Főmenü megnyitása

Vidorlak (szlovénül: Vidonci) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Felsőlendva községhez (Občina Grad) tartozik.

Vidorlak (Vidonci)
A Jézus Szíve-kápolna Vidorlakon, a faluban élő Farič nevezetű család tulajdona.
A Jézus Szíve-kápolna Vidorlakon, a faluban élő Farič nevezetű család tulajdona.
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségFelsőlendva
Rang falu
Alapítás éve1365
Polgármester Daniel Kalamar
Irányítószám 9264
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség352 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság368 m
Terület7,21 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Vidorlak (Szlovénia)
Vidorlak
Vidorlak
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 49′ 00″, k. h. 16° 07′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 00″, k. h. 16° 07′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Vidorlak témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Muraszombattól 20 km-re északnyugatra, Felsőlendvától 3 km-re északkeletre a Vend-dombvidék (Goričko) területén fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Első írásos említése 1365-ben "Wydoniafolua" alakban történt abban az oklevélben, melyben Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval I. Lajos magyar király elcseréli Széchy Miklóssal Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért. Akkor Vidonyafalva néven a felsőlendvai uradalom része volt. Egy évvel később 1366-ban "Bidoniafalua" néven említik.[2] Csak 1626-ban bukkan fel először szlovén neve "Vidonez" alakban. Az 1627-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a felsőlendvai plébániához tartozott, mely akkor a protestánsok kezén volt. 1685-ben Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett és egészen a 19. század közepéig a család birtoka maradt.

Vályi András szerint " VIDONCZ. Tót falu Vas Várm. földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik F. Lendvának szomszédságában, mellynek filiája; földgye sovány, szőleje, és fája tűzre van."[3]

Fényes Elek szerint " Vidoncz, vindus f. Vas vgyében, a f. lendvai uradalomban, 364 kath. lak."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Vidorlak, 139 házzal és 745 r. kath. vallású, vend lakossal. Postája Felső-Lendva, távírója Szt.-Gotthárd."[5]

Fontos dátum a település életében 1899, az iskola alapítása. Három falu, Vidorlak, Ottóháza és Vaskovácsi gyerekei jártak ide. 1937-ben az ide járó 244 gyerekből 145 vidorlaki volt. Az iskolát sajnos 1977-ben be kellett zárni.

1910-ben 859, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. Az első világháború után először a de facto Vendvidéki Köztársaság, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1932-ben megalakult az önkéntes tűzoltóegylet. 1937-ben Vidorlak 170 házában 800 lakos élt. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1967-ben Vidorlak 149 házában 697 lakos élt. 1991 óta a független Szlovénia része. A lakosság száma folyamatosan csökken. 2002-ben 352 lakosa volt.

 
A Vuk-kápolna

NevezetességeiSzerkesztés

Jézus Szíve tiszteletére szentelt kápolnája (más néven Farič-kápolna) a Radófára menő út mellett áll. 1888-ban épült, védett műemlék.

Híres emberekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Ivan Zelko: Historična Topografija Slovenije I. Prekmurje do leta 1500. Murska Sobota, 1982.
  • Matija Slavič: Naše Prekmurje. Murska Sobota, 1999.

JegyzetekSzerkesztés