Zsombolyai járás

történelmi járás Magyarországon és Romániában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. február 25.

A Zsombolyai járás Torontál vármegye egyik járása volt. Területe 654,9 km² (113 806 kataszteri hold), lakossága 1911-ben 48 582 fő volt.[1] A trianoni békeszerződés következtében a járás települései Romániához és Szerbiához kerültek.

Zsombolyai járás
Közigazgatás
Ország Magyarország
VármegyeTorontál vármegye
Járási székhelyZsombolya
Települések száma18 (1911.)
városok1
Népesség
Teljes népesség48 582 fő (1911)
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1

A járás székhelye Zsombolya nagyközség, melyhez az alábbi 17 község tartozott:[1]

A járás településein a trianoni békeszerződés értelmében Románia és Szerbia (akkor: Jugoszláv Királyság) osztoztak. Különös története volt a járás névadójának, Zsombolyának: eredetileg Szerbiához került a település, azonban a szerb-román tárgyalások során területcsere révén átkerült Romániához, amely 1924 áprilisában a települést befogadta.

A járás települései ma az alábbi országokhoz tartoznak:

Szerbia Románia
Csernye Garabos
Károlyliget Vizesd
Kistószeg Nagykomlós
Magyarcsernye Kunszőllős
Mollyfalva Kiskomlós
Nagytószeg Zsombolya
Németcsernye
Szentborbála
Szenthubert
Tóba
Torontáloroszi

Etnikai képe

szerkesztés

A járásban a német nemzetiségűek többsége volt jellemző 1890-ben (64 %). A Béga és az Aranka folyók közt elterólő úgynevezett Haide területén koncentrálódott a bánsági németség (Perjámosi, csenei és Zsombolyai járások).[2] A járásban az 1910-i statisztika szerint a szerb, román és rutén lakosság aránya összesen 16,1 százalékot,[3] a magyar nemzetiségű pedig ugyanebben az évben 25,63 százalékot tett ki.[4]

  1. a b Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség
  2. Dr. Kókai Sándor: A Bánság történeti földrajza (1718-1918). Nyíregyháza: (kiadó nélkül). 2010. 97., 168. o.  
  3. Szondi Ildikó: A Délvidék nemzetiségi demográfiai adatai, különös tekintettel a magyarság adataira. Acta Universitatis Szegediensis, (2005) 1–27. o.
  4. Révai nagy lexikona XVIII. kötet (Tarján–Vár). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1925. 366. o.