Alburquerquei Eleonóra aragóniai királyné

aragóniai királyné
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. május 15.

Alburquerquei Eleonóra (Burgos,[1] Kasztília, 1374. szeptember – Medina del Campo, Kasztília, 1435. december 16.), ragadványneve: la Ricahembra,[2] spanyolul: Leonor Urraca de Castilla, katalánul: Elionor d'Alburquerque, olaszul: Eleonora d'Alburquerque, portugálul: Leonor Urraca de Castela. A kasztíliai Alburquerque grófnője a születése jogán. Aragónia, Valencia, Szicília és Szardínia királynéja 1412-től. A Burgund-Ivreai-ház tagja. I. Beatrix portugál királynő elsőfokú unokatestvére.

Alburquerquei Eleonóra
Alburquerquei Eleonóra Urraca

Ragadványnevela Ricahembra
Aragóniai Királyság királynéja
Uralkodási ideje
1412. június 28. 1416. április 22.
KoronázásaZaragoza
1414. február 10.
ElődjePrades Margit
UtódjaKasztíliai Mária
Szicíliai Királyság királynéja
Uralkodási ideje
1412. június 28. 1416. április 22.
ElődjePrades Margit
UtódjaKasztíliai Mária
Szardínia királynéja
Uralkodási ideje
1412. június 28. 1416. április 22.
ElődjePrades Margit
UtódjaKasztíliai Mária
Alburquerquei Grófság grófnője
Uralkodási ideje
1385. augusztus 14. 1418. május 18.
ElődjeI. (Kasztíliai) Ferdinánd
UtódjaI. (Aragóniai) Henrik
Életrajzi adatok
UralkodóházBurgund-Ivreai-ház
Született1374. szeptember
Burgos, Kasztília
Elhunyt1435. december 16. (61 évesen)
Medina del Campo, Kasztília
NyughelyePoblet-kolostor
ÉdesapjaKasztíliai Sancho, Alburquerque grófja (1342–1374)
ÉdesanyjaBeatrix portugál királyi hercegnő (infánsnő) (1347–1381)
Testvére(i)Leonor Sánchez de Castilla
HázastársaI. Ferdinánd aragóniai király (1380–1416)
Gyermekei1. Alfonz (1394/96–1458)
2. Mária (1396 körül–1445)
3. János (1398–1479)
4. Henrik (1400–1445)
5. Eleonóra (1402/05–1445)
6. Péter (1406 körül–1438)
7. Sancho (1410 körül–1416/17)
A Wikimédia Commons tartalmaz Alburquerquei Eleonóra témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
 
I. Ferdinánd király és Eleonóra királyné XIII. Benedek avignoni (ellen)pápa társaságában, Biblioteca Nacional, Madrid

Apja Kasztíliai Sancho (13421374) alburquerquei gróf, XI. Alfonz kasztíliai király természetes fia és I. Péter és II. Henrik kasztíliai királyok öccse. Édesanyja Beatrix portugál infánsnő, I. Péter portugál királynak és Inês de Castro posztumusz portugál királynénak a lánya.

Apja halála után jött a világra. Bátyja, Ferdinánd (13731385) halála után örökölte meg az Alburquerque grófnője címet. 1393-ban feleségül ment elsőfokú unokatestvérének, I. János kasztíliai királynak a fiához, Ferdinánd kasztíliai infánshoz, aki a bátyjának, III. Henrik kasztíliai királynak a halála (1406) után a kiskorú unokaöccse, II. János kasztíliai király nevében annak anyjával, Lancastari Katalin királynéval együtt Kasztília régense lett.

1410-ben meghalt a férjének a nagybátyja, I. (Emberséges) Márton aragón király, és a rendezetlen aragóniai trónöröklés miatt öt jelölt is magának követelte az aragón trón, köztük Eleonóra férje, Ferdinánd kasztíliai régens is. Kétéves küzdelem után végül Ferdinánd nyerte meg az aragón örökösödési háborút, és a Caspei megegyezés értelmében az aragón, a valenciai és a katalán rendek együttesen őt választották királlyá. A megválasztásában jelentős szerepet játszott az avignoni ellenpápa, XIII. Benedek, aki végül I. Ferdinánd trónjelöltségét támogatta. Ferdinándot és Eleonórát 1414. február 10-én koronázták aragón királlyá és királynévá Zaragozában.[3] Miután Ferdinánd a törvényes római pápával szemben az ellenpápát támogatta, ezért Zsigmond magyar király 1415-ben személyesen látogatta meg Aragóniában a már nagy beteg királyt, hogy a nagy nyugati egyházszakadást megszüntesse.[4] Zsigmondot a ma már Franciaországhoz tartozó Perpignanban, és betegsége miatt ágyban fogadta az aragón király, és Zsigmond 1415. szeptember 21-én szombat délután találkozott a királyi család tagjaival, köztük Eleonóra királynéval is.[5] (a következő szöveg korabeli, XX. század eleji helyesírással és nyelvi stílussal íródott, így némileg eltér a mai változattól): „[...] Zsigmond elbúcsúzva Ferdinándtól, a királynét, leányát és Alfonso herceg feleségét látogatta meg. Beléptekor a királyi hölgyek az ajtóig mentek eléje. Zsigmond nagy tisztelettel köszöntötte őket és karját nyújtva a királynénak, helyéhez vezette. Helyet foglalva megkezdődött a társalgás. Zsigmond latinul beszélt, Alfonso herceg a tolmács szerepét vitte. A társalgás végeztével Zsigmond elbúcsúzott a hölgyektől és Alfonso kíséretében visszatért szállására.”[6] A következő év áprilisában azonban 35 évesen meghalt Ferdinánd király. Utóda elsőszülött fia, Alfonz lett V. Alfonz néven, és bár az új királyné Alfonz király felesége, Mária lett, Eleonóra özvegy királyné tekintélye és befolyása nem csökkent az udvarban.

1435. december 16-án szülőhazájában és férje szülővárosában, Medina del Campóban halt meg. Földi maradványait az aragón királyi család temetkezési helyén, a Poblet-kolostorban helyezték örök nyugalomra.

  1. L. Miron (1913).
  2. A ricahembra a spanyol ricohombre nőnemű változata, és a főnemesség tagjait illették ezzel a címmel. Jelentése: úrnő.
  3. Ez volt az utolsó aragóniai királykoronázás.
  4. L. Áldásy (1927).
  5. L. Áldásy (1927: 64).
  6. L. Áldásy (1927: 64–65).
  • Áldásy Antal: Zsigmond király és Spanyolország (Székfoglaló értekezés), Budapest, MTA, 1927.
  • Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd Külső hivatkozások

További információk

szerkesztés
Előző
I. (Kasztíliai) Ferdinánd
Alburquerque grófnője  
1385 – 1418
Következő
I. (Aragóniai) Henrik
Előző
Prades Margit
Aragónia királynéja  
1412 – 1416
Következő
Kasztíliai Mária
Előző
Prades Margit
Szicília királynéja  
1412 – 1416
Következő
Kasztíliai Mária
Előző
Prades Margit
Valencia királynéja  
1412 – 1416
Következő
Kasztíliai Mária
Előző
Prades Margit
Mallorca királynéja  
1412 – 1416
Következő
Kasztíliai Mária
Előző
Prades Margit
Szardínia királynéja  
1412 – 1416
Következő
Kasztíliai Mária
Előző
Prades Margit
Barcelona grófnéja  
1412 – 1416
Következő
Kasztíliai Mária