Abel-díj
Az Abel-díj (hivatalos nevén Niels Henrik Abel Matematikai Díj, norvégul: Abelprisen) a Norvég Tudományos Akadémia által 2003 óta évente odaítélt kitüntetés a matematika területén elért tudományos eredmények elismerésére.[1] A díjat a norvég királyi család képviselője adja át ünnepélyes keretek között az Oslói Egyetem Aulájában, ahol 1947 és 1989 között, majd 2020-tól a Nobel-békedíjat osztották ki. A két legrangosabb matematikai díj egyikének számít (a Fields-érem mellett); egyenértékűnek tekintik a Nobel-díjjal, amelynek kitüntetett tudományágai között nem szerepel a matematika.[2][3][4][5]
Abel-díj (Abel Prisen) | |
Díjazott | a matematika területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek |
Szervezet neve | Norvég Tudományos Akadémia |
Székhely | Oslo |
Névadó | Niels Henrik Abel |
Alapítás éve | 2001 |
Ország |
![]() |
Díjátadás | |
Első díjátadás | 2003 |
Legutóbbi díjátadás | 2021 |
Hivatalos weboldal | |
hivatalos oldal | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Abel-díj témájú médiaállományokat. |
Nevét Niels Henrik Abel (1802–1829) norvég matematikusról kapta, így tisztelve meg emlékét. Az Abel-díj alapszabálya kimondja, hogy a díj „hozzájárul a matematika társadalmi helyzetének növeléséhez, s ösztönzi a gyermekeket és fiatalokat a matematika iránti érdeklődésre”.[1]
A díjazottakat a Norvég Tudományos Akadémia által felkért ötfős nemzetközi Abel Bizottság választja ki, amelynek 2004-től 2006-ig tagja volt a magyar Lovász László is.[6] A Nobel-díjak mintájára készült elismerés 7,5 millió norvég korona (körülbelül 271 millió forint) pénzjutalommal jár (2019-ben még 6 millió NOK volt).[7]
TörténeteSzerkesztés
Az Abel-díj története 1899-ig nyúlik vissza. Miután Sophus Lie norvég matematikus megtudta, hogy a tervezett Nobel-díj nem fogja jutalmazni a matematika terén elért eredményeket, javasolta, hogy Niels Henrik Abel 100. születésnapja alkalmából alapítsanak matematikai díjat.[8] II. Oszkár király hajlandó volt a díjat finanszírozni, Ludwig Sylow és Carl Störmer matematikusok pedig a Norvég Tudományos Akadémia elődjével, a Christiania Tudományos Társasággal szoros együttműködésben kidolgozták a javasolt díj alapszabályzatát. Lie halálával az ügy megtorpant, majd Norvégia és Svédország perszonáluniójának 1905-ben történt felbomlása jó időre levette napirendről az Abel-díj létrehozásának tervét.[8]
Az ötlet Abel közelgő 200. születésnapja előtt került ismét elő. Miután a tudományos akadémia és a kulturális tárca támogatta, az üzleti körök részéről pedig támogatási nyilatkozatok születtek, 2001-ben felállítottak egy munkacsoportot a javaslat kidolgozására, amelyet májusban mutattak be Norvégia miniszterelnökének. 2001 augusztusában a norvég kormány bejelentette, hogy a díjat 2002-től, Abel születésének kétszázadik évfordulójától osztják ki.[8] 2002-ben Atle Selberg tiszteletbeli Abel-díjat kapott, de az első tényleges Abel-díjat 2003-ban adták át.[9][10]
A díjazott kiválasztása és a finanszírozásSzerkesztés
Abel-díjra bárki tehet javaslatot, az önjelölés azonban nem megengedett. Csak élő személy jelölhető. Amennyiben a díjazott – miután győztessé nyilvánították –, meghal, a díjat posztumusz adják át.[11]
A Norvég Tudományos Akadémia öt vezető matematikusból álló Abel Bizottság ajánlása alapján ítéli oda a díjat. A bizottságnak a norvég akadémia egyik tagja az elnöke, a másik négy tag 2-2 évre kap megbízást, lépcsőzetesen (tehát két tag cserélődik páros évben, kettő páratlan évben).[6] A bizottság tagjait a Norvég Tudományos Akadémia nevezi ki a Nemzetközi Matematikai Unió és az Európai Matematikai Társulat ajánlása alapján.[12]
A bizottság első ülésén ajánlást kér 40-50 vezető matematikustól (korábbi díjazottak, más kitüntetések birtokosai stb.). Az ajánlottak közül választja ki azt a kb. 10 személyt, akikről más szakértőktől véleményt, néha összehasonlítást kér. A bizottság fő ülésén ezt a listát szűkítik le egyre. A kiválasztás szempontjaiban a bizottság keze nincs megkötve.[6]
A díj alapításakor a norvég kormány 200 millió norvég koronás (kb. 20 millió euró) alapot hozott létre. Kezdetekben a díjat az Abel Alapítvány, 2013-tól viszont a nemzeti költségvetés finanszírozza. A pénzfelhasználást egy testület ellenőrzi, amely a Norvég Tudományos Akadémia által megválasztott tagokból áll. Amennyiben az Abel Bizottság egy adott évben nem talál méltó díjazottat, a díjat nem ítélik oda. A megmaradt pénzt visszautalják az Oktatási Minisztériumnak.[13]
A díjazottakSzerkesztés
A bizottság jelenlegi tagjaiSzerkesztés
- 2020 / 2021 [12]
- Hans Munthe-Kaas (wd) - Bergeni Egyetem - elnök
- Subhash Khot (wd) - New York Egyetem
- Alexander Lubotzky (wd) - Jeruzsálemi Héber Egyetem
- Sylvia Serfaty (wd) - New York Egyetem
- Claire Voisin (wd) - Collège de France
JegyzetekSzerkesztés
- Megjegyzések
- ↑ a b Trond Fevolden: Statutter for Niels Henrik Abels matematikkpris (Abelprisen) (norvég nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2013. december 10. [2019. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ Alfred Nobel soha nem adott magyarázatot arra, hogy mi motiválta a matematika hiányát a díjazott tudományágak közül. Vannak, akik úgy vélik – minden bizonnyal tévesen –, hogy személyes indítékokról van szó. Lásd: Hajnal István: Miért nincs matematikai Nobel díj?. matekarcok.hu, 2018 [2021. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ Claudia Dreifus: From Budapest to Los Alamos, a Life in Mathematics (angol nyelven). nytimes.com. The New York Times, 2005. március 29. [2021. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ Lucas Laursen: Geometer wins maths 'Nobel' (angol nyelven). nature.com. Nature, 2009. március 26. [2021. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ Keith Devlin: Abel Prize Awarded: The Mathematicians' Nobel (angol nyelven). maa.org. Mathematical Association of America, 2004. 4. [2012. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ a b c Lovász: Az Abel-díjról.
- ↑ 2020. évi adat.
- ↑ a b c Az Abel-díj története.
- ↑ Nils A. Baas: 2002—an Honorary Abel Prize to Atle Selberg. In The History of the Abel Prizeand the Honorary Abel Prize. (angolul) Oslo: The Norwegian Academy of Science and Letters. 9. o. arch Hozzáférés: 2021. márc. 26. (PDF, 182 KB)
- ↑ Atle Selberg (angol nyelven). mathshistory.st-andrews.ac.uk. MacTutor History of Mathematics Archive, 2015 [2021. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ Nomination Guidelines and Nomination Form (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2012. július 26. [2020. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- ↑ a b The Abel Committee 2020/2021 (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2021. [2019. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 19.)
- ↑ Prop. 1 S (2020–2021) for Budsjettäret 2021 (norvég nyelven). regjeringen.no. Det Kongelige Finansdepartement, 2020. [2020. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 26.)
- Hivatkozások
- ↑ Komjáth Péter: Az első Abel-díjas Jean-Pierre Serre. termeszetvilaga.hu. Természet Világa, 2003. július 1. [2021. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
- ↑ The Abel Prize Laureate 2004 (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2004. március 25. [2021. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 19.)
- ↑ Hargittai István: Az utolsó hajó Lisszabonból: Beszélgetés Lax Péterrel. Magyar Tudomány, CLXVIII. évf. 11. sz. (2007. nov.) 1466. o. arch 0325 ISSN 0025 0325 Hozzáférés: 2021. márc. 19.
- ↑ Swedish mathematician receives the Abel Prize (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2006. március 23. [2021. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 19.)
- ↑ The Abel Prize Laureate 2007 (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2007. március 25. [2021. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
- ↑ The Prize Announcement (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2008. március 27. [2020. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
- ↑ The Abel Prize Laureate 2009: Press Release (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2009. március 26. [2016. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
- ↑ The Abel Prize Laureate 2010: Press Release (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2010. március 24. [2020. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
- ↑ MTI: John Milnor amerikai matematikus kapott Abel-díjat. index.hu, 2011. március 24. [2020. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
- ↑ Szemerédi Endre (PDF, 62,2 KB). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2012. március 21. [2013. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 19.)
- ↑ MTI: Belga tudósé a matematika Nobel-díja. index.hu, 2013. március 20. [2020. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
- ↑ MTI: Jakov Szinaj orosz-amerikai matematikus nyerte az Abel-díjat. vajma.info. Vajdaság Ma, 2014. március 26. [2020. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
- ↑ MTI: John Forbes Nash amerikai és Louis Nirenberg kanadai matematikus kapja idén a matematikai Nobel-díjként is emlegetett norvég Abel-díjat.. hirado.hu. MTVA, 2015. március 25. [2016. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
- ↑ MTI: A Fermat-tétel bizonyításáért kapta meg a matematikai "Nobel-díjat". hvg.hu. HVG, 2016. március 15. [2017. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
- ↑ Schipp Ferenc: Waveletek – A 2017. évi Abel-díjjal kitüntetett Yves Meyer munkásságáról. ematlap.hu. Bolyai János Matematikai Társulat, 2020. március 19. [2021. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 17.)
- ↑ MTI: Robert Langlands kanadai matematikus nyerte idén az Abel-díjat. Origo.hu, 2018. március 20. [2018. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
- ↑ Robert P. Langlands receives the Abel Prize (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2018. március 15. [2021. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
- ↑ T. R.: A matematikai Nobel első női győztese: Matematikus vagyok, nem női matematikus. hvg.hu. HVG, 2019. március 25. [2021. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
- ↑ MTI: Egy izraeli és egy amerikai matematikust csodál most a világ. hvg.hu. HVG, 2020. március 19. [2020. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 17.)
- ↑ Stöckert Gábor: Lovász László megkapta a matematika Nobel-díjának tartott Abel-díjat. telex.hu, 2021. március 17. [2021. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 17.)
- ↑ Hans Munthe-Kaas: Lovász and Wigderson to share the Abel Prize (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2021. március 17. [2021. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 18.)
- ↑ Citation - Dennis Parnell Sullivan (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2022. március 17. [2022. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
ForrásokSzerkesztés
- Az Abel-díj hivatalos honlapja. www.abelprisen.no (angolul) (2021)
- The History of the Abel Prize (angol nyelven). abelprize.no. Norvég Tudományos Akadémia, 2013. december 10. [2021. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 25.)
- Lovász László: A matematika új Abel-díjasa: Lax Péter: Az Abel-díjról. Természet Világa, CXXXVI. évf. 6. sz. (2005. jún.) 242. o. arch ISSN 0040-3717 Hozzáférés: 2021. márc. 25.