Akácia-szövőmadár
Az akácia-szövőmadár (Sporopipes frontalis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a szövőmadárfélék (Ploceidae) családjába tartozó faj.[1][2]
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Sporopipes frontalis (Daudin, 1802) | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Akácia-szövőmadár témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Akácia-szövőmadár témájú kategóriát. |
Rendszerezése
szerkesztésA fajt François-Marie Daudin francia zoológus írta le 1802-ben, a Loxia nembe Loxia frontalis néven.[3]
Alfajai
szerkesztés- Sporopipes frontalis emini Neumann, 1900
- Sporopipes frontalis frontalis (Daudin, 1800)[2]
Előfordulása
szerkesztésAfrikában, Csád, Mali, Mauritánia, Niger, Szenegál, Gambia, Guinea, Bissau-Guinea, Ghána, Benin, Burkina Faso, Kamerun, Nigéria, a Közép-afrikai Köztársaság, Szudán, Dél-Szudán, Szomália, Eritrea, Etiópia, Kenya és Tanzánia területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi száraz szavannák és cserjések. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
szerkesztésTesthossza 11 centiméter, testtömege 14–22 gramm.[5]Testének alsó fele fehér. Szárnyai és farka barnásszürke. Jellegzetes bélyege a tarkóján és a nyakán látható, nagy méretű összefüggő gesztenyebarna folt. Feje tetején sötét tollakból álló korona látható. Rövid csőre van.
 |
Életmódja
szerkesztésElsősorban magvakkal táplálkozik, de fogyaszt rovarokat is, melyeket a talajon gyűjt össze. Utóbbiakat főleg a szaporodási időszakban fogyasztja nagyobb mértékben.
Sötétedés után kisebb, három-négy egyedből álló csoportokban pihen a fákon. Néha vékony ágakból úgynevezett alvófészket is készít.
Hangja kellemesen dallamos. Felszállás közben hangos riasztóhangot hallat.
Szaporodása
szerkesztésMonogám párkapcsolatban élő faj. A hím a szavanna valamely nagyobb fájának szélső koronaágaira függeszti fel száraz fűből szőtt gömb alakú fészkét. A fészeknek csőszerű oldalsó bejárata van.
Természetvédelmi helyzete
szerkesztésAz elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
További információk
szerkesztés
