Főmenü megnyitása

Zobor (szlovákul: Zobor) Nyitra városrésze Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Zobor
Zobor látképe a nyitrai várból
Zobor látképe a nyitrai várból
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNyitrai
Rang Nyitra városrésze
Első írásos említés 1111
Körzethívószám 00421 (0) 37
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zobor (Szlovákia)
Zobor
Zobor
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 19′ 45″, k. h. 18° 05′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 45″, k. h. 18° 05′ 55″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
A zoborhegyi bencés apátság oklevele 1113-ből.
A zobori bencés kolostor 14. századi pecsétje
Az egykori zoborhegyi millenniumi emlékmű

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Nyitra központjától 3 km-re északkeletre, a Zobor-hegy alatt fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

A szláv eredetű zbor kifejezés magyarul gyülekezetet, csoportot jelent, utalva itt elsősorban a környék szerzeteseinek, remetéinek gyülekezőhelyére.

TörténeteSzerkesztés

A Zobor-hegyről az ember évszázadok óta ellenőrizni tudta a környező vidéket. Ezt bizonyítják az itt előkerült bronzkori maradványok is. A 9. században a Nagymorva Birodalom idején Nyitra várának előváraként kis vár állt ezen a helyen. Anonymus szerint a honfoglalás idején Zobor Szvatopluk helytartója, a Nyitra környéki terület ura volt. Amikor a honfoglalók Huba vezetésével elfoglalták ezt a földet, Zobort a városhoz közeli hegyen felakasztották. A hegy sokáig a Zobor hegye nevet viselte. A kereszténység magyarországi meggyökeresedésében és terjesztésében a bencés szerzetesrendnek volt legnagyobb szerepe. A bencések Szent Hippolit kolostora a 10. században létesült, valószínűleg a környék régóta itt élő remetéi, szerzetesei alapították. A Szent István korában alapított zoborhegyi bencés apátság egyike Magyarország legkorábbi szerzetesi közösségeinek. A kolostorban élt Szent Zoerard-András, az első magyarországi szentek egyike, aki Fülöp apát engedélyével remeteségbe vonult a környékbeli erdőségbe. Szent István birtokadománya következtében az apátság jelentős földbirtokkal rendelkezett. Az apátság 1111. és 1113. évi birtokleveleiből kitűnik, hogy Szent István király a Vág folyón szállított áruk vámjának, valamint Nyitra és Trencsén vásárvámjainak harmadát és Dovár birtok egy részét az apátságnak adta. Kálmán király a sorozatos cseh betörések miatt megerősítette az apátság védelmét. 1471-ben Kázmér lengyel herceg – Mátyás ellenfele – Nyitrát elfoglalta és a szerzetesek elmenekültek. Az apátság helyére épült 1695-ben a kamalduliak kolostora, mely a szerzetesrend tulajdonában volt 1782-ig, a rend feloszlatásáig, amikor a kamalduliak elhagyták a kolostort. Az épületet 1953-ban átépítették, s légzőszervi panaszokat kezelő gyógyintézményt hoztak létre benne. Területén évszázados hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek is, mely lakóinak fontos bevételi forrása volt. Szent Orbánnak szentelt temploma a 18. században épült.

Vályi András szerint "Zobor, Nyitra Vármegy. Remete lakó hely, holott az előtt a’ Kamadulensiseknek Klastromjok vala, most földes Ura a’ Relig. Kintstár, fekszik Nyitrának, ’s Darázsinak szomszédságában, és annak filiája."[1]

Nyitra vármegye monográfiája így ír a Zoborhegyről és a kolostorról: "egy óra alatt följuthatunk az 587 méter magas Zobor hegyre, mely a nyaralók területén túl tölgyerdővel van borítva. Az erdőség részben a püspökség, részben az esztergomi káptalan tulajdona. Nyugot felé kiemelkedő ormán áll a Magyarország ezredéves ünnepe alkalmából, a honfoglalással kapcsolatban levő legnevezetesebb pontokon, 1896-ban felállított hét emlékmű egyike. A zobori emlék egy szélesebb alépítményből kiemelkedő húsz méter magas gránit-obeliszk. Mint a többi emlékművet, ezt is Berczik Gyula tervezte. A hatalmas kőszál messze ellátszik a Nyitra völgyébe, melynek a vágmenti és a barsi dombvonulatok koszorújával befoglalt hullámos síkját, sűrűn fehérlő helységeit viszont egészen kiterítve látjuk alattunk, az obeliszk talpának lépcsőkövéről nézve. A Zobor-hegy nyugoti oldalán van egy régi kolostor, a hajdani zoborhegyi apátságé. A Szt. István alapította apátság benczéseké volt; 1691-ben azonban kamalduli szerzeteseké lőn. A kolostor ma vendéglőül szolgál, méretei után itélve elég nagy terjedelmű temploma romban hever. A kolostor közelében van a Zobor egy más nevezetessége, a Zórád-barlang. A Zobor-hegyen a filloxera pusztítása előtt híres szőlők voltak, melyek zamatos borokat termettek, mert a délnek fekvő lejtő igen kedvező a szőlőre. A filloxera letarolván az egész szőlőterületet, az parlagon maradt és csak nyaralóhely gyanánt használták. A Zobor-hegyközség a szőlőmívelés érdeke előmozdítása végett 1895. év deczember hó 15-én alakult meg s hozzáfogott a szőlők uj betelepítéséhez."[2]

"A hegyközséget különböző völgyek szaggatják meg, keletről nyugot felé a következő sorrendben: Mártonvölgy, Kiskőút, Urivölgy, Komlóvölgy, Nagykőút; a Zobor az Ujhegyben végződik. Az említett völgyek a Felső-Zobort egy Gerencsértől Darázsiba vezető úttal választják el, mely utat vérútnak hívnak, mert a hagyomány szerint ezen vitték Zobor vezért a Kopasz-hegyre felakasztani. Az Alsó-Zoboron van Szt. Orbán-kápolna, mely eleinte oly kicsi volt, hogy az oltáron kívül alig fért be tíz ember, 1872-ben Szt. Szevér ereklyéjét helyezték el az oltárban 1873-ban a kápolnát Filberger Rezső kibővítette annyira, hogy a régi kis kápolna a Zobor község lakóit magába fogadhatja. Van a hegyközségben egy kőbánya, melyben a legkeményebb gránitot törik. A bánya Nyitra város tulajdona. Az utóbbi időben szépészeti egyesület is alakult, mely Nyitra város környékére terjeszti ki működését. Ez a Zoboron keresztül vezető utakat a millenniumi oszlopig színes táblákkal szerelte föl."[2]

NevezetességeiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Follajtár Ernő 1934: A zobori bencés apátság története. Nemzeti Kultúra II/1, 23-36.
  • Kniezsa István 1949: A zobori apátság: 1111. és 1113 évi oklevelei, mint nyelvi (nyelvjárási) emlékek.
  • Magyar Katolikus Lexikon
  • Koszta László 2012: A zobori bencés apátság kezdetei - Morva kontinuitás vagy passaui térítés. In: Kocsis Mihály - Majoros Henrietta (szerk.): Legendák, kódexek, források - Tanulmányok a 80 esztendős H. Tóth Imre tiszteletére. Szeged, 147-175.
  • Koszta László 2012: Fejezetek a korai magyar egyházszervezet történetéből. Doktori disszertáció, Szeged, 332-360.

Külső hivatkozásokSzerkesztés