon lévő élénk jegyek a ragadozók elriasztására szolgálnak. A legtöbb állat ami a fajra vadászik (néhány denevérfaj, kígyók és madarak) gyakran a látására hagyatkozik. Mikor a béka megmozdul, hogy elkerülje a támadóját az élénk színezet felvillan, és megtéveszti azzal, hogy mintegy szellemkép marad azon a helyen, ahol eredetileg a béka volt. Ez összezavarja a támadót, és időt enged a békának arra, hogy elmeneküljön. Ezek a villanó színek azzal is becsapják a ragadozókat, hogy mérgezőnek hiszik őket.

 

Életmódja

szerkesztés

Húsevők, éjszaka vadásznak lepkékre, tücskökre, bogarakra, legyekre, sőt (ha nincs más zsákmány) néha kisebb békákra is.

A pirosszemű levelibékák nem mérgezőek, és a rejtőzködésre hagyatkoznak az önvédelemben. Napközben mozdulatlanok maradnak, kék oldalukat a hátsó lábaikkal takarják, élénk színű lábaikat a hasuk alá rejtik, vörös szemeiket pedig becsukják. Emiatt szinte teljesen zöldnek látszanak, és jól elrejti őket a lombozat. Sötétedés után kezdenek vadászni.

Szaporodása

szerkesztés

Petékkel szaporodik, szaporodási időszaka októbertől márciusig tart. Az amplexus (a párosodás alatti átölelés) általában az első pár napon történik, és egy hétig is folytatódhat a tényleges peterakás előtt. Miután kiválasztotta a megfelelő helyet (egy víz fölé lógó levél), a nőstény 75-100 zselészerű petét rak, amiket a hím megtermékenyít. Néhány nap elteltével a peték megrepednek, és az ebihalak a vízbe kerülnek, hogy békává fejlődjenek. A kis békák ezután kimennek a szárazföldre és felmennek a fákra, hogy ott töltsék életük hátralévő részét.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Agalychnis callidryas című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

szerkesztés