Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Vonyarcvashegy

magyar település

Vonyarcvashegy nagyközség Zala megyében, a Keszthelyi járásban.

Vonyarcvashegy
Kilátás a fénykereszttől
Kilátás a fénykereszttől
Vonyarcvashegy címere
Vonyarcvashegy címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Keszthelyi
Jogállás nagyközség
Polgármester Péter Károly[1]
Irányítószám 8314
Körzethívószám 83
Népesség
Teljes népesség 2172 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 155,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vonyarcvashegy (Magyarország)
Vonyarcvashegy
Vonyarcvashegy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 45′ 43″, k. h. 17° 18′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 43″, k. h. 17° 18′ 58″
Vonyarcvashegy (Zala megye)
Vonyarcvashegy
Vonyarcvashegy
Pozíció Zala megye térképén
Vonyarcvashegy weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vonyarcvashegy témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Vonyarcvashegy a Keszthelyi-öböl partján, a Keszthelyi-fennsík déli szélénél, Zala megye keleti részén fekszik. Délről a Balaton, északról a hegyek zárják el a települést, így csak kelet-nyugat irányba nyitott. Így fut a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal is keresztül a településen, amelyen a település egy vasútállomása elővárosi szerelvényeket és Pécsről, valamint Szombathelyről gyorsvonatokat fogad.

A község főútja a 71-es másodrendű főút, amely a Balaton északi parti településeivel és Keszthellyel köti össze. Vonyarcvashegy Keszthely felől kiválóan megközelíthető autóbusszal, de Tapolcáról sűrűn járnak járatok.

TörténeteSzerkesztés

A Balatonhoz közelebb eső Vonyarc településrész történetileg jóval megelőzi Vashegyet. Első említése 1335-ből való már mint anyaszentegyház. Ekkori birtokosai a Karmacsi család.

1573-ban a török megrohanta a települést, és felgyújtotta. Az 1580-as évektől évszázadokig lakatlanná vált a falu. A 17. században a környék mint szőlőhegy éled újjá. A vonyarci hegyközségben a birtokosok elsősorban keszthelyi gazdák voltak, azonban az 1690-től kezdve pár helyi lakosról is lehet beszélni. A mai település másik része, Vashegy, is ebben az időszakban jelent meg. Első említése 1689-ből való mint Balatongyörök szőlőhegye.

A 18. században két apró falu volt a mai nagyközség helyén. Lakosai zsellérek voltak, és főként a szőlőföldeken végzett bérmunkákból éltek. A terület birtokosa 1741-től a Festetics család mellett a horvát bán, aki végül 1779-ben lemondott tulajdonáról, így teljes mértékben a Festeticsek birtokába került.

Vonyarc és Vashegy 1850-ben egyesült, és kisebb fejlődésbe kezdett. Iskolája 1870-ben nyílt meg.

A település a 20. század elején tovább nőtt, azonban kiemelkedő fejlődése csak az 1950-es évektől figyelhető meg, amikor a község bekapcsolódott a balatoni turizmusba, jó minőségű strandot hoztak itt létre. 1952-ben új iskolája létesült, 1957-ben pedig egy kemping jött létre. 1960-ban Vonyarcvashegy nagyközséggé alakult, ahol a turizmus meghatározó jelleggel bír.

2007-ig a Keszthely–Hévízi, utána a Keszthelyi kistérséghez, 2013 óta a Keszthelyi járáshoz tartozik.

A településen polgárőrség működik.[3]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Mihály-domb
  • Vonyarci kápolna
  • Vashegyi kápolna
  • Kálvária és „fénykereszt” (2010)[4]

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Vonyarcvashegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. Látnivalók. vonyarcvashegy.hu. (Hozzáférés: 2015. augusztus 23.)

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés