Főmenü megnyitása

Wikipédia β

A magyar forint pénzjegyei

Magyar pénzforgalmi bankjegyek listája

A magyar forint pénzjegyei a jelenleg hivatalos készpénzállomány részét képezik Magyarországon. Valamennyi forintpénzjegy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott bankjegy. A bankjegy-alappapírt Miskolcon gyártja a Diósgyőri Papírgyár, nyomtatásukat Budapesten végzi a Pénzjegynyomda Zrt. A forint történetét végigkísérő infláció miatt a kezdeti 10 és 100 forintos bankjegyből álló sort mára egy olyan sor váltotta fel, melynek legkisebb címlete az 500, legnagyobb címlete a 20 000 forintos. Újabban forgalmi emlékbankjegyeket is kibocsát a Nemzeti Bank.

Tartalomjegyzék

1946-os sorozatSzerkesztés

TervezésSzerkesztés

Szakmai körökben már 1946 legelején belátták, hogy a pénzügyi stabilizáció csak új pénznem bevezetésével valósítható meg. Egy ideig vita folyt az új valuta nevéről, a forint mellett felmerült például a tallér is. A bankjegyek megtervezésére Horváth Endrét, a pénzjegynyomda grafikusát kérték fel. A bankjegyeken az élet háború utáni újraindulására utaló szimbólumok és allegorikus alakok szerepeltek (szerszámok, dolgozók), hasonlóan az első világháború után kiadott korona pénztárjegyekhez.

ElőállításSzerkesztés

A legelső forintbankjegyeket igen nehéz körülmények között kellett előállítani. Az inflációs pengőbankjegyeket hatalmas mennyiségben gyártották, így a forint előállításához már nem volt elegendő papír és a piros nyomdafesték is elfogyott. Végül finn és francia importból sikerült szerezni megfelelő minőségű vízjeles bankjegypapírt. 1946-ban csak 10 és 100 forintos bankjegyeket gyártottak. Az új bankjegyek terveit Horváth Endre grafikusművész készítette korábbi papírpénzterveit is felhasználva. A gyenge nyomdatechnika (ofszetnyomtatás) miatt a bankjegyeket nem volt nehéz utánozni (a százforintosok hamisítása hamar veszélyes méreteket öltött), és a bankjegyek papírja gyorsan kopott, emiatt rövidesen új bankjegyeket kellett bevezetni. Mivel ezek a bankjegyek (különösen a tízes) csak viszonylag rövid időt töltöttek a forgalomban, gyűjtői szempontból így értékesnek számítanak.

Kép Névérték Méret Leírás Dátumok
Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal keltezés kibocsátás bevonás átváltási határnap
    10 Ft 155 × 71 mm Pfeffer Mihály a Pénzjegynyomda gépmestere Kossuth-címer 1946. június 3. 1946. augusztus 1. 1948. március 31. 1951. március 31.
100 Ft 158 × 72 mm Tőkés Jánosné született Várszegi Gizella a Pénzjegynyomda dolgozója Kalapácsot és búzakévét tartó kezek 1946. június 3. 1946. augusztus 7. 1951. május 1. 1951. december 31.
A képeken kb. 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek

1947-es sorozatSzerkesztés

TervezésSzerkesztés

 
Százforintosok címerváltozatai

1947-től új bankjegyek jöttek ki. Ezeket a papírpénzeket már kifinomultabb megjelenés és igényesebb nyomdatechnika jellemezte: az árnyalatos alapnyomat finom rajzolatai képezte háttérre metszetmélynyomtatással készült képnyomat került. Ezeket a pénzeket is Horváth Endre tervezte, szerepét később Nagy Zoltán, majd Vagyóczky Károly vette át. A bankjegysor kisebb változtatásokkal és bővítéssel mintegy 50 évig szolgálta a magyar készpénzforgalmat. Az időközben bekövetkezett politikai változásokat tükrözik a címerváltozatok. 1947-ben csak a 10 forintos jelent meg, majd röviddel ezután (1948-ban) a 20 és 100 forintos, 1953-ban az ötvenes. Az első 100 forint feletti címletet 1970-ben bocsátották ki az 500 forintos alakjában, majd 1983-ban az ezres következett. Erre a címletre akkora volt az igény, hogy még ugyanabban az évben egy újabb szériát nyomtattak. Utolsóként az ötezres jelent meg, 1991-ben.

 
Titulusok változása

Szemben a legtöbb szocialista ország papírpénzeivel, a forintbankjegyekre nem került munkásmozgalmi személyek portréja vagy a „szocializmus építését” illusztráló jelenet, sőt, II. Rákóczi Ferenc személyében még uralkodó is helyet kapott a bankjegyek egyikén (bár nevét - ellentétben a többi bankjeggyel - nem tüntették fel). A bankjegyek előoldalán - népművelési céllal - a magyar történelem és művészet - a politikai kurzusnak is megfelelő - kiemelkedő személyiségeit ábrázolták, hátoldalán pedig legtöbbször valamilyen műalkotást. A bankjegyek sajátosan magyar, „akadémikus” stílusban készültek, ami külföldön is méltán vívott ki elismerést a tervezőknek.

Biztonsági elemekSzerkesztés

Biztonságtechnikai szempontból eleinte elegendő védelmet jelentett a speciális metszetmélynyomtatásos nyomdatechnika, a színárnyalatos nyomás és a (már hazai előállítású) biztonsági bankjegypapír, hiszen a szocializmus idején a legprimitívebb sokszorosítóeszközökhöz is igen nehéz volt hozzájutni. Az ezresen már volt mikroírás, az ötezresen biztonsági szál is, de hamarosan már ez is kevésnek bizonyult: a rendszerváltás után hirtelen elérhetővé vált másolás- és nyomdatechnikai eszközök (szkennerek, nyomtatók, fénymásolók) segítségével házilagosan is megtévesztően jó utánzatokat lehetett készíteni. Ez egyre inkább új bankjegysor kibocsátására sarkallta a Nemzeti Bankot.

KatalógusSzerkesztés

Kép Névérték Méret Leírás Dátumok
Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal keltezés kibocsátás bevonás átváltási határnap
Kossuth-címeres kiadások
    10 Ft 166 × 72 mm Petőfi Sándor Jankó János: Folyóparti táj[mj 1] 1947. február 27. 1947. július 25. 1992. szeptember 30. 1993. december 31.
    20 Ft Dózsa György Kalapácsot és búzakalászt tartó férfi akt[mj 2] 1948. augusztus 1.
    100 Ft Kossuth Lajos Lotz Károly: Menekülés a közelgő vihar elől 1948. augusztus 14. 1998. december 31. 1999. december 31.
Rákosi-címeres kiadások
    10 Ft 166 × 72 mm Petőfi Sándor Jankó János: Folyóparti táj 1949. október 24. 1950. július 1. 1992. szeptember 30. 1993. december 31.
    20 Ft Dózsa György Kalapácsot és búzakalászt tartó férfi akt
    50 Ft Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja Ismeretlen festő: Kuruc-labanc viadal 1951. szeptember 1. 1953. június 13. 1996. június 30. 1996. december 31.
    100 Ft Kossuth Lajos Lotz Károly: Menekülés a közelgő vihar elől 1949. október 24. 1950. július 1. 1998. december 31. 1999. december 31.
Kádár-címeres kiadások
    10 Ft 166 × 72 mm Petőfi Sándor Jankó János: Folyóparti táj 1957. május 23. 1959. október 27. 1992. szeptember 30. 1993. december 31.
    20 Ft Dózsa György Kalapácsot és búzakalászt tartó férfi akt 1960. november 8.
    50 Ft Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja Ismeretlen festő: Kuruc-labanc viadal 1965. szeptember 3. 1966. június 15. 1996. június 30. 1996. december 31.
    100 Ft Kossuth Lajos Lotz Károly: Menekülés a közelgő vihar elől 1957. május 23. 1959. március 20. 1998. december 31. 1999. december 31.
    500 Ft 174 × 80 mm Ady Endre Budapest látképe az Erzsébet híddal 1969. június 30. 1970. augusztus 21. 1999. augusztus 31. 2019. szeptember 1.[mj 3][1]
    1000 Ft Bartók Béla Medgyessy Ferenc: Anya gyermekével 1983. március 25. 1983. június 27.
Kiadások a koronás kiscímerrel
    100 Ft 166 × 72 mm Kossuth Lajos Lotz Károly: Menekülés a közelgő vihar elől 1992. január 15. 1992. július 1. 1998. december 31. 1999. december 31.
    500 Ft 174 × 80 mm Ady Endre Budapest látképe az Erzsébet híddal 1990. július 31. 1992. április 6. 1999. augusztus 31. 2019. szeptember 1.[mj 3][2]
    1000 Ft Bartók Béla Medgyessy Ferenc: Anya gyermekével 1992. október 30. 1993. november 5.
    5000 Ft Friedrich Amerling: Széchenyi István portréja A Magyar Tudományos Akadémia épülete 1990. július 31. 1991. március 25. 1999. július 26. 2019. július 27.[mj 3][2]
A képeken kb. 0,7 pixel felel meg 1 milliméternek

1997-es sorozatSzerkesztés

A kilencvenes évekre Nyugat-Európában gyakorlattá vált, hogy a bankjegysorozatokat 10-20 évente lecserélik. Magyarországon gyakorlatilag 1948 óta változatlan volt a bankjegysorozat (ez a keleti blokkban páratlan pénzügyi stabilitásról is tanúskodik), biztonságtechnikai szempontból így elavult. A Nemzeti Bankot az is sürgette, hogy a rendszerváltás után megugrott infláció az ötezresnél nagyobb címletű bankjegy forgalomba hozatalát tette szükségessé, az új bankjegyet pedig már nem kívánták a régi technológiával előállítani, erre különösen az ötezresek elharapódzó hamisítása figyelmeztetett. A Nemzeti Banknak mérlegelni kellett, hogy feladja a hazai bankjegygyártást és külföldi céggel gyártatja le az új sorozatot,[mj 4] vagy költséges beruházással itthon oldja meg. A Nemzeti Bank végül a Pénzjegynyomda modernizálása mellett döntött.

TervezésSzerkesztés

Már 1991-ben és 1993-ban is készültek bankjegytervek, olyan, a ma használt bankjegyeken is fellelhető elemekkel, mint a vízjelmező, az illeszkedőjel vagy a két betűből és hét számjegyből álló sorozatszám. Az új bankjegysort Vagyóczky Károly tervezte, előoldalukra valamely neves magyar történelmi személyiség, hátoldalukra hozzájuk kapcsolódó történelmi helyszín került. Több történelmi személy (Károly Róbert, Bethlen Gábor) is felkerült az új sorozat címleteire, aki még korábban magyar papírpénzen nem szerepelt. Az addig megszokott szimmetrikus elrendezés helyett az új bankjegyek aszimmetrikusak lettek, elrendezésük a nyugati bankjegyekére hasonlít (vízjelmező-értékjelzés-arckép). A bankjegyek sorszámának első betűje az adott címletre jellemző.

BevezetésSzerkesztés

 
2000-től kezdve a bankjegyeken nem tüntetik fel az aláírók titulusát

Már az új érmék bevezetésével egy időben ígérte a Nemzeti Bank, hogy hamarosan a bankjegyeket is lecseréli, de ez 1997-ig nem történt meg.[3][4] Az új sorozat tagjait címletenként időben eltolva vezették be. Legelőször az addig nem használt címletek kerültek forgalomba, hogy egyenletesebbé tegyék a címleteloszlást: a 10 000 forintos 1997 júliusában, majd a 2000 forintos 1998 februárjában és a 200 forintos bankjegy kibocsátása májusban. Ezután következett a már meglévő címletek cseréje: szeptemberben az új 1000, decemberben az 500 forintosé. Kritika érte a bankot, hogy a leginkább hamisított 5000 forintos cseréjét utoljára (1999. április) hagyta. Az új bankjegyek kiadásával egyidőben megkezdték a régiek bevonását; ez az ötezresek esetében kapuzárási effektust váltott ki a hamisítóknál, akik gyorsan szabadulni akartak utánzataiktól. Mivel a hatóságok ezerszám foglalták le a hamis ötezreseket, a bankjegyek bevonási és elévülési határidejét nagyon előre hozták,[5] bár az ötezresek gyors bevonása után az utóbbit mindhárom bevont címlet esetében 2009-ig meghosszabbították. Ugyan eleinte tervezték a százforintos bankjegycímlet megújítását is, végül erre nem került sor.[6] A húszezres viszont félig-meddig terven felüli címlet: eleinte nem említették a tájékoztatókban, de végül (1999-ben) legyártották, forgalomba viszont csak 2001-ben került. Az új bankjegysorozat címletösszetételét a D-metric módszer segítségével alakították ki.

Biztonsági elemekSzerkesztés

Olyan új biztonsági elemek jelentek meg, mint az árnyalatos vízjel (a bankjegyportré fény felé tartva megjelenő tükörképe), a hologramhatású csík (fémből készült fólia), a rejtett kép, az illeszkedőjel. Az előkészületek alaposságával kapcsolatban kétségeket támaszt, ugyanakkor nem csak a forintbankjegyekre jellemző egyedi jelenség, hogy bizonyos biztonsági elemeket csak a bankjegyek újabb kiadásain alkalmaztak, ilyenek a vízjelmezőre helyezett UV-fényben látható kép és a változó színű festékkel nyomtatott rozetta. Ennek ellenére néhány korszerű biztonsági elem lemaradt, például a legtöbb korszerű bankjegyen már szereplő EURion csillagkép, mely a digitális utánzatok készítését nehezíti (ezt a 2009. április 15-étől forgalomba hozott bankjegyeken pótolták[7]). Másfelől az ezer forint feletti címleteken szereplő biztonsági elemek alig térnek el, így előfordult, hogy a kétezresről leoldották a festéket és az így nyert hologrammos és vízjeles papírra nyomtattak húszezrest a hamisítók. Bár eleinte tervezték, később mégis túl alacsony címletnek találták az ezrest ahhoz, hogy hologramcsíkot helyezzenek rá. A címlet így a hamisítók fő célpontjává vált, úgyhogy a hatóságok tonnaszám foglalták le a hamis ezreseket (több millió forint értékben). Ezt megunva kezdte meg 2006-tól a Nemzeti Bank a többi bankjegyétől eltérő (rézvörös) hologramcsíkot tartalmazó ezresek forgalomba hozatalát (később ezt ezüstszínűre cserélték). 2007-ben pedig kivonták a forgalomból azokat az ezerforintosokat, amelyeken még nem volt hologramcsík.

A tíz- és húszezreseknél 2009-ben egyes hamisítók olyan példányokat hoztak forgalomba, amelyek mindezeket a biztonsági intézkedéseket megkerülik. Az ilyen ún. „szuperhamisítványok” ellen biztos védelmet jelenleg csak az UV A/C lámpákkal való ellenőrzés jelent: ezek alatt a pénzjegy az UV-C fényben is világít (pirossal), nem csak a már ismert UV-A-val való megvilágításkor (zölden).[8]

KritikaSzerkesztés

Az új bankjegysor tagjait számos kritika érte, bizonyos dolgok hiányossága, illetve feltételezett hibája, helytelensége miatt.

  • A tízezerforintoson szereplő Szent István-portré nem tekinthető autentikusnak. Sokkal inkább a Szent László-hermára emlékeztet. A korábbi idealizált Szent-István ábrázolásokkal (lásd például az 1920-as ezerkoronás államjegyet) ellentétben a tízezerforintoson szereplő portré az egyetlen hitelesnek tekinthető forrás, a koronázási paláston szereplő kép alapján készült. Mivel ez a kép nem elég részletgazdag, a bankjegyportré végleges alakjához tagadhatatlanul hozzájárult a tervező fantáziája is.
  • A Szent István-portrén a korona nem korhű. A király fején feltehetően a III. Béla székesfehérvári sírjának 1848-ban történt feltárásakor talált halotti korona képe látható.[9]
  • A „kétszáz” és „kétezer” számnevek informális alakok, a bankjegyeken helyesebb lenne a „kettőszáz”, illetve a „kettőezer” alak. Ez tévedésen alapul. A „kettő” alakot hivatalos dokumentumokon azért használják, mert a „két” alak kézírással és kiejtve is nagyon hasonlít a „hét” számnévre. A magyar forintnak viszont nem létezik héttel kezdődő címlete. Ha nem is túl sűrűn, de már előfordult, hogy adtak ki kétszázas címletet szöveges értékjelzéssel Magyarországon (pl. az 1918-as kétszáz koronás) ezeken is a „kétszáz” alak fordult elő.
  • A gyengén látók számára kialakított azonosítójel nem tapintható kellően.[10] A festék kidomborodásának a metszetmélynyomtatási technológia határokat szab.
  • A bankjegyek alig követik a korábbi bankjegyek hagyományos megjelenését, gyakorlatilag a nyugati bankjegyek dizájnját vették át.
  • Az ötezerforintos bankjegy hátoldalán helytelenül, kötőjel nélkül szerepelt „a nagycenki Széchenyi-kastély” felirat az 1999-es sorozaton, a 2016-ban bemutatott megújított bankjegyen kijavították.
  • Az ezerforintos hátoldalán a „Hercules-kút” felirat szintén helytelenül, ugyanúgy kötőjel nélkül szerepel. Ezt egyelőre nem javították ki.
  • A kétszázforintoson lévő Károly Róbert-portré nem hiteles. Károly Róbertről nem maradt fenn használható ábrázolás, a királyportréhoz Koltai Ferenc, egy a Pénzjegynyomdának beszállító nyomdatechnikai cég ügyvezető igazgatója ült modellt.[11]

KivonásaSzerkesztés

A sorozatból elsőként a fémcsík nélküli 1000 forintos kiadást vonták ki 2007-ben hamisítás miatt, majd a 200 forintos bankjegyet vonták ki másodikként 2009. november 15-én.[12] A 200 forintos bankjegyet ismét érme váltotta fel (lásd a A magyar forint pénzérméi szócikket.) A tervek szerint 2016 december végén kivonták volna a forgalomból az összes 2015 előtt készült húszezer forintos bankjegyet,[13] de ezt 2016 decemberében egy évvel elhalasztották. Az új 2000 és 5000 forintos bankjegyek bejelentésekor közölték, hogy a régi bankjegyeket öt hónappal azok bevezetése után, 2017. július 31-én bevonják. 2017. augusztus 23-án az új 1000 forintos bankjegy bejelentésekor közölték, hogy a régi bankjegyeket 2018. október 31-én bevonják. Ettől a pillanattól fogva csak az 500 és a 10000 forintos lesz törvényes fizetőeszköz a régi sorozatból.

EmlékbankjegyekSzerkesztés

Az 1990-es évekre kezdett világszerte elterjedni, hogy jeles évfordulók alkalmából emlékérmék mellett emlékbankjegyeket is kiadnak. Magyarországon az első ilyen bankjegy az államalapítás millenniumára kiadott kétezer forintos bankjegy, aminek előoldalán a Bethlen Gábor-portré helyett a magyar Szent Korona, hátoldalán Madarász Viktor Bethlen Gábort tudósai körében ábrázoló festménye helyett Benczúr Gyula Vajk megkeresztelése című műve látható. Ugyanebben az évben adtak ki olyan forgalmi ezreseket is, amelyeken az egyik sorszám helyén a „MILLENNIUM” felirat szerepelt. Ezt 2007-ben hologramcsík hiánya miatt kivonták. Az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából emlékérmék mellett szintén adtak ki 500 forintos emlékbankjegyet, amelynek hátoldalán a sárospataki vár helyett az országház épülete és a forradalom lyukas zászlaja látható.

HamisítványokSzerkesztés

54 000 forintos bankjegyekSzerkesztés

2008-ban egy idős férfitól egy fiatalember három birkát vásárolt 108 ezer forintért. Az összeget két 54 ezer forintos bankjeggyel fizette ki. A becsapott férfinak nem tűnt fel a szokatlan címlet, csak akkor szembesült a csalással, amikor a postán fel akarta váltani a pénzt.

A hamisított bankjegyek megegyeztek a 20 ezer forintosokkal, csak az összeget írták át rajtuk. A rendőrség a csalónál házkutatást tartott, további 23 példányt találtak a hamis bankjegyből, valamennyit egyező sorozatszámmal. A fiatalember saját elmondása szerint egy szeméttelepen találta az 54 ezer forintosokat.[14]

KatalógusSzerkesztés

Kép Névérték Méret Leírás Dátumok
Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal keltezés kibocsátás bevonás átváltási határnap
Forgalmi bankjegyek
    200 Ft 154 × 70 mm Károly Róbert Diósgyőri vár 1998. 1998. május 1. 2009. november 15. 2029. november 15.[2]
    2001.[mj 5] 2001.
    500 Ft Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja Sárospataki vár 1998. 1998. december 1. Forgalomban
    2001.[mj 6] 2001. február 1.
    2007[mj 7] 2009. április 15.
    1000 Ft Mátyás király A Hercules-kút a Visegrádi várból 1998. 1998. szeptember 1. 2007. augusztus 31. 2027. augusztus 31.[2]
    2002.[mj 6] 2002.
    2005. 2006. április 10. Forgalomban

2018. október 31.

2038. október 31.
    2009[mj 7] 2009. április 15.
    2000 Ft Bethlen Gábor Madarász Viktor: Bethlen Gábor tudósai között 1998. 1998. február 1. 2017. július 31. 2037. július 31.[2]
    2002.[mj 5] 2002.
    2007.[mj 7] 2009. április 15.
    5000 Ft Friedrich Amerling: Széchenyi István portréja A nagycenki Széchenyi-kastély 1999. 1999. április 1.
    2005.[mj 8] 2005.
    2008[mj 7] 2009. április 15.
    10 000 Ft Szent István király Hubert Sattler: Esztergomi látkép (részlet, Keresztény Múzeum, 1883) 1997. 1997. július 1. Forgalomban
    1998.[mj 9] 1998.
    2001.[mj 10] 2001.
    2008.[mj 7] 2008. szeptember 8.
    20 000 Ft Deák Ferenc Ideiglenes magyar képviselőház 1999. 2001. február 1. Forgalomban
2017. december 31.[15]
2036. december 31.[2]
    2004. 2004.
    2009.[mj 7] 2009.
Forgalmi emlékbankjegyek
    500 Ft 154 × 70 mm Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja Az Országház a forradalom lyukas zászlajával 2006. 2006. október 20. Forgalomban
    1000 Ft Mátyás király, MILLENNIUM A Hercules-kút a Visegrádi várból 2000. 2000. november 1. 2007. augusztus 31. 2027. augusztus 31.
Emlékbankjegy
    2000 Ft 154 × 70 mm A Szent Korona Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése 2000. augusztus 20. Forgalomban[16]

2014-es sorozatSzerkesztés

2014. szeptember 1-jén a Magyar Nemzeti Bank bejelentette, hogy négy év alatt teljesen lecseréli a magyar pénzjegykészletet. Az első a tízezer forintos lett, amellyel elvben szeptember 2. napjától már fizetni is lehetett, de a forgalomban csak december 2-án jelent meg.[17] A sorozat méretében, jellegében és az elő- illetve hátoldalon látható képek tekintetében változatlanok az 1997-es sorozathoz képest, a színvilág, a kisebb motívumok, illetve a biztonsági elemek tekintetében viszont teljesen újak.

2015 szeptemberében jelentette be az MNB az új húszezer forintos bankjegyet, mely szeptember 25-től törvényes fizetőeszköz és december 14-től kerültek a forgalomba.[18]

2016-ban jelentették be, hogy a kétezer és az ötezer forintos bankjegyeket 2017 tavaszán bocsátják ki.[19] Az új bankjegyek 2016. november 15-től törvényes fizetőeszközök, 2017. március 1-jétől kerültek a forgalomba.[20]

2017. augusztus 24-től bocsátják ki az új ezer forintos bankjegyet, amely 2018. március 1-jétől kerül forgalomba.[21]

KatalógusSzerkesztés

Kép Névérték Méret Leírás Dátumok
Előoldal Hátoldal Előoldal Hátoldal keltezés kibocsátás bevonás átváltási határnap
Forgalmi bankjegyek
500 Ft 154 × 70 mm Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja Sárospataki vár 2018 tavaszán 2019 Még nincs forgalomban
    1000 Ft Mátyás király A Hercules-kút a Visegrádi várból 2017. augusztus 24. 2018. március 1.
    2000 Ft Bethlen Gábor Madarász Viktor: Bethlen Gábor tudósai között 2016. november 15. 2017. március 1. Forgalomban
    5000 Ft Friedrich Amerling: Széchenyi István portréja A nagycenki Széchenyi-kastély 2016. november 15. 2017. március 1.
    10 000 Ft Szent István király Hubert Sattler: Esztergomi látkép (részlet, Keresztény Múzeum, 1883) 2014. szeptember 2. 2014. december 2.
    20 000 Ft Deák Ferenc Az ideiglenes magyar képviselőház 2015. szeptember 25. 2015. december 14.

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. Más források szerint Jankó festményének címe: A nóta születése
  2. A test modellje Hegedűs István öttusázó, az arc stilizált.
  3. ^ a b c Többszöri meghosszabbítás után
  4. A rendszerváltás után (olykor már az előtt is) számos közép- és kelet-európai ország külföldön gyártatta le papírpénzeit, például Szlovákia, Bulgária, a szovjet és a jugoszláv utódállamok jó része
  5. ^ a b Mint az 1998. évi kiadás, de az aláírók titulusa nélkül és a vízjelmezőben UV-jellel
  6. ^ a b Mint az 1998. évi kiadás, de az aláírók titulusa nélkül és a rejtett kép helyén optikailag változó festékkel nyomott rozettával
  7. ^ a b c d e f EURion csillagképet nyomtak a bankjegyekre
  8. Mint az 1999. évi kiadás, de az aláírók titulusa nélkül
  9. Mint az 1997. évi kiadás, de a vízjelmezőben UV-jellel
  10. Mint az 1998. évi kiadás, de az aláírók titulusa nélkül

Előállítási költségSzerkesztés

A köztársasági veretek előállítási költségét az MNB hivatalos honlapján teszi közzé.[22]

Bankjegy ára
Címlet 500 1000 2000 5000 10 000 20 000
Nettó ár (Ft/db) 39,4 47,9 37,3 38,0 41,5 39,9
Bruttó ár (Ft/db) 49,2 60,8 46,6 47,4 52,7 49,9
Az adott címletből
történő utolsó gyártás éve
2010 2012 2010 2010 2012 2015

JegyzetekSzerkesztés

  1. Meghosszabbították a bankjegyek beváltását.
  2. ^ a b c d e f BEVONT, DE MÉG ÁTVÁLTHATÓ FIZETŐESZKÖZÖK
  3. Forint Portál – Hétfőtől új pénzérmék kerülnek forgalomba (újságcikk)
  4. Forint Portál – Hétfőtől szebb a forint (újságcikk)
  5. Romániai Magyar Szó – CSOMAFÁY FERENC: Beszélgetés bankjegyek birodalmában
  6. Forint Portál – Ferencz Gábor cikke az új forintbankjegyek forgalomba hozatalának előkészületeiről
  7. új biztonsági elemek 2009
  8. Hogy világít a húszezres? (Index, 2011. május 7.)
  9. Jósa András Múzeum, Nyíregyháza – Holler László: Milyen koronája volt I.István királynak?
  10. Borsodi Vakok Kitapinthatatlanul - Látássérültek pénzkezelése (Heti Világgazdaság, 2008. július 10. számából átvett cikk)
  11. Döbbenet: Károly Róbert helyett egy befolyásos üzletember van a 200 forintoson (Szent Korona Rádió; 2008. április 16.)
  12. origo.hu
  13. Megszűnik a régi húszezres
  14. 54 ezer forintos bankóval vertek át egy idős embert – origo.hu, 2008. 12. 03. 12:43
  15. További egy évig, 2017. december 31-ig fizethetünk a régi 20 000 forintosokkal. www.mnb.hu (2016. dec. 16.) (Hozzáférés: 2016. dec. 16.)
  16. Egy sört sem adnak a millenniumi bankóért
  17. Feladja a leckét a hamisítóknak az új tízezres (Forrás: Duna Híradó, 2014. 09. 01. - Letöltve: 2014. szeptember 2.)
  18. Látta már az új húszezrest? Majd most fogja
  19. Hivatalos: hamarosan új bankjegyeket vezetnek be Magyarországon
  20. Megújulnak a 2000 és az 5000 forintos címletű bankjegyek
  21. Megújulnak az 1000 forintos címletű bankjegyek
  22. érmegyártás

IrodalomSzerkesztés

  • Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. A forint-fillér pénzrendszer. Magyarország fém- és papírpénzei 1946-2006. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest (2007). ISBN 978-963-7122-16-3 
  • Adamovszky István. Magyarország Bankjegyei. A forintrendszer 1946-2010. Adamo, Budapest (2005). ISBN 963-218-941-8 
  • Kupa Mihály id. dr.. Corpus notarum pecuniariarum Hungariae I-II. (Magyar Egyetemes Pénzjegytár). Informatika Történeti Múzeum Alapítvány, Budapest (1993). ISBN 9630436582 
  • Rádóczy Gyula, Tasnádi Géza. Magyar papírpénzek 1848-1992. Danubius Kódex Kiadói Kft (1992). ISBN 9637434119 

További információkSzerkesztés