Nagyszered
Nagyszered (szerbül Велико Средиште / Veliko Središte, németül Groß-Sredischte) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Versec községben.
| Nagyszered (Велико Средиште / Veliko Središte) | |||
 | |||
| A római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bánsági | ||
| Község | Versec | ||
| Rang | falu | ||
| Irányítószám | 26334 | ||
| Körzethívószám | +381 13 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1270 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 121 m | ||
| Terület | 44,0 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 10′ 40″, k. h. 21° 24′ 21″Koordináták: é. sz. 45° 10′ 40″, k. h. 21° 24′ 21″ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszered témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése szerkesztés
Versectől északkeletre, Kiszsám, Nagyzsám és Temeskutas közt fekvő település.
Története szerkesztés
Nagyszered a 17. században már létezett, és lakott volt még a török hódoltság végén is.
A települést az 1717. évi kamarai jegyzékbe Veliki Szerediste néven 72 házzal vették fel és ekkor még tisztán óhitűek lakták.
A 19. század elején református vallású magyarok telepedtek le itt.
1841-ben az található kincstári birtokokat Lazarovics Golub vásárolta meg, és 1896-ban ez a család volt itt birtokos. A Lazarovics család a településen két kastélyt is építtetett. Nagyszered később Frisch Gyula utódainak, Klier Károlynak és Rhónai Györgynek lett a birtoka.
1910-ben 2287 lakosából 415 magyar, 380 német, 1057 szerb, 353 cseh volt. Ebből 843 római katolikus, 257 református, 1139 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseczi járásához tartozott.
Népesség szerkesztés
Demográfiai változások szerkesztés
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2050 | 2044 | 2120 | 1815 | 1698 | 1584 | 1340[2] | 1270[1] |
Etnikai összetétel szerkesztés
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 1044 | 77,91 |
| Magyarok | 99 | 7,38 |
| Csehek | 57 | 4,25 |
| Románok | 32 | 2,38 |
| Macedónok | 31 | 2,31 |
| Jugoszlávok | 22 | 1,64 |
| Montenegróiak | 10 | 0,74 |
| Horvátok | 10 | 0,74 |
| Németek | 4 | 0,29 |
| Szlovákok | 3 | 0,22 |
| Szlovákok | 2 | 0,14 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források szerkesztés
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
