Főmenü megnyitása

Zerkovitz Béla (Szeged, 1881. július 11.Budapest, 1948. október 24.)[1] műépítész, zeneszerző, színigazgató, népszerű sanzon- és operettszerző, a századforduló utáni magyar kuplé- és sanzonszerzők egyik legjelentősebb alakja.

Zerkovitz Béla
Zerkovitz Béla.jpg
Életrajzi adatok
Született 1881. július 11.
Szeged
Elhunyt 1948. október 24. (67 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Pályafutás
Műfajok sanzon, operett
Tevékenység zeneszerző
IPI-névazonosító 00033600326
A Wikimédia Commons tartalmaz Zerkovitz Béla témájú médiaállományokat.

Tanulj meg fiacskám komédiázni!
Tanulj meg kacagni, sírni, ha kell!
Tanulj a rosszhoz is jó képet vágni!
Magaddal törődj csak, más senkivel!
Ne higgy a barátnak, hű szeretőnek!
Ne higgy az eskünek! Ne higgy soha!
Tanulj meg fiacskám komédiázni,
Mert minden, minden csak komédia!

– Részlet Zerkovitz Béla Tanulj meg fiacskám komédiázni c. dalából

ÉleteSzerkesztés

Az óbudai születésű izraelita vallású kereskedő Zerkovitz Jónás (Jonathan Zerkowitz) (1840-1920) és szintén óbudai születésű Princz Janka (Johanna) (1839-1927) fia. Édesanyja Goldmark Károlytól tanult énekelni, és egy bentlakásos iskola tanárnőjeként és igazgatójaként dolgozott, emellett 8 gyermeket szült. Édesapja fiatalon egy időre Szegedre költözött, majd onnan vissza a Budapest V. kerületébe. Legkisebb gyermekük, Béla Szegeden született, de a Műegyetemet már Budapesten végezte, ahol építészmérnöki oklevelet szerzett. Eközben a MÁV alkalmazottjaként is dolgozott, a pesti utca divatos énekmestere lett.

Műegyetemi tanulmányai alatt írta meg első dalát, egy társas összejövetelen egy barátja énekelte el az „Integrál Böske” című számát. Néhány nappal később Baumann Károlyt, az orfeum népszerű énekesét is felkereste, aki elkérte a számot tőle, hogy műsorába illessze. A dal sikert aratott, így kezdődött Zerkovitz pályafutása, ami alatt több mint 1000, a nevéhez fűződő sláger született. A színházak egyfelvonásos darabjaiba írt betétszámokat, valamint írt operetteket is, ezeket mind hazai, mind külföldi színpadokon játszották.

 
Zerkovitz Béla sírja Budapesten. Kerepesi temető: 24/1-1-68.

Dalait a legkisebb kocsmákban is énekelték, fütyülték. Népszerű dalai miatt sokan irigykedtek rá, elfeledkezve arról a tényről, hogy megjelenéséig Budán szinte kizárólag osztrák sramlizenét játszottak a kocsmákban is. Ő volt a magyar kuplé megteremtője. Magyarosította az orfeumi dalokat, a zenés színpadok műsorát. Ő maga is rendelkezett zenei ismeretekkel; tanulmányait Mészáros Imrénél, az Operaház akkori igazgatójánál végezte.

Rajongott a színházért. 1925-ben a Városi Színház (ma Erkel Színház) igazgatója, majd évekig Royal Orfeum művészeti igazgatója (a mai Madách Színház helyén) volt.

Barátai közé nemcsak magyar, hanem híres külföldi személyek is tartoztak, mint Grock vagy Josephine Baker. Zenei teljesítményét elismerte szinte az egész világ, Giacomo Puccinivel sokszor nyaralt együtt.

A dalait a magyar kor legnagyobb alakjai is énekelték: Bilicsi Tivadar, Ajtay Andor, Petress Zsuzsa, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Vámosi János stb.)

Vidám, kedves egyszerű ember volt. Búcsúzóul, halála előtt még egy dallal megörvendeztette az utókort, mely a „Lehoznám néked a csillagot is az égről” című dala volt.

Halálát agyvérzés okozta. A Fiumei úti Nemzeti Sírkertben nyugszik (24/1-1-68).[2]

Főbb műveiSzerkesztés

OperettSzerkesztés

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 74, ugyanitt nyolc, társasági fotón is látható.[Mj. 1]

  • Aranyeső (operett 3 felv.) Szövegkönyv: Béldi Izor, versek: Mérei Adolf. Bem. 1913. febr. 21. Népopera.
  • Aranymadár
  • Árvácska (operett 3 felv.) Szövegkönyv: Bús Fekete László, versek: Kulinyi Ernő, Bem. 1924. júl. 1. a Budai Színkör; és 1924. szept. 13., Király Színház
  • A hattyúlovag
  • A huszonnyolcas
  • A legkisebbik Horváth leány (1927) (operett 3 felv.) Szövegkönyv: Szilágyi László, Bem. 1927. máj. 21., Király Színház
  • A nóta vége
  • A szélhámos király
  • Balról a harmadik
  • Békebeli komédiák
  • Csak egyszer élünk
  • Csókos asszony (1926) (operett 3 felv.) Szövegkönyv: Szilágyi László, Bem. 1926. febr. 27., Városi Színház. [3]
  • Csuda Mihály szerencséje (énekes bohózat 3 felv.) Szövegkönyv: Bús Fekete; versek: Kulinyi Ernő, Bem. 1926. máj. 22., Magyar Színház
  • „Das Finanzgenie, (operett) Bem. 1915. okt. 29. Bécs, Apolló Theater
  • Doktor úr
  • Eltörött a hegedűm (operett 3 felv.) Szövegkönyv: Szilágyi László, Bem. 1928. nov. 3., Király Színház [4]
  • Gyerünk csak! (látványos nagy revű) szöv. Béldi Izor, társzeneszerző: Barna Izsó, Bem. 1913. máj. 24. Népopera
  • Hulló falevél
  • Katonadolog (operett 3 felv.) Szöv. Béldi Izor Bem. 1913. okt. 25. Népopera
  • Melizina
  • Muzsikus Ferkó (1926) (operett 3 felv.) Szövegkönyv: Szilágyi László, Bem. 1926. jún. 18., Budai Színkör
  • Postás Katica ( operett 3 felv.) Szövegkönyv: Bús Fekete, versek: Kulinyi Ernő, Bem. 1925. jún. 24., Budai Színkör
  • Százszorszép (operett 3 felv.) Szövegkönyv: Faragó Jenő, Bem, 1919. nov. 28. ,Városi Színház
  • Zsiványkirály

Sanzonok, kuplék, operett slágerekSzerkesztés

  • A doktor úr (a "Honi bú és Honi baj" pikáns változata)
  • A finom nő
  • A léha nótája (saját szöveggel)
  • A semmeringi kvartett
  • A szalmaözvegy
  • Add ide, add ide
  • Adjon kölcsön tíz pengőt (saját szöveggel)
  • Akiknek a szívük fáj... - alcím: Sorrentói levél (saját szöveggel)
  • Asszonykám, adj egy kis kimenőt (saját szöveggel)
  • Asszonykám, adj egy kis pihenőt (az "Asszonykám adj egy kis kimenőt" paródiája, Weiner István szövegével)
  • Az egyiknek sikerül
  • Éjjel az omnibusz tetején
  • Gyere te nímand…
  • Hulló falevél
  • Kár itt minden dumáért
  • Látta-e már Budapestet éjjel
  • Lehoznám néked a csillagokat
  • Manuela
  • Mondják meg a legkisebbik Horváth lánynak
  • Most amikor minden virág nyílik
  • Mi muzsikus lelkek
  • Tanulj meg fiacskám komédiázni
  • Te szőke gyerek
  • Van a Bajza utca sarkán

FilmzenékSzerkesztés

  • Iza néni (1933)
  • A papucshős (1938)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2075/1948. folyószáma alatt.
  2. Zerkovitz Béla sírja Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  3. A legtöbbször játszott darabja. A Színházi adattárban 43 bemutatót rögzítettek.
  4. Eltörött a hegedűm, operett 3 felvonásban II. füzet, ének-zongora, antikvár. lira.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 1.)

ForrásokSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. 2017. augusztus 9-i lekérdezés.

További információkSzerkesztés

  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2005.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Sándor János: Százados színházkrónika. Szegedi színházi és színészeti regiszter. Szeged, Ariadne Press Bt., 1998.
  • Könnyűzenei lexikon. Szerk. Sebők János-Szabó Béla. Bp., Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1987.
  • Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.