Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-05-24

Vonattal Wiesbadenből

szerkesztés
  Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy wiesbadenból hogy tudok eljutni kleinberssebbe vonatal
--77.24.53.182 (vita) 2010. május 24., 02:14 (CEST)[válasz]
Kedves kérdező!
Sajnos, a célállomást nem találom! Wiesbaden rendben van, ez a város Németországban van, de Kleinbersseb sehol nem található...! Ez egy kicsiny helység valahol? Milyen város közelében? Vagy talán hasonló nevű a célpont, csak elírtad? Kleinberg nem jó, abból több is van, Ausztriában is, Németországban is... Kérlek, pontosítsd a célállomást! -   vitorlavita 2010. május 24., 02:57 (CEST)[válasz]

Kedves kérdező, ez nem enciklopédia-tudakozóba tartozó kérdés... Menetrendeket a megfelelő ország vasúttársaságaianak honlapján talál, a németeké a http://www.bahn.de/i/view/GBR/en/index.shtml címen található, számos nyelven elérhető. – Timish   sablongyár üzenőfal 2010. május 24., 10:47 (CEST)[válasz]

keresem a romániai "földvárakat"

szerkesztés
  Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy
hány település létezik romániában, amelyik nevében szerepel a "földvár" kifejezés. Most tartják szerbiábann, a földvárak találkozoját, és beszélgettünk egyik ismerösőmmel, hogy jó lenne ha csatlakoznának a romániai földvárak is, de eddig csak igazából Melegföldvárral tudtuk felvenni a kapcsolatot. Tudunk még Barcaföldvárról is, de kiváncsiak vagyunk, hogy esetleg létezik-e más földvár is.
Köszönettel

Beáta

válasz:

A Magyar nagylexikon a következő helyneveket adja ki (amelyek tartalmazzák a „földvár” karaktersorozatot):
  • Bácsföldvár, Bačko Gradište <szerb>, Tiszaföldvár: község Szerbiában, a Vajdaságban, a Bácskában, a Tisza és a Ferenc-csat. torkolatánál, Óbecsétől D-re.
  • Balatonföldvár, Földvár: község, körjegyzőségi és kistérségi központ Somogy megyében (D-Dunántúl régió), a Balaton D-i partján, Siófoktól 15 km-re Ny-DNy-ra.
  • Dunaföldvár, Földvár: város Tolna megyében (D-Dunántúl régió, Paksi kistérség), a Mezőföldön, a Duna jobb partján, Pakstól 20 km-re É-ra.
  • Földvár, Feldioara <román>, Marienburg <német>: község Romániában, az Olt bal partján, Brassótól É-ra.
  • Melegföldvár, Feldioara <román>: község Romániában, az erdélyi Mezőség É-i részén, Kolozsvártól K-re.
  • Pusztaföldvár: község Békés megyében (D-Alföld régió, Orosházai kistérség), a Maros–Körös közén, a Békési-háton, Orosházától 12 km-re K-DK-re.
  • Székelyföldvár, Războieni-Cetate <román>: község Romániában, a Vit patak mentén, Aranyosgyérestől D-re.
  • Tiszaföldvár: város Jász-Nagykun-Szolnok megyében (É-Alföld régió, Kunszentmártoni kistérség), a Tiszazug É-i szélén, Szolnoktól 23 km-re D-re.
  vitorlavita 2010. május 24., 16:36 (CEST) - Kibővítettem a Földvár_(egyértelműsítő_lap) szócikket is...[válasz]

kiegészítés:

Az általad Barcaföldvár néven említett település a fenti listában Földvár néven szerepel. – Hkoala   2010. május 24., 17:47 (CEST)[válasz]
  Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Az lenne a kérdésem, hogy Bohumil Hrabal és Joseph Roth munkássága a Monarchia valamely utódállamában teljesedett ki? Néztem már wikipédiás forrást. Ha lehet, igen, nem választ kérnék. Fontos lenne még ma tudnom. Előre is nagyon szépen köszönöm a segítséget és a fáradozást!
Üdv: Curious1

Hrabalé igen, Csehországban (Csehszlovákiában), Roth azonban Galiciában született, tkp. csak néhány évet élt magában Ausztriában, élete utolsó majdnem húsz évét pedig Német- és Franciaországban töltötte, tehát külföldön lett író, noha természetesen osztrák írónak tekintjük (A Radetzky-induló, A kapucinus kripta, Jób stb.). – Pagonyfoxhole 2010. május 24., 20:11 (CEST)[válasz]

Roth születését tekinteve (Brody) nem kétséges, hogy az akkori Monarchiában született, csak, hogy a munkássága a már felbomlott, volt Monarchia utódállamok egyikében teljesedett-e ki a munkássága. Ez lenne mé itt, ha valaki tudna segíteni. Curious1

Ahogy utaltam rá, külföldön (Német- és Franciaországban) lett író, ott születtek a művei. Tehát a válasz még egyszer: NEM. – Pagonyfoxhole 2010. május 24., 22:00 (CEST)[válasz]

Mégegyszer, hátha most valaki tudja: szabadállam

szerkesztés
  Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Tehát a szabadállam milyen állam? Ez csak részlegesen független? Doncseczvita 2010. május 24., 21:07 (CEST)[válasz]

Válasz, vitorla:

Kifejezetten tudni: nem tudom. A véleményem az, hogy a szabadállam ugyanolyan költői elnevezés, mint a népköztársaság, a népi közösség (Líbia) - mindegyik államformája: köztársaság.
A szabadállam - mint egy köztársaság-elnevezés - ma már történelmi fogalom. Így hívták Oranje Szabad Államot (Oranje Vry Staat <afrikaans>, Orange Free State <angol.>): független búr köztársaság (1848–1902). Ma már csak történelmi tartomány. a Dél-afrikai Köztársaság középső részén, az Oranje és a Vaal folyó vidékén. Fővárosa Bloemfontein.
A Magyar nagylexikon a következőket írja még Oranjéról:
A Fokföldről kivándorló búr telepesek (nagy trek) alapították az 1840-es években több kisebb államalakulat létrehozása után, a Csaka zulu király hadjáratai miatt részben vagy egészben elnéptelenedett, jobbára szoto területeken. A másik búr köztársasággal, Transvaallal közösen sikeresen állították meg a britek terjeszkedését, akik 1854-ben elismerték Oranje függetlenségét. Az 1870-es évektől, a térség nagy arany- és gyémántlelőhelyeinek felfedezése után Oranjéba is sok brit telepes (uitlander ‘kívülálló’) költözött, ami a 2. búr háború (búr háborúk) kirobbanásához vezetett. A háború során a britek Oranje egész területét elfoglalták, és a pretoriai békeszerződés értelmében 1902-ben annektálták. 1910-ben a Dél-afrikai Unió (1961-től Dél-afrikai Köztársaság) tartománya lett. A bantusztánok megszüntetésével egy időben végrehajtott tartományi átszervezések során 1995-ben - területi egységét megtartva – felvette a Szabadállam nevet.
  vitorlavita 2010. május 24., 22:33 (CEST) - (a kiemelések tőlem)[válasz]

Kiegészítés, Karmela:

Egynéhány Wikipédia tartalmaz cikket erről a fogalomról.
  • A német Wikipédia de:Freistaat cikke csak a német nyelvterületen, illetve a német nyelvterületről átvett szabadállam fogalommal foglalkozik. Ezek szerint egyszerűen a köztársaság (république, Republik) szinonimájaként keletkezett a tizennyolcadik század nyelvtisztító törekvéseiben, és néhány német tartomány nevében még ma is él: a bajor (1945 óta), a szász (1990 óta), a türingiai (1993 óta) és a bádeni (1945–1952) tartományok nevezték/nevezik magukat történelmi okoknál fogva szabadállamnak, bár nem önálló államok, és az 1919-es weimari tanácsköztársaság is a szabadállam nevet viselte.
A német Wikipédia ezeket a helyeket nevezi meg forrásként:
  • Dornheim, Andreas: Geschichte des Begriffes "Freistaat". Landeszentrale für politische Bildung
  • Land (Freistaat) Bayern (online). Handwörterbuch des politischen Systems der Bundesrepublik Deutschland. 5., aktual. Aufl., Leske+Budrich, Opladen 2003; Lizenzausgabe: Bundeszentrale für politische Bildung, Bonn 2003. Hrsg. von Uwe Andersen, Wichard Woyke. (Hozzáférés: 2009. június 21.)
Dr. Andreas Dornheim írásából az is kiderül, hogy a németben a szabadállam szó 1754-ben mutatható ki elsőízben, mégpedig a stuttgarti Johann Jacob Moser (1701-1785) korának kiemelkedő államjogásza és publicistája nevezte Svájc berendezkedését Freystaat néven.
  • Az angol Wikipédia en:Free state cikke a német fogalmon kívül tárgyalja a kifejezés más nyelvterületeken való használatát is.
Eszerint a délafrikai Oranje Vrystaat és utódja ahhoz hasonlóan használta ezt a nevet, mint a németek: köztárság értelemben. Ezzel szemben a Congo Free State (1877-1884) egy királyság volt II. Lipót belga király diktátorsága alatt, és nevében a „szabad” a gyarmati hatalmak és a belga parlamenttől való függetlenség jelzéseként szerepelt.
Kasmir Pakisztánhoz tartozó része is a szabadállam nevet viseli, és elsősorban az elnyomástól való mentességet, másodsorban pedig az autonómiáját és parlamentáris berendezkedését akarják ezzel kifejezni.
Az Irish Free State (1922-1937) viszont monarchia volt, bár nevében a szabadállam az ír saorstát szó tükörfordítása, és ez valójában köztársaságot jelentene. Azért született ez a kompromisszumos és pontatlannak meghagyott megnevezés, hogy az írek függetlenségi törekvését is kifejezésre juttassák, mégis el lehessen kerülni a köztársaság (republic) szót, hiszen az Irish Free State megmaradt monarchiának.
Estado Libre Asociado de Puerto Rico nevében a szabadállam a függetlenség és önálló államiság kifejezéséül szolgálna, noha egyik sem igaz rá – de legalább szépen hangzik.
1649 és 1660 között Anglia is szabadállamnak nevezte magát, és itt a kifejezést köztársaság értelemben használták.
Az angol cikk felsorol még sámos további szabadállamot is.
  • A német Wikipédia forrásai között említett cikk Dr. Andreas Dornheim tollából még külön kitér a svájci Freystaat fogalmára is, amit első ízben 1754-ben használtak a német monarchia ellentéteként és a szabad közélet kifejezésére. A cikk bőven tárgyalja a szabadállam és a republika fogalmak jelentésváltozásait is a történelem során.
Cicerónál a res publica a nép érdekében vezetett államot általánosságban jelentette, függetlenül attól, hogy az uralom egy kézben összpontosul vagy sem. Az idők folyamán azonban, némi ingadozásokkal, a parlamentáris demokrácia jelentésben szilárdult meg a szó jelentése.
A szabadállam kifejezés azonban nem kristályosodott így ki, az államok megnevezését inkább csak diszíti, mint pontosítja.
Készítettem neked egy cikket: Szabadállam. Remélem, hogy segíteni tudtam Doncsecz. Mi miatt érdekel ez a kérdés?
 Karmelaüzenőlap 2010. május 25., 00:36 (CEST)[válasz]
  Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Sziasztok, két kérdésem is lenne, Vatikán országnak számít-e és hogy a pápa törvényesen leváltható-e? Előre is köszönöm a választ. – VC-süzenet 2010. május 24., 21:49 (CEST)[válasz]

Vatikán független állam, ország. Teokratikus monarchia, uralkodója a római pápa. Fel lehet neki ajánlani, hogy mondjon le, de nem lehet kényszeríteni. Ha elvesztené a cselekvőképességét, akkor megszűnne pápának lenni. Szalakóta vita 2010. május 24., 22:23 (CEST)[válasz]

Szalakóta, kérlek add meg azt is, hogy hol lehet ennek utánanézni.  Karmelaüzenőlap 2010. május 25., 00:38 (CEST)[válasz]
Már nem is tudom, honnan van az információ. Szalakóta vita 2010. május 25., 10:10 (CEST)[válasz]
Szalakóta első két mondata megtalálható a Vatikán szócikkben. A pápa lemondásáról pedig itt (Pápautódlás: dogmák fogságában - hetek, 2002.05.24.) lehet talán elég részletesen olvasni: az akkor már súlyosan beteg (Parkinson-kóros) II. János Pál önkéntes lemondásának lehetősége témáját járja körbe a cikk. -   vitorlavita 2010. május 25., 13:32 (CEST)[válasz]
Itt egy magán vitára szerettem volna igazolást. Az egyik, hogy Vatikán ország és nem csak egy városállam. A másik, hogy a pápa sem alkalmatlanság, de akár bün elkövetése ellenére sem leváltható. Tehát a kinevezése után nincs olyan földi hatalom ami leváthatna, én ezt nem igazán akartam elhinni. Erre szeretnék egy tagadást, vagy megerősítést. Az ajánlott cikk inkább az önkéntes lemondásról szól. VC-süzenet 2010. május 26., 18:58 (CEST)[válasz]
A városállam is ország, mint a neve is mutatja. A pápa leváltására nem ad módot az egyházjog, de mivel az egyházjogot is meg lehet változtatni, ez nem szükségképpen jelenti azt, hogy leválthatatlan lenne. Bővebben lásd pl. itt. A Hetek-cikkről felületes beleolvasásból is látszik, hogy az írójának nem sok fogalma van arról, amit beszél. --TgrvitaIRCWPPR 2010. május 26., 19:13 (CEST)[válasz]