Főmenü megnyitása

Friuli-Venezia Giulia

régió Olaszországban
(Venezia Giulia szócikkből átirányítva)

Friuli-Venezia Giulia (szlovénul Furlanija-Julijska krajina, ladinul Friûl-Vignesie Julie) Olaszország 20 régiójának egyike.

Friuli-Venezia Giulia
(Friûl-Vignesie Julie
Furlanija-Julijska krajina
Friaul Julisch Venetien)
A Tagliamento folyó Ampezzónál
A Tagliamento folyó Ampezzónál
Friuli-Venezia Giulia címere
Friuli-Venezia Giulia címere
Friuli-Venezia Giulia zászlaja
Friuli-Venezia Giulia zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
Rang Régió
Székhely Trieszt
Megyéi Gorizia (GO)
Pordenone (PN)
Trieszt (TS)
Udine (UD)
Kormányzó Massimiliano Fedriga (2018. május 1. – nincs)
Népesség
Teljes népesség1 215 220 fő (2019)[1] +/-
Népsűrűség156 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7845 km²
Időzóna UTC+1
Friuli-Venezia Giulia régió elhelyezkedése
Friuli-Venezia Giulia régió elhelyezkedése
Friuli-Venezia Giulia weboldala

Friuli-Venezia Giulia geopolitikai helyzetéből eredően hidat képez észak és dél, valamint kelet és nyugat között. Ennek következtében a térségben zajlik Közép-Európa, a Földközi-tenger parti vidékek és a kelet, valamint az Európai Unió és a dunamenti-balkáni térség tranzitforgalmának nagy része. Aránylag korszerű úthálózata az Ausztriával és Németországgal kiépített autópálya-kapcsolat által az európai közlekedési hálózat részévé vált.

FöldrajzSzerkesztés

 
Domborzati térkép
 
A régió a világűrből
 
A Tagliamento a Pisanói-hídról

FekvéseSzerkesztés

A tartomány Északkelet-Olaszországban fekszik, az ország legkeletibb csücskében. Határai északon Ausztria, keleten Szlovénia, délen a Velencei-öböl, nyugaton Veneto régió.

TájegységeiSzerkesztés

Karni-Alpok és Júliai-AlpokSzerkesztés

Friuli-Venezia Giulia területének 42%-a hegyvidék, ez megfelel a régió északi tájainak; míg a többi tájegységet dombok és síkságok teszik változatossá (35%-a sík) az Adriai-tenger partján a Trieszti-öbölnél (Golfo di Trieste) és a karsztos fennsíkban végződve. A hegyvidéki terület földtörténetileg viszonylag újonnan keletkezett és napjainkban is változó (l. 1976-os földrengés). Ennek részei a Karni-Alpok (Alpi Carniche) és a Júliai-Alpok olaszországi tájai. Itt az Alpok mészkőcsúcsainak egymásutánja határozza meg a tájképet. A hegyek magassága meghaladja a 2700 métert, köztük a Monte Coglians 2780 m (Karni-Alpok) és a Jôf di Montasio 2754 m (Júliai-Alpok).

A Karni-Alpok festői vidékét délről a Tagliamento-folyó határolja. A Carnia néven ismert vidék központja Ampezzo és Tolmezzo. A határvidéken a Monte Croce Carnicó hágó (1360 m) és a Sella di Camporosso vagy Tarvisiói-hágó (813 m) köti össze Ausztriát és Olaszországot. A Predil-hágó (Passo di Predil) (1156 m) Szlovénia felé jelent átjárót.

ElőalpokSzerkesztés

A Tagliamentótól és fő mellékfolyójától, a Fella-folyótól délre az Előalpok emelkedik, átlagosan 1500-2000 méteres magasságokba hatolva. Két kisebb zónája az impozáns Karni-Előalpok (Prealpi Carniche), legmagasabb csúcsa a Cima dei Preti, 2703 m, és a keleti Júliai-Előalpok.

Az Előalpok részét képezi a trieszti karsztos vidék is, a Trieszti-öbölnek egy különösen sziklás zónája. A karszt vegyi-fizikai erózió útján jött létre és sok érdekes természeti képződményt rejt: dolinák, barlangok, földalatti vízfolyások stb. A terület dél felé dombvidékbe szelídül, majd síkságba megy át 100-300 méteres tengerszint feletti magassággal. A sík vidék nagyjából megfelel a Tagliamento völgyének, amely a Pó-síksághoz hasonlóan északi és déli részre osztható.

A tengerpartSzerkesztés

A partok elérik a kb. 150 km hosszúságot a Tagliamentótól Muggia településig, Szlovénia határáig. Nagyrészt a Trieszti-öbölhöz (Golfo di Trieste) tartozó területről van szó, az Adria olaszországi szakaszának legkeletibb részéről. Az öböl nyugati vidékén lassan mélyülő, homokos partok terülnek el, lagúnás vidékektől övezve, mint a Maranói-lagúna (Laguna di Marano), vagy a Gradói-lagúna (laguna di Grado), pl. Lignano Sabbiadoro híres fürdőhellyel, míg keleti részén magas, sziklás partokat mos az Adria vize, a Trieszti karsztvidéki fennsík területét. Itt található az 1908-ban megnyitott Grotta Gigante barlang is.

VízrajzaSzerkesztés

Számos vízfolyást tartunk számon a régióban, ezek legnagyobbika a Tagliamento (170 km) a Karni-Alpokból indul útjára. Észak-dél irányban folyik végig a tartományon és Venetóval közös határt képezve ömlik az Adriába. További jelentős folyók: a Livenza (112 km), ez ugyancsak hosszú szakaszon adja a régió határvonalát, és az Isonzó (Isonzo) (136 km), amely Szlovéniában, a Júliai-Alpokban ered.

Természetvédelmi területekSzerkesztés

Regionális természeti rezervátum (Riserve Naturali Regionali)

Regionális természeti park (Parchi Regionali)

Tengeri védett terület (Aree Marine Protette)

Állami természeti rezervátum (Riserve Naturali Statali)

Egyéb védett terület (Altre Aree Protette)

TörténelemSzerkesztés

Az i. e. 2. században a vidék római uralom alatt állt. Nevét Cividale del Friuliról, eredeti nevén Forum Iuliiről kapta.[2] Forum Iuliit Julius Caesar vagy Augustus alapította piacvárosként, amire a forum név utal.

Később bizánci befolyás alá jutott, a középkorban Görz grófjai, Aquileia pátriárkái és a Habsburg-ház vetélkedett érte. Keleti részét 1500 körül a Habsburgok szerezték meg, akik megalakították Görz és Gradiska koronatartományt. Nyugati része (a tulajdonképpeni Friuli tartomány) a 15. században a Velencei Köztársaság, majd 1797-től a Campo Formió-i békeszerződéssel a Habsburgok kezére került, 1815-ben a bécsi kongresszus az Ausztriával perszonálunióban álló Lombard–Velencei Királysághoz csatolta.

1866-ban, a porosz–osztrák–olasz háború után előbb Friuli nyugati területe került az egységes Olasz Királysághoz, majd az első világháború után a keleti fele is, az Isonzó völgyével együtt. A második világháború után Udine és Gorizia megyéket is Friuli-Venezia Giulia régióhoz csatolták, az Isonzó völgyét viszont Jugoszlávia szerezte meg. 1954-ben a korábbi Trieszt szabad város nyugati része, végül egész Trieszt a Friuli régió, s ezzel Olaszország részévé vált. Pordenone megyét 1968-ban alapították, itt 1976-ban rendkívül súlyos áldozatokat követelő földrengés pusztított.

NépességSzerkesztés

A régiónak közel 1,2 millió lakosa van, jelentős szlovén kisebbséggel. Sauris, Timau és Val Canale térségében megőrződtek a német nyelvszigetek. Élnek itt ladin nyelvű ősfriuliak is.

NyelvekSzerkesztés

 
Háromnyelvű felirat

A friuli nyelv (saját elnevezése il furlan vagy la lenghe furlane, IPA [furˈlaŋ, ˈleŋge furˈlane]) a rétoromán nyelv egyik fő változata, amelyet az olaszországi Friuli-Venezia Giulia autonóm régióban mintegy 300 ezer ember használ; e régióban hivatalosan elismert nyelvi státusszal bír. Több nyelvjárásra oszlik (középső, északi, délkeleti, nyugati), amelyek főleg a szavak utolsó magánhangzójában különböznek egymástól (a nyelvjárásokban ez lehet a és o is). A friuli története több ponton homályos; valószínűleg azon vulgáris latin nyelvjárásokhoz kötődik, amelyeket az ókorban a rómaiak által i. e. 181-ben alapított Aquileia tartományban beszéltek. A rétoromán nyelvek közül a friulit beszélik a legtöbben.

A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, legközelebbi rokonai a szláv nyelvek, közülük is a horvát és a szerb. Friuli határmenti területein és Trieszt környékén 60-70 ezren beszélik.

KözigazgatásSzerkesztés

 
Friuli-Venezia Giulia megyéi

Megyéi:

A régiót ma négy megye (provincia) és 219 település alkotja. Megyéi:

Friuli-Venezia Giulia elnökei:

GazdaságSzerkesztés

MezőgazdaságSzerkesztés

A tartomány északi része hegyes; hús- (sonka) és tejtermékei révén ismert. A délen fekvő, part menti részeken számos kis mezőgazdasági üzem termel a belső szükséglet kielégítésére. Fő termények: búza, kukorica, zöldség és gyümölcs (főleg szőlő, a betiltott nevű Tocai borral). A halászatnak főképpen a tengerparton van szerepe, míg a dohány termesztése Trieszttől délkeletre zajlik.

IparSzerkesztés

Udine és Gorizia gazdaságilag jelentős városok. Textilipar, vegyipar, gépgyártás a legfontosabb ipari ágazatuk.

Kereskedelem: turizmusSzerkesztés

SportturizmusSzerkesztés

Síközpontok:

Gyógyturizmus, termál- és wellness szolgáltatásokSzerkesztés

  • Grado termái már az Osztrák–Magyar Monarchia idején ismertek voltak.
  • Lignano új termálfürdője modern infrastruktúrával felszerelt.
  • A Karni-Alpokban Arta Terme a legmodernebb termálkomplexum.

Tengerparti yacht- és vitorlásturizmusSzerkesztés

Yacht- és vitorláshajó-kikötők Friuli-Venezia Giulia régióban:

  • A Trieszti-öböl (Golfo di Trieste) kikötői településenként:
    • Muggia: Porto San Rocco
    • Trieszt: Marina San Giusto
    • Monfalcone: Ocean Marine, Marina Lepanto, Nautec Mare, Marina Hannibal
    • Grado: Tenuta Primero, Porto San Vito, Darsena San Marco, Darsena Navigare 2000
    • Aquileia: Marina di Aquileia
  • A Friuli part (Costa Friuliana) kikötői: településenként

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Istat
  2. Archivált másolat. [2008. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 9.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Friuli-Venezia Giulia témájú médiaállományokat.