Főmenü megnyitása

Vastagh Éva

magyar szobrászművész

Alsó-torjai Vastagh Éva (Budapest, 1900. december 30.Budapest, 1942. február 11.) magyar szobrászművész.

Vastagh Éva
Vastagh Éva.tif
Született 1900. december 30.
Budapest
Elhunyt 1942. február 11. (41 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
SzüleiVastagh György
Foglalkozása szobrászművész
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh Éva témájú médiaállományokat.
Balatoni sellők (Balatonfüred, Tagore sétány)
Mátyás király korabeli apród (Tapolca, Városi Múzeum)
Csikós lóháton (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria)
Gyógyítás (Budapest, Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinika)
Tanítás (Budapest, Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinika)

CsaládjaSzerkesztés

Székely lófő eredetű családból származott. Ifj. Vastagh György szobrászművész és Benczúr Olga képző- és iparművész lánya, id. Vastagh György és Benczúr Gyula festőművészek unokája, Vastagh László szobrászművész nővére, Vastagh Béla jogász, Vastagh Géza és Benczúr Ida festőművészek, valamint Benczúr Gyula orvos unokahúga.

Élete és munkásságaSzerkesztés

A felsőbb leányiskola elvégzése után a szobrászat felé fordult érdeklődése, apja tanítványa lett. 1924-ben a Műcsarnok tavaszi tárlatán a Viaskodó vadkan és a Sasok című műveivel  lépett a nyilvánosság elé. Ettől kezdve – portréi, zsáner ábrázolásai, állatszobrai – rendszeresen szerepeltek a Műcsarnok kiállításain. Maradandót alkotott a szobrászat valamennyi ágában, a kisplasztika, a dombormű, az éremművészet, valamint a körplasztika területén egyaránt.Több kisplasztikáját forgalmazta a Herendi Porcelángyár (Bagoly, Disznópásztor, Drótszőrű tacskó, Pávapár, Pelikán stb.)

Utolsó alkotása, s egyben főműve a Balatoni sellők (Hableányok játéka) című kútplasztika (1941), eredetileg Brázay Zoltán balatonarácsi kertjében  állt, jelenleg Balatonfüreden a Tagore sétányon látható.

Emlékkiállítása 1942-ben volt a Műcsarnok őszi tárlatának keretében.

1934-ben a Műcsarnokban id. Vastagh György centenáriumi kiállításán, valamint 2004-ben az Ernst  Múzeumban  a Vastagh művészcsalád kiállításán is bemutatták munkáit.

Főbb művei Szerkesztés

KompozíciókSzerkesztés

  • Tanítás (1929), Budapest, Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinika
  • Gyógyítás (1929), Budapest, Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinika
  • Krisztus, (1938), Kápolnásnyék, Jézus szíve templom
  • Mátyás király korabeli apród (1939), Budapest, Svábhegy volt Golf szálló kertje, kis példány:Tapolca, Városi Múzeum
  • Balatoni sellők (1941), Balatonfüred, Tagore sétány
  • Boldog Özséb, Budapest, Gellért-hegy, Sziklatemplom (eltűnt)

SíremlékekSzerkesztés

  • Csiky József síremléke (1932), Budapest, Kerepesi temető
  • Haltenberger család síremléke (1936), Budapest, Kerepesi temető
  • Gyárfás Gyula síremléke (1945-ben megsemmisült), Budapest, Farkasréti temető

PortrékSzerkesztés

  • Kassai testvérek négyes portré (1928)
  • Popini Laci (1930)
  • Prohászka Ottokár (1934)
  • Gyermekportré
  • Mizzi Mariann portréja
  • Pataky Manyi portréja

KisplasztikákSzerkesztés

  • Libaetetés (1926)
  • Skót terrier (1928)
  • Tintatartó (1931), Budapest, Semmelweis Egyetem rektori iroda
  • Csikós lóháton (1937), Budapest, Magyar Nemzeti Galéria
  • Kuruc trombitás lóháton (1940)
  • Ámor halakkal
  • Bagoly
  • Bocskai István lóháton
  • Csibék
  • Disznópásztor
  • Faun furulyával
  • Fekvő cica
  • Gerelyvető nő
  • Gyermek báránnyal
  • Három alvó gyermek
  • Káin és Ábel
  • Lovak, Budapest, Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtár, Levéltár és Múzeum
  • Malacok
  • Mária Jézussal
  • Oroszlán
  • Pávapár
  • Pelikán
  • Szent Ferenc
  • Szent László lovascsoport
  • Ülő cica
  • Vénusz

Érmek, plakettekSzerkesztés

  • Rövid hajú kislány arcképe (Kenyeres Katalin), plakett (1926)
  • Hosszú hajú kislány arcképe (Kenyeres Márta), plakett (1926)
  • IX. Nemzetközi Dermatológus Kongresszus Budapest, emlékérem (1935), Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum
  • Kenyeres Balázs plakett (1936), Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum
  • 34. Eucharisztikus világkongresszus éremterv (1938)
  • Ötpengős éremterv (1938)

ElismeréseiSzerkesztés

  • Hadtörténeti Múzeum elismerő díszoklevele (1927)
  • Halmos Izor-díj (1931)
  • Kitüntető elismerés (1940) a Műcsarnok tavaszi tárlatán

ForrásokSzerkesztés

  • Huszár-Procopius: Medaillen- und Plakettenkunst in Ungarn. Budapest, 1932.
  • Herend 100 éves. Kiállítási katalógus. Budapest, 1939.
  • Szigeti István: Vastagh Éva szobrászművész érmei és plakettjei. In: Az Érem. Közlemények az éremgyűjtés köréből. XVI. 1960. 14. sz. Budapest
  • Művészeti lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965.
  • Sikota Győző: Herendi porcelán. Budapest, Műszaki Kiadó, 1970.
  • Árkovics Erzsébet: Egy szobor kálváriája: Vastagh Éva bronzszobra a Tapolcai Városi Múzeumban. In: Tapolcai Városi Múzeum Közleményei 1. (1989). Tapolca, 1990.
  • Vastagh Csilla: Egy elfelejtett szobrász emlékére. In: Új Művészet, 2000. december
  • Barla-Szabó László: A Vastagh művészcsalád. Budapest, Ernst Múzeum, 2004.
  • Magyar családtörténeti adattár.

SzobrokSzerkesztés