Főmenü megnyitása

Třebíč zsidó negyede az egyik legjobban fennmaradt zsidó városrész Európában. Csehországban, a Jihlava folyó bal partján terül el, a třebíči vár alatt. Nyugat felől a Žerotínovo tér határolja, keleti oldalán pedig az egykori Subakova bőrgyár. 2003. július 3-án jegyezte be az UNESCO a Világörökségek közé. Ez az egyetlen olyan, Izrael területén kívül fekvő zsidó műemlék, amit az UNESCO számon tart.

Třebíč zsidó negyede és a Szent Procopius-bazilika
Világörökség
Třebíč zsidó negyede, tipikus utcarészlet a zsinagógával
Třebíč zsidó negyede, tipikus utcarészlet a zsinagógával
Adatok
OrszágCsehország
Világörökség-azonosító1078bis-001
TípusKulturális helyszín
KritériumokII, III
Felvétel éve1992
Elhelyezkedése
Zsidó negyed (Csehország)
Zsidó negyed
Zsidó negyed
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 13′ 01″, k. h. 15° 52′ 26″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 01″, k. h. 15° 52′ 26″
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsidó negyed témájú médiaállományokat.

A gettó kialakulása egészen a 12. század idejére vezethető vissza. A városnegyed elsősorban eredeti házai és történelmi környezete miatt értékes. 123, különböző építészeti stílusú ház, két zsinagóga és zsidó sírhalmok maradtak fenn. Napjainkban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a régi épületeket felújítsák, a turistáknak megközelíthetővé tegyék, kiépítsék az idegenforgalomhoz szükséges infrastruktúrát, és egyéb fontos tényezőket. Új kávéházak, borozók és szálláshelyek épülnek itt.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A zsidó lakosságról szóló első írásos említések 1410-ből származnak, a 16. század folyamán létesült a zsidó település. A 18. század végétől ez volt az egyik legnépesebb zsidó település Morvaországban. 1799-ben 1770 lakó élt itt, 1848-ban 1612 fő vallotta magát zsidónak, 1900-ban már csak mintegy 663 fő, 1930-ban pedig csupán 300. A második világháború után minimálisra csökkent az itt élő zsidók száma.

1556-ban 19 ház volt itt, ez a szám később meghaladta a 120-at. 1639-1642 között épült a Régi zsinagóga, az új zsinagóga pedig a 17. század idején. Körülbelül ugyanebben az időben alapították a városi zsidó temetőt, ami a Týnský patak fölött található.

A második világháború alatt a zsidó város majdnem kihalt: sok lakóját hurcolták el haláltáborba, némelyeket Auschwitzbe, másokat Theresienstadtba. Néhányan az itteniek közül a spanyolországi Sagunto városába menekültek. A háború után körülbelül tíz lakó tért vissza Třebíčbe.

1985-ben a třebíči zsidónegyedet elöntötte az árvíz, a gettó nagy része víz alá került. Emiatt árvízvédelmi gátakat építettek, ma ez védi a várost az árvíztől.

A zsidó negyedben, melyet 2003 óta az UNESCO a Világörökségek között tart nyilván, most mindenre kiterjedő rekonstrukció zajlik.

Elhelyezkedése és utcáiSzerkesztés

A třebíči zsidó negyed a városközponttól északra helyezkedik el, a Jihlava folyó bal partján, amely elválasztja a třebíči belvárostól. A vár fennsíkja alatt fekszik ez a terület. Fő utcái a Blahoslavova és a Leopold Pokorný utcák. A városrész a Zámostí nevű területen található, itt van a Tiché náměstí (Csendes tér) és a Žerotínovo tér. Ide tartoznak például az Úzká ulica (Keskeny utca), Zadní ulica (Hátsó utca), Stinná ulica, Pod Podhloubím, V Mezírce a Subakova utca és a Na Výsluní (Vallató).

Jelentős műemlékekSzerkesztés

Leopold Pokorny utca 2Szerkesztés

Amint a zsidó negyedbe lépünk a Jihlava folyónál, megpillantunk egy reneszánsz házat, melyet három kőoszlop támaszt alá. Abban az időben, amikor a város még Valdsteini Jan Josef tulajdona volt, egy építménnyel tervezték elkeríteni a zsidókat a keresztény lakosságtól. Az a kapu, drótkerítés és láncok a Blahoslavova utcában, amik a két városrészt éjszaka, hétvégén, és ünnepnapokon elválasztotta egymástól, az 1873-as tűzvész során pusztult el.

Leopold Pokorny utca 5Szerkesztés

Ez a reneszánsz ház a 16. században épült, és egyike a zsidó gettó jellemző épületeinek.

VárosházaSzerkesztés

A barokk stílusú épület, a volt zsidó városháza a 17. századból maradt fenn, amikor a zsidó városrésznek saját elöljárója és tanácsa volt. Még létezett az úgynevezett zsidó törvény fogalma is. A homlokzat 1899-ból származik, Jaroslav Herzán alkotása. Az első elöljárók Mojžíš Bauer, Joel Bauer és Josef Abraham Bauer voltak. Az utolsó elöljáró, egyben az első polgármester Ber Löw Bachrach volt.

RabbinátusSzerkesztés

A rabbinátus az első zsinagóga közelében állt, és barokk stílusban épült. A 17. század folyamán építették, ismertetőjele pedig a hatalmas pillér a ház homlokzatán. A rabbinátus a rabbi lakhelye és irodája. Az épület földszintjén kereskedelmi helyiségek voltak. Néhány név a třebíči rabbik közül: Aron Nepole, Arje Jehuda Löv ben Menachen Krochmal és a 19. század során a híres Joachim Josef Pollak (18281879), aki a helyi gimnázium tanára is volt.

Zsidó iskolaSzerkesztés

Az eredeti iskola, amely már 1601-ben működött, a zsidó vallás tanítására jött létre. 1787-ben általános iskolát alapítottak a zsidó városrészben. Isaiáš Adler volt itt az első kántortanító, 1881-től kezdve a héber mellett csehül is tanítottak. A tanulmányok folytatását a třebíči gimnázium biztosította.

Az első zsinagógaSzerkesztés

Az első zsinagóga 16391642 között épült, „Régi iskolának” is nevezték. 1757-ben egy emelettel alacsonyabb lett, mivel az ünnepi kivilágítása zavarta a várban lakó Lichtnstein nagyurat. 1759-ben és 1821-ben a zsinagógát felujították, renoválták 18561857-ben is, amikor elnyerte mai formáját, melyet a gotizáló ablakok és csúcsíves ablakok dominálnak. Még 1880-ban és 1922-ben is felujították, a második világháború alatt az épületet komoly kár érte, és raktárként használták. 1952-ben a csehszlovák huszita egyháznak adományozták, akik rendszeresen a saját istentiszteleteiket tartották itt.

Az első zsinagóga egy szabadon álló, egyszintes épület. A templombelsőn keresztény hatás látszik: a bejárat nyugatról nyílt, a keleti oldalon volt a tóra szekrénye egy magasított prédikálóhelyen, mely ovális alakú. A férfiak a nőktől külön, fapadokban imádkoztak, a nők pedig a galérián, melyek két oszlop tartott. Ezt a galériát egy külső lépcsőn lehetett megközelíteni. A fő termet összesen hat ablak világította meg, mindhárom falon kettő-kettő.

Hátsó zsinagógaSzerkesztés

A hátsó zsinagóga (Új zsinagóga avagy Neuschul) 1669-ből származik. Legfontosabb részei: az Izrael felé néző keleti fal, itt volt a Tóra szekrénye. A zsinagóga falain festmények láthatók, melyeket sablon nélkül, szabadkézzel készítettek 17061707-ben. Elsősorban biblikus, héber nyelvű képek és idézetek a Talmud-ból. A mennyezeten barokk stílusú stukkó díszítés. 1837-ben az északi oldalra is építettek egy női galériát.

1926-ban használták a zsinagógát utoljára vallási célra, ettől kezdve a Subakova bőrgyár raktára lett, a gyár bezárása után pedig a Zelenina Třebíč (Třebíči Zöldség) TSZ raktára. Ez a bánásmód a zsinagógát teljesen lerombolta, így ráfért az 1988 és 1997 között zajló rekonstrukció. Azóta kiállítóhely és hangversenyterem, a női galérián a Prágai zsidó múzeum állandó kiállítása látható.

A szomszéd épületben panzió és Třebíč város információs centruma található, ahol vezeték nélküli ingyenes internetes kapcsolat is elérhető.

Zsidó temetőSzerkesztés

A zsidó temetőt a 17. század elején hozták lére. Ez a mai legnagyobb és legszebben karbantartott zsidó temető Európában.

Fontos személyiségekSzerkesztés

  • Moriz Habrofsky (18221849), a bécsi diákok forradalmi bizottmányának elnöke
  • Wolfgang Wessely (18011870) jogász és orientalista, az akkori Ausztria első egyetemi professzora
  • Joachim Josef Pollak (18281879), a třebíči gimnázium tanára és rabbi
  • Adolf Kurrein (18461919) teplicei rabbi
  • Kurt Konrád (19081941) publicista és irodalomkritikus
  • Leopold Pokorný katona
  • Francis Lederer (19002000), a háború előtti Németország, 1932-től pedig Hollywood sikeres színésze, közel 50 film- és televíziós szerep alakítója.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés