Főmenü megnyitása

Az Újpesti lakótelep (Újpest-Városközpont) közel 17 000 panellakásával Budapest és egyben Magyarország legnagyobb lakótelepe a főváros IV. kerületében. A lakónegyed és a belső kerületek közötti ingaforgalom túlnyomórészt az Újpest-Központ metróvégállomáson keresztül bonyolódik.

Újpesti lakótelep
Ujpesti-ltp-kep.jpg
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület IV.
Alapítás éve1973
Irányítószám 1041–1045
Népesség
Teljes népesség36 000 fő (2010) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság109 m
Elhelyezkedése
Újpesti lakótelep (Budapest)
Újpesti lakótelep
Újpesti lakótelep
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 33′ 34″, k. h. 19° 05′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 34″, k. h. 19° 05′ 44″

TörténeteSzerkesztés

Újpestet, a korábban önálló, jórészt földszintes épületekből és alacsony komfortokozatú egyszobás lakásokból álló iparvárost 1950. január 1-jén csatolták Budapesthez. Az 1960-as években a kádári konszolidáció kezdetével előtérbe került a munkáskerületek fejlesztése, ennek keretén belül elkészült az újpesti városközpont rekonstrukciós terve is, amelyet 1973-ban fogadott el a Fővárosi Tanács. A munkálatok megkezdése előtt felmérték az érintett terület jórészt elhanyagolt épületeit és szociológiai tanulmányok is készültek. A rendezési terv által érintett körzetben álló lakások 84%-a 1925 előtt épült, 54%-uk komfort nélküli, 68%-uk egyszobás volt, azonban a rossz infrastrukturális helyzet ellenére az ott élők 87%-a elégedett volt a lakhatási körülményeivel. Az 1974-ben megkezdődött rekonstrukció során összesen 4929 lakást szanáltak, de a kerület egyik főutcájának számító Árpád utat csak részben építették át, több helyen meghagyva az eredeti épületeket. A terület rendezése során törekedtek a korábbi utcahálózat megtartására és a növényzet kímélésére.

Az építkezés az Árpád út déli oldalán kezdődött az I. ütemmel, amelynek keretében felépült 9588 házgyári lakás öt és 11 szintes panelépületekben. A lakások mellett 88 általános iskolai tanteremmel, 1000 gyermek részére óvodával, 500 gyermek részére bölcsődével és több, mint 10 000 m2 alapterületű kereskedelmi- és szolgáltató létesítménnyel gazdagodott a kerület. Az I. ütem építése 11 évig tartott és 1985-ben fejeződött be.

Ezzel párhuzamosan, 1980-ban az Árpád út északi oldalán megindult a II. ütem tömbjeinek összeállítása. Az 5682, az első ütemhez hasonlóan összkomfortos és a korábbi helyzethez viszonyítva tágas lakáshoz kiegészítő létesítményként 48 általános iskolai tanterem, 500 gyermek részére óvoda, 240 gyermek részére bölcsőde, 5000 m2 kereskedelmi- és szolgáltató létesítmény, köztük orvosi rendelő, gyógyszertár és az Árpád úton üzletház épült. Építése 1986-ban fejeződött be. A Váci úti és az Árpád úti villamosjáratok megszüntetése után 1990 decemberében átadták a 3-as metró Árpád híd és Újpest-Központ közötti szakaszát. Tervezése, illetve később megvalósítása nagyban befolyásolta a lakótelep felépítéséről született pozitív döntést. Ma Újpest-Városközponthoz tartozik az 1969 és 1972 között épült Pozsonyi (utcai) lakótelep (a népnyelveben Szellemtelep, ugyanis az 1964-ben felszámolt régi újpesti temető helyére épült) is Larsen-Nielsen típusú paneltömbjeivel. Az ezzel együtt 16 840 lakásból álló lakónegyednek hozzávetőlegesen 36 000 lakosa van.

ÜtemeiSzerkesztés

Ütem Építési év Terület Lakások száma Lakosság Népsűrűség
I. ütem[1] 1969-1985 0,873 km² 11 158 ~24 000 ~27 500 fő/km²
II. ütem 1980-1986 0,713 km² 5682 ~12 000 ~16 800 fő/km²
Összesen 1969-1986 1,586 km² 16 840 ~36 000 ~22 700 fő/km²

TervezőkSzerkesztés

Az I. ütem részletes rendezési tervét és a városszerkezetet Kruppa István, a II. ütem részletes rendezési tervét Vikovics István, a beépítési tervet Róth János készítette. A lakóépületeket Kruppa István, Baranyai Attila, Kutlik Miklós, Csorba Zoltán, Klicsó László, Csordás Tibor és Korányi András, a közintézményeket Jurcsik Károly (iskolák, óvodák, bölcsődék), Varga Levente (16 tantermes általános iskola, Jurcsik Károllyal közösen), Peschka Alfréd, Ágoston Miklós, Érces Elemér, Horváth Bertalan, Róth János és Jurányi Erika tervezte.

KözlekedésSzerkesztés

A lakótelep nyugati felén található a 3-as metró Újpest-Központ végállomása, amely közvetlen kapcsolatot teremt a belső kerületekkel és Dél-Pesttel, így jelentősége meghatározó. A 14-es villamos Káposztásmegyer és a szomszédos Angyalföldön keresztül a Lehel tér, a 12-es villamos Rákospalota elérését teszi lehetővé. A kötöttpályás tömegközlekedésen kívül a BKV számos autóbuszjárata érinti a lakónegyedet: a 20E, a 25-ös, a 30-as, a 30A, a 104-es, a 104A, a 120-as, a 121-es, a 170-es, a 196-os, a 196A, a 204-es, a 220-as, a 230-as és a 270-es.

A személyautó-forgalom számára az úthálózat megfelelő, a fő közlekedési folyosónak számító kétszer kétsávos Árpád út nyugati irányba a belváros felé kétszer háromsávos Váci útba torkollik, keleti irányban az Árpád úti felüljárón és a rákospalotai Illyés Gyula utcán keresztül a Szentmihályi útba, amely az M3-as autópályával, Újpalotával és Rákosszentmihállyal köti össze a lakótelepet. Angyalföld felé az István út-Pozsonyi utca-Béke utca-Lehel utca közlekedési folyosó áll alternatívaként az autósok előtt.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az 1969-1972 között épült Pozsonyi (utcai) lakóteleppel együtt.

ForrásokSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés