Főmenü megnyitása

Zsidó Színház (Kolozsvár)

Kolozsvár
A színház épülete 2015-ben

A Kolozsvári Zsidó Színház, eredetileg Concordia Zsidó Színház a második zsidótörvény következtében a magyar színházból kitiltott színészek társulata volt 1941. február – 1944. május között. Előadásaikat kedden és szombaton tartották a Építőmunkás Otthonban (utóbb Vasmunkás klub), a mai Dobrogeanu-Gherea utca 17. szám alatt. A tagok gyakran változtak a munkaszolgálatos behívások miatt.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

Az 1939. évi IV. törvénycikk (közkeletű nevén a második zsidótörvény) szerint „zsidó nem lehet színház igazgatója, művészeti titkára, vagy bármely névvel megjelölt olyan alkalmazottja, aki a színház szellemi vagy művészeti irányát megszabja.” A második bécsi döntést követően ennek hatálya Észak-Erdélyre is kiterjedt, így a kolozsvári nemzeti színháznak el kellett bocsátania zsidó színészeit.[1]

Az állás nélkül maradt színészek 1941. februárban önálló társulatot hoztak létre Hagibbor művészegyüttes, Concordia művészakció, majd Zsidó Színház néven, melynek vezetője Forgách Sándor, majd Fekete Mihály lett. A társulatban műkedvelők is játszottak. A színház Kemény János közbenjárására kapott működési engedélyt. Kemény anyagilag is gondoskodott a színház működéséről: azon kívül, hogy az általa igazgatott kolozsvári Nemzeti Színházból díszletekkel, jelmezekkel és kellékekkel látta el őket, az Erdélyi Banktól kapott osztalékát néhány színész között osztatta ki.

A színház műsorát cenzúrázták, plakátok nyomtatását nem engedélyezték. Ennek ellenére rendszeresen tartottak bemutatókat, az előadásokat szóban hirdették.

A gettó létesítését követően a társulat legtöbb tagját Auschwitzba deportálták.

Hivatásos színészeiSzerkesztés

ElőadásaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A színház igazgatójának, Kemény Jánosnak sikerült ugyan ideiglenes mentességet szereznie Kovács György számára, de csak az 1940/41-es évadra.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés